Így adózik idén a céges életbiztosítás és az utazási bérlet

Egy kft. 2016-ban életbiztosítást kötött egyik tagja számára, amely eddig adómentes volt. Ez hogyan adózik 2019-ben? Az utazási bérlet 2019-ben bérként adózik. De kell-e a bérletről számlát kérni, ha igen, akkor a cég vagy a dolgozó nevére, és el lehet-e számolni a cégben költségként?

A 2019. január 1-jétől hatályos szja-törvény szerint fő szabályként kizárólag adóköteles díjú személybiztosítás (tehát például kockázati biztosítás) köthető a magánszemély javára. Ugyanakkor a szja-törvény 95. paragrafus (6) bekezdésének átmeneti rendelkezése értelmében

az adóköteles díjú személybiztosításokra (így a kockázati biztosításra) vonatkozó 2018. december 31-én hatályos előírásokat még a 2018-ban kezdődő biztosítási évben a szerződés fordulónapjáig, de legfeljebb 2019. december 31-éig alkalmazni kell.

Ha az adómentes díjfizetési időszakban bekövetkező biztosítási eseményre – például balesetre – tekintettel a biztosító jövedelmet pótló szolgáltatást teljesít a magánszemély részére, akkor vizsgálni kell a biztosító által nyújtott jövedelempótló szolgáltatásra vonatkozó napi 15 ezer forintos összeghatárt. A biztosító által a magánszemélynek fizetett jövedelempótló szolgáltatás esetén járó napi térítés ugyanis a 2018. december 31-éig hatályos szabályok alapján napi 15 ezer forintig adómentes, az összeghatár feletti rész pedig az elmaradt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adóköteles.

A céges kockázati biztosításra vonatkozó tavalyi adózási szabályokat idén még a biztosítási év fordulónapjáig, de legfeljebb 2019. december 31-éig alkalmazni kell Forrás: Shutterstock

A munkába járásról szóló 39/2010. kormányrendelet, illetve az szja-törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése szerinti bérletre vonatkozó előírások változatlanok.

A helyi utazási bérlet azonban már nem adható egyes meghatározott juttatásként, hanem azt a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Itt az egyik lehetőség, hogy a cég a nevére szóló számla alapján számolja el személyi jellegű egyéb ráfordításként a bérlet árát, amely után a közterheket a szja-törvény 46. paragrafusának (6)-(10) bekezdéseiben, valamint a Tbj. 50. paragrafusának (5) bekezdésében foglaltak szerint kell számfejteni, bevallani, igazolni.

Egy másik lehetőség, hogy a cég olyan „bruttó" összeget állapít meg (számfejt) munkaviszonyból származó jövedelemként, és a megfizetett szociális hozzájárulási adóval (szocho), szakképzési hozzájárulással (szakho) együtt számol el személyi jellegű ráfordításként, vall be a 08-ason és igazol a dolgozó számára, amelynek a szja és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a bérlet árával.

Ekkor a dolgozó nettó keresete nem csökken.

Surányi Imréné okleveles közgazda szakértő fenti tárgyban adott részletes válasza az Adózóna.hu oldalán olvasható el.