Minden cégvezetőnek büntetőjogi felelőssége van

A vezető tisztségviselők büntetőjogi felelőssége egy olyan kérdés, amely mellett egyetlen vezető sem mehet el szó nélkül. A büntetőjogi kockázatok kezelésének a gazdálkodók mindennapi életének a részévé kell válnia, mivel senki nem zárhatja ki azt, hogy érintettje lehet egy gazdasági bűncselekménynek.

Egy gazdasági társaság irányítása, adózási, gazdálkodási folyamata napjainkban olyan összetett gazdasági és jogi szabályozók összessége, aminek maradéktalanul megfelelni nem egyszerű kihívás. A költségvetés sérelmére elkövetett költségvetési csalások, közismertebb nevén adócsalások elkövetése is történhet más részéről olyan professzionális módon, hogy minden előjel nélkül gyanúba kerülhet egy vezető és intézkedhet vele szemben a hatóság, váratlanul egy áfacsalási nyomozás közepén találhatja magát - írja az Adó.hu-n dr. Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás üzletág vezetője.

Nem egyértelmű, hogy hol van az adóoptimalizálás és az adócsalás határa.

Az adóoptimalizáció természetesen nem büntetendő, azonban csak megfelelő keretek között és engedélyezett jogi eszközökkel végezhető.

Akkor válik valami költségvetési csalássá, amennyiben az adókötelezettség csökkentésére irányuló magatartás a hatóság megtévesztését eredményezi hamis adatok, dokumentumok közlésével, benyújtásával.

A hatályos büntetőjogi rendelkezéseink szerint költségvetési csalás bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárást csak természetes személlyel szemben lehet indítani, vagyis az ügyvezető ellen.

Az adóoptimalizáció önmagában nem bűncselekmény (képünk illusztráció) Forrás: Shutterstock

Bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén a gyakorlatban a nyomozó hatóságok egyidejűleg intézkednek a céggel és a vezetőjével szemben. Az egyik ilyen intézkedés a gazdálkodó, valamint az elkövetőként azonosított személy vagyontárgyainak, pénzállományának zár alá vétele, melynek értéke az elkövetési érték – vagyis az adóhiány –, háromszorosát is elérheti.

A hatóságoknak olyan eszközök alkalmazására van lehetősége, amelyek azonnal megbénítják egy gazdálkodó életét, és sodorják olyan helyzetbe, amely gyakran visszafordíthatatlan.

A büntetőeljárás elrendeléséhez a megalapozott gyanú is elegendő. Nem szükséges, hogy rendelkezésre álljon minden bizonyíték, ami kétséget kizáróan alátámaszthatja az érintett személy bűnösségét.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdálkodókat derült égből érkező csapásként érik az intézkedések, zár alá vételek, lefoglalások, kihallgatások. Nincsenek tisztában olyan alapvető dolgokkal, hogy milyen jogaik, lehetőségeik vannak egy esetleges büntetőjogi intézkedés esetén. Éppen ezért gyakran tétlenül, az események után napokkal kerülnek abban a helyzetbe, hogy érdemben reagálni tudnak az őket ért intézkedésekre, gyanúsításokra, „vádakra", akár szakembertől kérve segítséget.

Pedig egy cég vezetőjének tisztában kell azzal lennie azzal, hogy:

• a büntetőjog szabályai szerint milyen jogai és lehetőségei vannak egy büntetőeljárásban bevezetett kényszerintézkedés esetén,
• mikor vehet igénybe ügyvédet,
• mikor élhet az intézkedés ellen panasszal,
• meddig terjed a hatóság intézkedési joga.

Túl azon, hogy fel kell készülni a nem várt szituációkra is, a büntetőeljárás vagy annak keretében foganatosított cselekmények esetére célszerű egy olyan szakember telefonszámával rendelkezni, akivel már konzultáltunk ilyen kérdésekről, és akit tudunk hívni akár „munkaidőn kívül" is.

A teljes cikk itt olvasható el.