Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ebben az évben a gazdaság méretéhez viszonyított kínai adósságállomány 3-4 százalékponttal nőhet – mondja a Morgan Stanley elemzése. Bár a GDP-arányos adósságállomány egyre nagyobb terhet jelent, a jelenlegi folyamat mégis eltér az eddigiektől. A befektetési bank szakértői ugyanis rámutatnak,
a világ második legnagyobb gazdaságában egyre nagyobb teret nyer az átlátható hitelezés az úgynevezett árnyékbankrendszerrel szemben.
Az árnyékbankrendszer olyan pénzügyi cégek tevékenységeire utal, melyek kívül vannak a formális bankrendszeren. Éppen ezért sokkal magasabb kockázattal működnek, ráadásul sokszor a hivatalos szabályozások sem úgy vonatkoznak rájuk, mint a többiekre.
A kínai árnyékbankrendszer korábbi jelentős növekedésének legfőbb oka, hogy az állami bankok általában állami tulajdonban lévő vállalatoknak szeretnek hitelezni Kínában, és ezek a cégek sokkal megbízhatóbb hitelfelvevők, mint a magánvállalatok. Következésképpen
számos magántársaság az árnyékbankrendszer felé fordult a hiteligényével, aminek eredményeként nem csupán jelentősen megemelkedett a teljes kínai adósságállomány, de ennek egy komoly része igencsak átláthatatlanná vált.
Nem véletlen, hogy hosszú ideje az egyik legnagyobb probléma az elemzők számára, hogy egyrészt a hivatalos adatok sem teljesen megbízhatók, másrészt éppen az árnyékbankrendszer miatt kifejezetten átláthatatlanná vált, Kína pontosan milyen mértékben van eladósodva.
A mostani folyamatok azonban arra utalnak, hogy bár a GDP-arányos adósság időszakos emelkedést mutat, a jelenlegi hitelállomány sokkal kezelhetőbb és átláthatóbb, mint volt 2013 és 2017 között – hangsúlyozta Robin Xing, a Morgan Stanley vezető Kína-szakértője.
Mindeközben Kína kapcsán az egyik legnagyobb kérdés Peking adósságpolitikája. A kínai vezetés ugyanis korábban beindított egy masszív adósságleépítési programot, amivel egyébként a részvénypiacokat is a mélybe nyomta.
Tavaly azonban, részben az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktus miatt, jött egy fordulat, és a kormány élénkítő lépéseket kezdett bevezetni.
Ezeknek a részvénypiaci befektetők igencsak örültek, viszont felmerült a kérdés, vajon végső soron nem lesz-e káros mindezt a hitelkockázat növelésén keresztül végrehajtani.
Idén januárban például a kínai bankok rekordnak számító, 5,30 milliárd dollár értékű új hitelt helyeztek ki, ami mögött jelentős részben ott áll a kormányzati nyomás is – mondta Louis Kujis, az Oxford Economics szakértője. Mindazonáltal a szakértő szerint az idei év fennálló részében a teljes éves alapú hitelezési növekedés már szerényebb, 2 százalékpont körüli lehet.
Ezzel együtt a Morgan Stanleynél úgy számolnak,
a kínai élénkítések az idei év második negyedévétől fogják éreztetni a hatásaikat.
Az első negyedévben még gyengélkedhet tehát a kínai gazdaság, azonban a bank szakértői szerint ezt követően a stimulusok elkezdik fokozni a gazdasági aktivitást.
