Az erős kkv-k és az e-kereskedelem húzza a kelet-európai országokat

Vágólapra másolva!
A PayPal és a Deloitte Európa új tigrisei című tanulmánya szerint a gyors növekedést a térség kkv-ágazatának élen járó munkahelyteremtő és export képessége teszi lehetővé, ami elsősorban a képzett munkaerőnek, a digitális gazdaságra történő átállásnak és a szárnyaló e-kereskedelemnek köszönhető. A tanulmány szerint Magyarország a térség fontos exportőre, 1,65 milliárd dollár értékű e-kereskedelmi piacával az ötödik helyen áll az elemzett országok között.
Vágólapra másolva!

A növekedést befolyásoló legfontosabb dimenziókat bemutató elemzés láthatóvá teszi a Balti-tengertől a Földközi-tengerig terjedő térség gazdasági fejlődésének legfontosabb mozgatórugóit, valamint számba veszi a további fejlesztési lehetőségeket. Az elemzés a térség 13 országának gazdasági teljesítményét (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) hasonlítja össze.

A gyors növekedést részben az uniós finanszírozás tette lehetővé, amely csökkentette a különbségeket a térség és a fejlett nyugat-európai országok között, azaz számos ország fejlődése a regionális kohézióra összpontosító európai uniós források felhasználásával függ össze.

A vizsgált gazdaságok erősödésének egyik fontos indikátora a termelékenység növekedése, amely a régióban közel kétszerese a fejlettebb európai országokban tapasztalható növekedési ütemnek, (2007 óta 9 százalékkal nőtt) miközben minden negyedik Európai Unióban regisztrált kkv (22 millióból 5,2 millió) a vizsgált régió egyik országában található. A kutatás megállapítja, hogy mivel a vizsgált piacok kis- és középvállalkozásai egyre bátrabban tesznek lépéseket a külföldön történő terjeszkedés irányába, a térség exportjának GDP-hez viszonyított aránya 14 százalékponttal magasabb (56 százalék) mint más EU-országokban.

Közép-Európa országainak EU átlag feletti éves GDP növekedése elsősorban az erős kkv-kra vezethető vissza a tanulmány szerint Forrás: CluePR

A digitális infrastruktúra fejlődése pozitív hatással van a digitális ágazatokra, mint például az e-kereskedelem.

2017-ben a vizsgált országokban a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, szemben a 2008-as 50 százalék alatti értékkel.

Az internetes felhasználók aránya az utóbbi évtizedben 100 százalékkal emelkedett (szemben a többi EU ország 40 százalékos növekedésével). Ennek köszönhetően az elmúlt 11 évben a helyi vállalkozások több mint 200 százalékos növekedést tapasztalhattak az internetes kereskedelem területén, és az online megrendelésekkel rendelkező cégek száma 81 százalékkal nőtt. Jelenleg Európában minden negyedik online vásárló a térség valamelyik országából jön.

A kis- és középvállalkozások által megtermelt áruk és szolgáltatások regionális szinten az export közel felét teszik ki, a külföldön értékesített áruk és szolgáltatások összértékének 49 százalékát adják (ez 4 százalékponttal több, mint az érettebb piacokon).

Az elemzés szerint a kkv-ágazat a magyar gazdaságban is fontos szerepet játszik. A magyarországi kkv-k száma 2015-ben megközelítőleg 536 ezer volt, amelyek közül 31 ezer rendelkezett több mint 10 alkalmazottal. A kkv-k foglalkoztatási részaránya Magyarországon valamivel magasabb (69,8 százalék) mint a régiós átlag (68,6 százalék), vagy mint Nyugat-Európa átlaga (68,9 százalék).

A magyar export 101,8 milliárd eurót tesz ki, ami a GDP közel 90 százaléka, ezzel jóval meghaladja a regionális és az európai átlagokat. Magyarországon 32 700 exportőr van, az exportőrök 98 százaléka kkv-ágazatból kerül ki.

Az online exportot a kkv-k dominálják, de más piacokkal való összehasonlításban a nagyvállalatok jelenléte is viszonylag erős. Az online exportőrök száma összesen mintegy 1500 (nem számítva a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozásokat). Az exportáló kis- és középvállalkozások 15,5 százaléka értékesít külföldi piacokra az interneten, ami körülbelül megegyezik a regionális átlaggal (16,6 százalék).