Szabadtéri játékok - Mercedes-Benz SLK 200 Kompressor

2004.08.10. 9:16

Egy hetes együttlétünket követően teljesen feltöltődtem élményekkel... Jaj, ne értsenek félre, nem valami szőkeségről kívánok bizalmas eszmecserét folytatni. Legutóbbi tesztautónk tehet mindenről. Háromágú csillag és három mágikus betű: SLK.

A kétüléses, nyitott sportkocsi második nemzedéke egészen szívdöglesztő jelenség. Ha nem okozna annyi örömet a roadster vezetése, képes lennék órákon át gyönyörködni érzéki formájában. A legmarkánsabb és egyben leghatásosabb stíluselem vitán felül a motorháztető határozott, előrefelé beszűkülő domborítása. Akárcsak az SLR csúcs-Mercinél, ez is a Formula-1-es versenyautó orrkiképzését mintázza, majd öntudatosan méretezett márkajelzést ölel körbe, a hűtőmaszk vízszintes osztása pedig a McLaren-Mercedes légterelő szárnyát juttathatja a fantáziadús szemlélő eszébe. A kecses metszésű fényszórók és a LED-es hátsó lámpák ugyancsak mágnesként vonzzák a tekintetet, s már az SLK alapváltozata is dupla kipufogócsővel kiált a világba. Zárt sportkupéként és nyitott roadsterként egyaránt harmonikus látványt nyújt az autó, arányai fantasztikusan eltaláltak, csinos kasztniján pedig egyetlen felesleges, elnagyolt vonást sem találni. Számomra olyan ez, mint amikor a kedvenc hírességek testrészeiből a férfiember képzeletben megalkotja nőideálját. S ahogyan a zsúfolt járdán előzékenyen utat engedünk a tökéletes teremtésnek, úgy húzódnak le az SLK elől mások a forgalomban.

Környezetismeret

No de legyen elég a bámészkodásból, csapjunk végre a lovak közé! Az 1796 köbcentis, kompresszorral lélegeztetett alapmotor kellemes csalódás. Eleinte nem sokat vártam tőle, hiszen minden egyes lóereje közel 8,7 kilogrammnyi súlyt cipel, maradék életerejét meg automatikus sebességváltóval csapolták le. Ennek ellenére a 163 lovas, változó szelepvezérlésű egység megnyerő menetteljesítményeket produkál, szinte a teljes fordulatszám-tartományban lelkesen húz, s megfelelő fürgeséggel gyorsítja az autót. A vadregényes tájakat zeneműként festi alá az öblös motorhang és a sivító kompresszor együttese - halmozzuk az élvezeteket. S a méretes üzemanyagtanknak és a kedvező fogyasztásnak köszönhetően szerencsére jó hosszan tehetjük. Az ötfokozatú, automatikus nyomatékelosztót nem érdemes a váltókar jobbra-balra lökdösésével, vagy a kormány hátulján elhelyezett billenőkapcsolókkal (54 ezer forintos opció) kizökkenteni ritmusából. Reakcióideje ugyan nem a legjobb, de komfort- és sportprogramban is egészen lágyan és megfelelő időben kapcsol az egység. Meg aztán manuális üzemmódban hajlamos saját életet élni a 474 ezer forintért vesztegetett sebességváltó: padlógázos kigyorsításnál teljesen mindegy, mikor kapcsolunk fel, mert úgyis csak a fordulatszámhatáron cserél áttételt a szerkezet. Akkor pedig elfelejt a fokozatkijelzőn visszaszámolni, mikor a motor kímélése érdekében lefelé vált - így előfordulhat, hogy akaratlanul még eggyel visszakapcsolunk. Autópályán nagy sebességgel utazni sem rossz az autóval, de az igazi élmény a tó-, vagy még inkább a tengerparti sétányon nyitott tetővel, elegánsan suhanni. A roadsterezés ez idáig meglehetősen időjárásfüggő műfaj volt. Persze, szakadó esőben ezután sem ajánlatos "topless" autózni, ám a csillagos márka Airscarf (légsál) elnevezésű világújdonsága csípős tavaszi reggeleken és hűvös őszi estéken is kellemes klímakomfortról gondoskodik (ülésfűtéssel kiegészítve az "extrém sportok" szerelmesei akár télen is próbálkozhatnak). A fejtámlákba integrált szellőzőrostélyon keresztül ugyanis az Airscarf (106 ezer forintos felárért) meleg levegőt fúj az utasok tarkójára. A láthatatlan sálat a műszerfali kapcsolóval, három fokozatban tekerhetjük nyakunk köré, míg a rendszer a külső hőmérséklet és a kocsi sebességének függvényében automatikusan szabályozza a levegő hőmérsékletét. Eddig eredménytelenül ostromolt kedvesünk pedig biztosan elolvad majd a gyönyörűségtől, s végül a karjainkban köt ki, ha egy Mercedesből tárjuk elé a csillagos égboltot... Apropó, sötétség! A bi-xenon lámpák valódi fényalagutat vágnak az éjszakába, míg 40 km/órás sebesség alatt, amikor a vezető indexel, vagy élesebb fordulóban ütközésig tekeri a kormányt, a megfelelő oldalon automatikusan bekapcsol a ködfényszóró és bevilágítja a kanyart.

