A vállalkozások még mindig túl sok időt töltenek adóbevallással

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza a Pénzügyi Szemlében megjelent "Az ösztönző adórendszer felé" című, társszerzőként jegyzett tanulmányának publikálása után interjút adott a lap online változatának. A szakember a gazdasági és társadalmi célokat is szolgáló adórendszeri átalakítások és azok eredményeinek értékelése mellett többek közt kitért arra is, hogy a technológiai forradalom milyen változásokat hozhat a magyar adóigazgatásban.

A munkaerőpiaci részvétel és a foglalkoztatás fokozatos ösztönzése érdekében az adószerkezet jelentősen átalakult, amelynek súlypontját a 2010 utáni gazdaságpolitika a munkát és tőkét terhelő adók felől a fogyasztást terhelő adók irányába tolta el. Ezen felül a demográfiai szempontok is hangsúlyossá váltak. Palotai Dániel a munkát terhelő adók jelentős csökkentését véli a legnagyobb sikernek, ugyanis az érdemben hozzájárult ahhoz, hogy ma 720 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben.

Ennek egyik legfontosabb eleme az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetése, majd a kulcs 15 százalékra csökkentése volt,

ami a munkaerőpiac kínálati oldalát támogatta a nettó bérek emelkedésén keresztül. Az átalakítások fontos része volt a családi adóalap-kedvezmény bevezetése és fokozatos növelése is, ami elsődlegesen bár demográfiai célokat szolgál, de a gyermekvállalás mellett ösztönzőleg hat a munkavállalásra is, hiszen a kedvezmény csak legális jogviszony esetén vehető igénybe.

Palotai Dániel: "Továbbra is nagy különbség látszik a hazai kkv-szektor és a nagyvállalati szektor hatékonysága és jövedelemtermelő képessége között. Ezt csökkenteni kell." Forrás: MNB

Mindemellett a Munkahelyvédelmi Akcióterv 2013-as bevezetése is nagy sikerként könyvelhető el. E program célja az volt, hogy célzottan támogassa a munkaerőpiachoz lazábban kötődő, veszélyeztetettebb társadalmi csoportokat. Az intézkedés a munkaerőpiac keresleti oldalát ösztönözte a jelentős munkáltatói járulékkedvezmények biztosításával, amelynek eredményességét mutatja, hogy számos kedvezményezett csoport foglalkoztatása 40-50 százalékkal nőtt és ma már mintegy 900 ezer főt foglalkoztatnak e keretrendszeren belül. Versenyképességi szempontból fontos, hogy

a szociális hozzájárulási adó mértéke az elmúlt két évben radikálisan, 7,5 százalékponttal 19,5 százalékra csökkent.

A demográfia kedvezőtlen trendjének megfordításához az adórendszerben is további intézkedések szükségesek, mint például az adókedvezmények bővítésének folytatása, kiszélesítése. A hazai kkv-k termelékenységének növelése terén még nem sikerült érdemben előrelépnünk. Továbbra is nagy különbség látszik a hazai kkv-szektor és a nagyvállalati szektor hatékonysága és jövedelemtermelő képessége között. Ezt csökkenteni kell. Ennek egyik módja lehet, ha az adórendszer az eddiginél jobban támogatja a kisvállalati beruházásokat, azok társasági adóalapban történő azonnali elszámolhatóságával például. De ösztönzőleg hatna az is, ha a beruházások az iparűzési adóalapból is levonhatók lennének.

A digitalizáció, a folyamatok automatizálása, az adatbázisokban tárolt adatok, információk összekapcsolása gyorsítja az ügyintézést. Hazánkban jó példa erre a személyi jövedelemadó bevallás rendszere, amelyet 2016-tól már az adóhivatal készít el helyettünk.

A jövőben ezen automatizmusok kiterjesztése célszerű lehet több adótípusra is, mint például az áfa-bevallási, vagy a társasági adó tervezet adóhatóság általi elektronikus elkészítése.

A magyar gazdaság számára versenyhátrányt jelent például az, hogy nemzetközi összevetésben a hazai vállalatoknak sok időt vesz igénybe az adóbevallásuk elkészítése (277 óra/év), ami az EU-ban átlagosan csupán 170 óra. A digitális technológiák fejlesztésével e hátrányok nagy számban csökkenthetők. Idén már 1,5 millióra nőtt a személyi jövedelemadó bevallásukat interneten beküldők száma, és tavalyhoz képest több mint kétszer annyian, 800 ezren fogadták el a bevallási tervezetet módosítás nélkül. A folyamatból jól látszik, hogy a papírmentes ügyintézés megvalósulásához egyre közelebb kerülünk.

A teljes interjú a Pénzügyiszemle.hu oldalon olvasható el.