Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a múlt héten negyed ponttal megemelte az alapkamatot, illetve feljavította az USA idei és jövő évi gazdasági növekedésével kapcsolatos várakozásait. Mindazonáltal vannak olyan elemzők, akik szerint a hitelköltségek emelkedése egyáltalán nem tesz jót az amerikai gazdaságnak. Közéjük tartozik egyébként Donald Trump amerikai elnök is, aki közölte, „nem boldog" a jegybank lépésétől – írja CNBC. Ez nem is meglepő annak fényében, hogy Trump már jó ideje kritizálja a Fed szigorítását, mivel az elnök szerint ezzel a központi bank globális versenyhátrányt teremt az amerikai gazdaság számára.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Peter Boockvar, a Bleakley Advisory Group elemzője is, aki szerint
az elmúlt 13 kamatemelésből 10 recesszióval végződött.
Ezzel szemben mások úgy látták, a befektetőknek éppen azért nem kell félniük a kamatemeléstől, mert a szigorítási ciklus általában akkor megy végbe, amikor a gazdaság és a piacok felfutó időszakban vannak.
A probléma az, hogy Boockvar szerint mindenki a kamatszintekre figyel, miközben a színfalak mögött a Fed a mérlegét is leépíti. Vagyis igyekszik megszabadulni azoktól az eszközöktől, melyeket a válság után – az élénkítés érdekében – fölvásárolt. Ez a folyamat pedig igen komoly veszélyt jelenthet az amerikai gazdaságra nézve.
A Fed összesen 4500 milliárd dolláros mérleget halmozott föl kötvényekből és más értékpapírokból, miután közel egy évtizede megkezdte az eszközvásárlási programját. Boockvar hangsúlyozta,
a kamatemelés, illetve a mérleg leépítése együtt sokkal keményebb szigorítási ütemet jelent, mintha a jegybank csak a kamatot emelné.
A központi bank ebben a hónapban várhatóan 50 milliárd dollárosra fokozza majd a mérleg leépítésének ütemét, ami ötszöröse annak a tempónak, amelyet tavaly ilyenkor láthattunk.
Ráadásul, ezzel párhuzamosan, két olyan nagy jegybank is van a világon, amely szintén igyekszik kiszállni az élénkítésből. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi idén közölte, hogy a tervek szerint decemberben befejeződik az EKB kötvényvásárlási programja. Emellett azonban jelezte,
a kamatokat legalább 2019 közepéig még alacsonyan kívánja tartani az eurójegybank.
Mindeközben a Bank of Japan szintén elkezdte leépíteni a kötvényvásárlását, azonban a japán jegybank is úgy tervez, hogy a kamatok egyelőre alacsonyak maradnak.
Boockvar szerint az igazi probléma nem a Fed önmagában, hanem a teljes kép. Ha ugyanis az EKB leállítja a vásárlást, és még a japán jegybank is elkezd fékezni, akkor – kiegészülve a Fed lendületes szigorításával – jövőre alapjaiban fog megváltozni a globális monetáris politikai környezet.
Az USA oldaláról pedig ehhez még hozzá kell venni, hogy Donald Trump élénkítő fiskális politikája jövőre már nem fog olyan erős és kedvező hatást gyakorolni, mint idén.
Az adócsökkentések hatásai ugyanis lassan kifutnak, vagyis a vállalati profitok már nem lesznek olyan szépek,
főleg, ha ehhez még hozzáadjuk az említett jegybanki szigorítást is. Következésképpen elképzelhető, hogy az idei év a vihar előtti nagy ünneplés időszakát jelenti. Főleg, hogy az S&P 500 index vállalatainak nyereségei idén várhatóan 22 százalékos erősödéseket mutatnak majd, ami közel kétszerese lenne a tavalyi teljesítménynek. Ha azonban az adócsökkentés hatásai lecsengenek, a globális pénzcsap pedig egyre apad, egyszer csak azt vehetjük észre, hogy a buli tetőfokán a zene hirtelen megállt, a fények pedig kihunytak.
