Kínának vissza kell vonulnia az adósság elleni harcban

BRIC  tourists in Shanghai China Chinese Shanghai Pudong Lujiazui Financial District high-rise skyscraper tourist tourism spring SQUARE FORMAT
Tourists visit the Bund against the skyline of the Lujiazui Financial District with the Oriental Pearl TV Tower, left tallest, the Shanghai Tower, right tallest, the Shanghai World Financial Center, second right tallest, and other high-rise buildings and skyscrapers in Pudong on a clear day in Shanghai, China, 17 May 2016.
Vágólapra másolva!
Kína csak nemrég kezdett hozzá, hogy leépítse a masszív és egyre kockázatosabb adósságállományát, de úgy tűnik, az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktusa miatt máris visszavonulót kell fújnia. Ennek pedig súlyos következményei is lehetnek.
Vágólapra másolva!

Éppen a napokban hívták föl rá a figyelmet elemzők, hogy a nem hivatalos kínai eladósodottság sokkal magasabb lehet a hivatalosan közölt számoknál, a hét végére pedig még rosszabb hírek érkeztek. Egy szakértő szerint ugyanis katasztrofális következményei lehetnek az USA és Kína közti kereskedelmi konfliktusnak, mivel Pekingnek vissza kell vonulnia az adósság leépítéséért folytatott harcban – írja a CNBC.

Korábban Kína hosszú éveken keresztül hatalmas beruházásokkal támogatta gazdaságát, és

ez hozzájárult ahhoz, hogy a GDP kétszámjegyű növekedéseket produkáljon,

aminek következtében az ország a világ második legnagyobb gazdasága lett az Egyesült Államok mögött. Mindennek azonban ára volt. Az ázsiai óriás hatalmas adósságállományt halmozott föl, ami igencsak sérülékennyé tette az országot.

Ennek hatására a vezetés úgy döntött, alapjaiban gondolja át a növekedési modellt, és egy sokkal fenntarthatóbb pályára állítja át a kínai gazdaságot. Ez lényegében arra alapult, hogy nagyobb szerepet szánnak az egyre bővülő fogyasztásnak, és egyre inkább ellépnek a hagyományos infrastrukturális beruházások modelljétől.

Kényszerű visszavonulás

A kereskedelmi háború azonban igencsak megütötte a kínai növekedést, és arra kényszeríti Pekinget, hogy újragondolja az adósságcsökkentési projektjét.

A kínai termékekre kivetett amerikai vámok miatt ugyanis a kormány most úgy érzi, újra élénkítenie kell a gazdaságot.

Ezzel pedig együtt jár a pénzügyi környezet lazítása, ami igencsak ellentétes a szigorúbb, az eladósodás növekedésének megfékezésére irányuló politikával. Ez pedig már el is kezdődött, ahogy Kína visszavágta a bankokra érvényes tartalékképzési követelményeket. Így tehát a pénzintézetek még több hitelt helyezhetnek ki, élénkítve ezzel a gazdasági aktivitást.

Veszélybe kerülhet a kínai gazdaság Forrás: Imaginechina/Shan He

Az ilyen politikai lépések arra utalnak, hogy

a kínai adósságcsökkentő program lényegében megállt

– foglalta össze a helyzetet Li-Gang Liu, a Citi kínai közgazdásza. Hozzátette, a jövőben még több fiskális és monetáris élénkítésre kell számítani.

Fenyegető adósság

A Citi egyébként nemrég úgy számolt, az adósságleépítés leállása 12,3 százalékponttal 274,5 százalékra emelheti meg Kína GDP-arányos adósságát az idei év végéig, visszafordítva ezzel a tavaly tapasztalt enyhe csökkenést.

Ezzel pedig tovább nő Kína sérülékenysége, illetve fokozódnak az országgal kapcsolatos pénzügyi kockázatok.

Ráadásul Kínában a hatalmas árnyékbankrendszer is komoly problémát okoz. Ezek olyan pénzügyi cégek, melyeket nem kötnek a hagyományos szabályozások, és gyakran teljesen átláthatatlanul működnek a piacok és a szabályozó hatóságok számára. Vagyis ha valakinek hitelre van szüksége, és máshonnan nem jut hozzá, az bőven találhat lehetőséget ezen a kockázatos terepen is. Következésképpen sokan arra számítanak, hogy jövőre sem lesz jelentős adósságleépítés, mi több, akár emelkedhet is a jelenlegi adósságszint.

Úgy tűnik, leállt a nagy adósságcsökkentési projekt Forrás: Imaginechina/Wang gang

Mindez pedig egyre nagyobb problémát jelent, főleg akkor, ha megugrik a fizetésképtelenség. Ez különösen az önkormányzatok esetében lehet rendkívül veszélyes, és erről szinte alig lehet hallani Kína kapcsán. Ezzel együtt a Moody's egyik vezető szakembere jelezte,

a kínai kormány várhatóan még tovább fogja támogatni a bankrendszert, elsősorban a nagybankokra koncentrálva,

de a kisebb hitelintézetek szerepe is jelentős, különösen az önkormányzatoknak nyújtott hitelek esetében.