A magyar építőipar az újlakás-vásárlásnál alkalmazható 5 százalékos kedvezményes áfakulcs, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) program keresletélénkítő hatása miatt, valamint a jelentős állami beruházásoknak és a beérkező európai uniós forrásoknak köszönhetően kedvező helyzetben van.
A szektornak azonban fel kell készülnie a 2020 utáni időszakra, ehhez pedig szükség van a digitális megoldások elterjedésére.
Az építőipari szoftvereket fejlesztő Graphisoft szerint a szektor számára megoldást jelent a tervezők, mérnökök, kivitelezők és ingatlanberuházók által egyaránt használható BIM (épületinformációs modellezés) rendszer.
Ez a modell összeköti az egyes részfolyamatoknál alkalmazható számítógépes programokat, így a tervezők egyben láthatják többek között az egyes mérnökök munkáit, az épületgépészeti eljárásokat és a minőségellenőrzésnél talált problémákat.
A munkafolyamatok összehangolása pedig nagy mértékben csökkenti a beruházás költségeit és növeli az építőipar hatékonyságát.
Az Egyesült Államokban, Norvégiában, Finnországban és az Egyesült Királyságban bizonyos beruházási érték felett már kötelező, illetve ajánlott a BIM szemlélettel fejlesztett szoftverek használata. Magyarországon egyes nagy állami beruházásoknál is megjelent már a BIM-rendszer részleges alkalmazása, például a Liget projektnél és a Puskás Stadion építésénél.
A szakember úgy vélte,
Magyarországon az épületinformációs modell rendszert 1-1,5 milliárd forint vagy ennél nagyobb értékű állami beruházásoknál kellene használni, számításaik szerint a belépő értéknél körülbelül 200 millió forintot lehetne spórolni.
Magyarországon a mérnökök mintegy 80 százaléka használja a Graphisoft által a világon elsőként kifejlesztett, a BIM technológiát lehetővé tévő építészeti tervezőszoftvert, az Archicad-ot.
A szakember beszélt arról is, hogy pozitívumnak tekinti a Magyar Mérnöki Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és a Magyar Építész Kamara által kidolgozott, és a kormányhoz a múlt héten eljuttatott beruházási kódexet, amely a közpénzből készülő fejlesztéseknél pontosan meghatározza többek között a beruházási lánc résztvevőit, feladataikat, tevékenységi és felelősségi körüket.