Úton álló

Másfajta, de nem kevésbé frenetikus élmény a kanyargós hegyi utakon száguldani az SLK-val. A továbbfejlesztett futómű ellentmondást nem tűrően tapasztja roadsterünket az úthoz, pedig a rugózási komfort meglepően jó. Bátran támadhatjuk tehát a kanyarokat, amiben a penge fékrendszer megbízható tettestársként vállal szerepet - ereje precízen adagolható, s a blokkolásgátló is csak végszükség esetén avatkozik be. Ráadásul a fékpedált bal lábbal is taposhatjuk, miközben a jobbal folyamatosan állhatunk a gázon. Dobálós, hullámos útfelületen sem jön zavarba a kocsi, mindvégig biztosan halad 16 colos kerekein, miközben az eddiginél 46 százalékkal merevebb karosszéria jól tűri az út egyenetlenségeit. Ha elnézőbbé tesszük az alaphelyzetben aktív menetstabilizáló elektronikát (teljesen kikapcsolni nem lehet), akkor is elképesztően kezes marad az SLK, sokáig semlegesen fordul, majd előbb az orrát kezdi el finoman tolni az ívről, ha pedig tovább gyorsítunk, jól kézben tarthatóan indul meg a fara. Némi trükközéssel azért látványos erőcsúsztatásokba kényszeríthető a kocsi, bosszantó viszont a túlbuzgó ESP, ami alkalmanként agyoncsapja az örömködést. A közvetlen áttételezésű kormánnyal viszonylag pontosan irányíthatjuk a gépet, ám a fogasléces szerkezet lehetne érzékletesebb és a (középállásba) visszatérítő erő valamivel határozottabb.

Belső értékek

Pazar környezetből élvezhetjük a sebességgel elmosódó táj látványát. Krómkeretes alagútba húzott műszerek, valamint lágyan ívelő középkonzol teszi izgalmassá a pilótafülkét. Az autó diszkréten körbevesz, az utastér olyan, mint egy személyre szabott sportzakó, de a korábbinál leheletnyivel nagyobb méreteknek köszönhetően jól megtermett, 190 centiméter magas barátom sem érezte szűkösnek a kocsit. A választott anyagok minősége jó, az illesztések precízek, és az ergonómiában sem találnánk kivetnivalót, ha a Mercedesnél végre elhagynák a túlzsúfolt bal oldali bajuszkapcsolót. Hasznos tárolórekeszeket a középkonzolon, a kardánalagúton és a hátfalon is kialakítottak a tervezők, ellenben a pohártartóról teljesen megfeledkeztek. Az SLK biztonsági arzenálja már alapáron is teljes körű (például a bent ülők testi épségét egyebek mellett kétfokozatú első, illetve kombinált fej- és oldallégzsákok vigyázzák), az utasok kényelme és szórakoztatása pedig a végletekig fokozható. Csak a pénztárcánk legyen elég vastag, mert az alaphangon 11,2 millió forintos roadster vételára hirtelen megugorhat még pár millióval...
 
Tóth Zoltán Zsolt, fotó: Hilbert Péter