Az adóhatóság megállapította, hogy az ügyvezető a piacon nem juthatott volna hozzá ilyen alacsony kamattal a kölcsönhöz. A cég pedig hiába könyvelte le a hiányzó kamatot, az kevés, a kamatkülönbözet után
az ügyvezetőnek meg kellett volna fizetnie a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást is.
Így 4,8 millió forintos adóhiány keletkezett, amit az adóhatóság még bírsággal is megtoldott. A cég a másodfokú adóhatósághoz fordult, amely jóváhagyta az adóhiányt és (a jogesetben nem részletezett) bírságot.
Ezt követően a társaság a bírósághoz fordult jogorvoslatért, de az elutasította a keresetét. Az indoklásában kifejtette, hogy
a kamatkedvezményből származó jövedelem miatti adókötelezettség nem követi a kamat számviteli elszámolását, valamint annak szerződés szerinti esedékességét.
A magánszemélynél attól függetlenül keletkezik jövedelem, hogy a cég könyvelésében a meg nem fizetett, esedékessé vált kamatot követelésként tartja nyilván.
A társaság ezt követően felülvizsgálatot kért a Kúriától, de az helyben hagyta a korábbi ítéletet. Megismételte azt, hogy a cég azzal, hogy a kamat aktuális összegét lekönyvelte, és arról az ügyvezetőt értesítette, nem eredményezte a kamatkedvezmény alapjául szolgáló tényállás megszűnését, vagyis azt, hogy meg kell utána fizetni a közterheket,
Cikkünk a Napi.hu írása alapján készült.