Elesett az utolsó technológiai sztárpapír is

tőzsde befektetés részvény trend bika medve bull bear
Vágólapra másolva!
Először fordult elő kedden, hogy az amerikai technológiai szupersztárokat tömörítő FAANG csoport minden egyes tagja hivatalosan is medvepiaci tartományba süllyedt. Az utolsó papír, amely még tartotta magát, az Apple volt, de a legutóbbi kereskedési napon már az iPhone gyártója is átlépte a küszöböt. Érdemes elkezdeni menekülni vagy éppen most kell bevásárolni?
Vágólapra másolva!

Az Apple részvénye 4,8 százalékos mínuszban zárt kedden, és ezzel a FAANG papírok (Facebook, Apple, Amazon, Netflix, a Google mögött álló Alphabet) közül az utolsó is belecsúszott a medvepiacba – vagyis mindegyik részvény legalább 20 százalékot gyengült a legutóbbi csúcsához képest.

Az iPhone gyártója egyébként május 3-án produkált utoljára ennyire gyenge zárást, és ezzel 23,7 százalékos gyengülésben van az október 3-án elért legutóbbi rekord magassághoz (232,07 dollár) képest

– írja a MarketWatch. Az Apple már hétfőn is csak egy hajszálra volt a medvepiactól, akkor azonban a zárásra felpattant az árfolyam, és 19,9 százalékkal maradt el a legutóbbi csúcstól.

Az Apple legutóbbi medvepiaca 2015. augusztus 21-én kezdődött és egészen 2016. augusztus 9-ig tartott. Abban az időszakban a technológiai óriás árfolyama 32 százalékot gyengült.

A medve támad

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a Goldman Sachs elemzője, Rod Hall, vissza is vágta az Apple-re megfogalmazott célárat – 209-ről 182 dollárra –, arra hivatkozva, hogy folyamatosan csökken a részvény iránti kereslet, miután a vállalat kiábrándító előrejelzést tett közzé az ünnepi szezonra vonatkozóan, ráadásul a cég beszállítói közül is sokan igen rossz eredményeket közöltek.

Ez pedig azt jelenti, hogy

az utolsó FAANG részvény is elbukott a medve elleni harcban.

A Google mögött álló Alphabet hétfőn érte el a tartományt, amikor 20,1 százalékos mínuszban zárt a július 26-án elért csúcsához képest. Az Alphabet papírja kedden 0,3 százalékot emelkedett. A vállalat legutóbbi medvepiaca 2011. október 14-én ért véget, és a majdnem három hónapig tartó időszak alatt 21,1 százalékot gyengült.

A medve elérte az összes technológiai szupersztárt Forrás: Thinkstock

Az Amazon október 29-én lépett be a medvepiaci régióba, kedden pedig 1,1 százalékot gyengült, és már 26,7 százalékkal marad el a szeptember 4-én elért 2039,51 dolláros rekordtól. Az Amazon legutóbbi medvepiaca 2016. március 1-jén fejeződött be, mindössze négy hét után, azonban ebben a periódusban 30,5 százalékot szakadt a papír.

A Netflixre október 24-én csapott le a medve, csupán három héttel azt követően, hogy az online streaming óriás megelőző medvepiaci időszaka véget ért.

Végül pedig ott a Facebook, amelyet a leghosszabb ideje sújt a mostani medvepiaci időszak. A közösségi média sztár már július 30-a óta gyengélkedik.

Külön érdekesség, hogy a Facebook és az Alphabet az a két cég, amely a tőzsdére lépése óta még soha nem szenvedett medvepiactól.

Most kell bevásárolni?

A technológiai szupersztárok szakadásai azért különösen izgalmasak az amerikai tőzsdén, mert a válság után hosszú ideig ezek a papírok adták az általános részvénypiaci rali egyik legfőbb motorját. Most azonban a kérdés az, érdemes lehet-e meglovagolni az eséseket, más szóval, vételi lehetőséget jelent-e a medvepiac?

