Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bár Dél-Amerikában és Afrikában sokkal látványosabb a kínai gazdasági terjeszkedés, az elmúlt 10 évben az ázsiai óriás lendületesen építette a kapcsolatait Európával is. Ebben az időszakban például
legalább 318 milliárd dollár értékben fektettek be kínai vállalatok a legkülönbözőbb eszközöjbe.
Jobban látszik az európai terjeszkedés üteme, ha azt nézzük, ugyanekkor az Európában mutatott kínai aktivitás 45 százalékkal haladta meg az USA-ban tapasztaltat – írja a Bloomberg.
A helyzet mára annyira égető, hogy az Európai Unió meg is lengette a vörös zászlót, és olyan vezetők szólítottak föl egységes stratégiára a kínai gazdasági térnyeréssel kapcsolatban, mint Angela Merkel német kancellár vagy Emmanuel Macron francia elnök.
Kína egyébként igen széles körben ruház be a kontinensen, a kelet- és dél-európai infrastruktúrától a nyugat-európai high-tech vállalatokig. A Bloomberg elemzői megvizsgáltak 678 lezárt vagy folyamatban lévő üzletet, összesen 30 országban 2008 óta, és arra jutottak, hogy kínai vállalatok összesen legalább 255 milliárd dollárnyi tőkét mozgattak meg az európai kontinensen. Amellett, hogy
ezek a cégek több európai vállalatot is felvásároltak, az ázsiai ország társaságai tulajdonosok vagy társtulajdonosok legalább négy reptérben, hat kikötőben, kilenc ország szélerőműveiben, valamint 13 profi focicsapatban.
Fontos azonban, hogy a hozzáférhető adatok csak egy töredéket mutatnak ahhoz képest, hogy Kínának milyen szándékai vannak Európában. A fentiek például nem tartalmaznak 355 vállalati összeolvadást, melyek a Bloomberg becslései szerint összesen 13,3 milliárd dollárt jelentenek. Ezzel együtt nincs benne az elemzésben legalább 40 milliárd dollárnyi tőzsdei művelet és zöldmezős beruházás.
A 2016-os év egyébként rekordot döntött a kínai üzletkötések terén. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy megállapodás született arról, hogy
a ChemChina (China National Chemical Corp.) 46,3 milliárd dollárért megveszi a svájci Syngenta vegyipari céget.
Az üzletet csak 2018 januárjában zárták le.
Az üzletek területi eloszlását nézve az látszik, hogy a kínai beruházások erőteljesen koncentrálódnak a kontinens öt legnagyobb gazdaságában. Csak az Egyesült Királyságban például 70 milliárd dollár értékben születtek üzletek. Mindazonáltal Kína érdekelt a periféria területein is, különösen a nagy infrastrukturális beruházásokban. Ilyen volt egyebek mellett a pireuszi kikötő megvásárlása is Görögországban.
Külön érdekesség, hogy miközben
az EU magországai (Németország, Franciaország, Olaszország) egy közös uniós monitorozási programot szeretnének bevezetni,
a görög, portugál és ciprusi kormány nem igazán rajong az ötletért, mivel úgy vélik, ez csökkentené országaik tőkevonzó képességét.
A jövőbe tekintve egyelőre jól látszik, hogy a kínai cégek további nagyberuházásokban is érdekeltek, melyeket még vagy be sem jelentettek hivatalosan, vagy csak kezdeti fázisban vannak. Ebbe a körbe tartozik
atomreaktorok építése Bulgáriában és Romániában, egy horvát konténerszállító terminál megvásárlása, egy svéd kikötő megépítése, a Skoda cseh autógyártó, illetve egy írországi székhelyű olaj- és gázkitermelő cég megvétele is.
A teljesség igénye nélkül említése méltó még egy tervezett beruházás a Compagnie des Alpes nevű francia sílift cégben és egy német, elektromos hálózatot működtető vállalatban is. Nem elhanyagolható emellett hogy kínai pénzügyi érdekeltség lenne a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésében, de az ország vállalatai beszállnának egy horvátországi híd megépítésének finanszírozásába is.
