Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Továbbra is jelentős ellentétek feszülnek Görögország hitelezői között azzal kapcsolatban, hogy milyen engedményeket kaphat a bajba került állam. Míg Németország a szigorúbb megoldások híve, addig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) engedékenyebb lenne a görög adósságokkal kapcsolatban – írja a Bloomberg.
Az óra azonban ketyeg, mert egyezségre kellene jutni még júniusban. Görögországnak ugyanis a nyáron újra a kötvénypiachoz kell fordulnia a tőkebevonásért, és nagyon nem mindegy, hogy Európa legeladósodottabb állama addigra milyen állapotban néz majd szembe a nemzetközi piacokkal.
Mindazonáltal pénteken már úgy ültek össze Szófiában az Európai Unió pénzügyminiszterei, hogy Portugália képviselője (a tanácskozás elnöke) igencsak optimistán állt a kérdéshez. Mario Centeno jelezte,
az álláspontok sokkal közelebb kerültek egymáshoz a múltbéli vitákhoz képest.
Mindenesetre most már elég sürgős lenne valamilyen megállapodás, mert majdnem hat év telt el azóta, hogy Görögország ígéretet kapott arra, valamilyen formában könnyíteni fogják a 320 milliárd eurós adósságát. Az azonban még mindig nem világos, pontosan milyen kifutása lesz a görög adósságkezelésnek.
Az sem mellékes, hogy Görögországban jövőre választások lesznek, és mivel a dél-európai állam még mindig érzi a megszorítások súlyos következményeit, nem meglepő, hogy
az athéni kormány nagyon szeretne elkerülni még egy mentőprogramot
– újabb megszorításokkal.
A jelenlegi álláspontok alapján Németország már hajlandó lenne belemenni az adósságkönnyítésbe, de csak akkor, ha megmarad a felügyelet Görögország felett, akkor is, ha a jelenlegi mentőprogram befejeződik. Emellett
az sem mindegy, hogy egy esetleges könnyítés milyen hitelekre vonatkozna.
Az IMF például azt javasolja, hogy a bilaterális hitelekre is terjedjen ki az átszervezés, azonban ez több uniós országnak kellemetlen lehet, mivel egy ilyen lépésnek költségvetési vonzatai is lennének ezen országok számára.
További problémás kérdés a görög költségvetés. Egyes országok, beleértve a németeket is, azt akarják, hogy Görögország fenntartsa a 3,5 százalékos GDP-arányos költségvetési többletet 2022-ig, amely elvárás aztán 2 százalékra csökkenne annak érdekében, hogy az ország tudja fizetni az adósságait.
Az IMF-nek azonban
kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy Görögország tudna tartani középtávon egy 1,5 százalék fölötti többletet,
noha Athén az elmúlt években még túl is teljesítette ezt a szintet. Mielőtt azonban bármilyen határozott döntés születne a görög hitelállományról, az országnak még végre kell hajtania néhány elvárt intézkedést. Ilyen például egyes állami eszközök eladása, illetve az energiaipar reformja.
A Valutaalap szakértői azonban most úgy látják, amennyiben Görögország bevezeti a tőle elvárt intézkedéseket, és ezzel együtt ésszerű megállapodás születik a hiteleiről, akkor az ország elvileg gond nélkül visszatérhet a piacra.
A számokat tekintve a görög gazdaság állapota még mindig nincs rendben.
A munkanélküliségi ráta 20 százalékon áll, ráadásul a gazdaság tavaly csupán 1,4 százalékkal bővült,
szemben az Európai Biztosság 2,7 százalékos korábbi prognózisával. Mindeközben a görögök lecsúsztak a globális versenyképességi rangsorban, az egyre öregedő társadalom pedig kezd demográfiai problémákat okozni.