A MarketWatch elemzője, Tim Mullaney úgy látja, a technológiai cégek esetében a befektetőknek érdemes lehet távolabbra tekinteni a napi árfolyammozgásoktól.

Ha ugyanis egy vállalat eléggé innovatív ahhoz, hogy alapjaiban változtassa meg az iparágának egy részét, akkor ezzel valószínűleg hosszú távon le fogja nyomni a rövidtávú kilengéseket.

Ebből a nézőpontból tehát több olyan papír is van, amelyre akár érdemes lehet lecsapni, ha esik az árfolyam.

Vételi lehetőségeket jelentenek a mínuszok? Forrás: AFP/2016 Getty Images/Spencer Platt

Ez a megállapítás Mullaney szerint egyértelműen igaz lehet manapság a Microsoftra, az Amazonra, a Netflixre, valamint a Teslára, azonban a Facebookkal kapcsolatban vegyes a kép – a közösségi média vállalat ugyanis megkerülhetetlen ma a világban, azonban az elemző szerint nem tesz túl sokat a termelékenysége növekedéséért. Szintén nehezebb ügy az Apple, mert bár az okostelefonok fontossága megkérdőjelezhetetlen, Mullaney mégis úgy látja ez a piac már elérte az érett szakaszát.

Ráadásul az is megnehezíti a helyzetet, hogy nem lehet teljesen világos képet adni nemcsak a papírok jövőjéről, de arról sem, a fenti vállalatok milyen hatással lesznek arra a szektorra, amelyben működnek. Következésképpen az elemző úgy véli, igen sok múlik azon, az egyes befektetők mennyire hisznek a cég jövőbeni erejében.

A jövő cégei?

Az egyes vállalatokat tekintve a Tesla nagy előnye lehet, hogy a várakozások szerint

az elektromos autók 2025-re már olcsóbban lehetnek, mint a belsőégésű motorokkal működő járművek.

Mi több, ezek gyorsabbak és sokkal tisztábbak is, mint a hagyományos társaik. Kétségtelen, hogy a befektetők aggódhatnak azzal kapcsolatban, hogy Elon Musk cégének papírja az elmúlt időszakban 370 dollárról 340 dollárra szakadt, azonban a fenti fundamentumokat is figyelembe véve Mullaney szerint nem érdemes teljesen lemondani az elektromos autókban utazó sztárvállalatról.

Az Amazon szintén különleges helyzetben van. Jeff Bezos cégét ugyanis sokan csak az online kiskereskedelemmel kötik össze, azonban ez igen nagy tévedés. A vállalat értékének kétharmadát ugyanis már az Amazon Web Services nevű szolgáltatói ágazat adja, amely felhőalapú megoldásokban utazik. Ráadásul ez a terület nemcsak gyorsabban nő, mint a kiskereskedelem, de sokkal nyereségesebb is annál.

Érdemes figyelni a mögöttes értékekre Forrás: AFP/NurPhoto/Alexander Pohl

A Netflix már kicsit keményebb dió, mivel az online streaming szolgáltató értékeltsége minden mérce szerint rendkívül magas – egyébkén mindig az is volt, és még úgy is 64-szeres áron forog a 2019-re várt profithoz képest, hogy az értékeltség harmadával csökkent.

A vállalat értéke azonban abban van, hogy lényegében forradalmasította a filmipart és a televíziózást, hatalmas részesedést szerezve magának az egész világon.

Az elemzők pedig általában igen optimisták a társaság növekedési lehetőségeivel kapcsolatban, főleg az igen kiváló menedzsmentnek köszönhetően.

Következésképpen Mullaney úgy véli, amennyiben a fenti cégek hosszú távú lehetőségeit és fundamentális értékeit nézzük, érdemes lehet a vétel vagy az eladás fontolgatásakor arra is figyelni, mi lesz a következő heti piaci eseményeken túl. A kérdés az, mennyire hisszük el, hogy ezek a sztárok a távolabbi jövőben is komoly erővel és növekedési potenciállal bírnak majd a területeiken.