Az aktuális 1.7 CDTi turbódízel változat minden bizonnyal nagyobb érdeklődésre tarthat számot hazánkban, bár a legmagasabb, Elegance felszereltség ismételten torzítja az összképet. Vegyes képet mutat az Astra H gázolajos motorkínálata. Amíg az 1,7 literes egység kétféle verziója (80 és 100 LE) az Isuzu terméke - az izmosabbik egyebek mellett a Honda Civicben is szerephez jut -, addig a 120, illetve 150 lóerős teljesítményszinttel kapható 1,9 literes erőforrás a Fiat-konszernt dicséri, s összeszámolni is nehéz, hányféle modellben találkozhatunk vele. Jelen esetben az 1686 köbcentis, 100 lóerős turbódízel motor hajtotta az Opelt.
Röpke izzítást követően indíthatjuk az öngyulladásos aggregátot, amely eleinte nem gyakorol mély benyomást a vezetőre. Alapjáraton ugyanis meglehetősen dörmögős az egység, s erőteljes gyorsításkor is hagy némi kívánnivalót maga után a hanghordozása. Egyenletes országúti, vagy autópálya-tempónál (részterhelés) azonban "kisimul" és egyenletessé válik a kopogós zaj, így egészen a 140-150 km/órás sebességig kellemes az utazás.
Komfortfokozat
Az ötfokozatú sebességváltótól amúgy is távol áll a sportos kapcsolhatóság. Nem mintha a kar megvezetésével valami gond lenne, de akadós járása miatt legfeljebb erőszakosan tudjuk villámgyorsan átrántani egyik fokozatból a másikba. A kormányzás direkt (ütközéstől ütközésig 2,7 fordulat), a kormányműnek szinte nincs holtjátéka, ám az elektro-hidraulikus rásegítés miatt nem túl érzékletes. Négy tárcsafék gondoskodik a lassításról, a fékpedál nyomáspontja jól érzékelhető, s a blokkolásgátlós rendszer többszöri fékezés után is meggyőzően működik.
A hátsó, csatolt lengőkaros felfüggesztés ideális a magyarországi "futóműgyilkos" utakra, hiszen strapabíróbb, mint a Ford Focus vagy az új VW Golf többlengőkaros konstrukciója. Ugyan kevésbé precízen vezeti meg a kerekeket, de kanyarban csak a nagyobb keresztbordákról, úthullámokról pattog el az Astra feneke. Az orrnehéz autót jóindulatú alulkormányozottság jellemzi, rezzenéstelenül viseli, ha hirtelen elvesszük a gázt, esetleg ráfékezünk, amikor erőltetett tempónál az eleje kúszni kezd. A futómű hangolása kissé feszes, de a bent ülők csupán a nagyobb úthibák megrázkódtatásaiból éreznek valamennyit.Környezettanulmány
Véleményem szerint az új Astra az első olyan Opel, amelyik nemcsak kívül, hanem végre belül is dekoratív. Tesztautónk sötét-világos színkombinációjú utastere ráadásul eleganciát és otthonosságot áraszt, bár a fahatású betétek és a középkonzol matt krómutánzatú borítása nem passzol egymáshoz.
A kezelőszervek elrendezése rendben van (mindössze a mikrokapcsolós irányjelző és ablaktörlő kar igényel némi megszokást), ahogyan a helykínálat is, de a csomagtartó magas pereme és lefelé szűkülő nyílása megnehezíti a pakolást. Annak ellenére, hogy alapáron még a legmagasabb, Elegance specifikációnál is "csak" négy légzsákkal véd az Astra, biztonságosnak tekinthetjük az autót, hiszen az Euro-NCAP töréstesztjén a maximális, ötcsillagos eredménnyel végzett. Sajnálatos, hogy a hátsó elektromos ablakemelők (55 ezer Ft) és a menetstabilizáló rendszer (150 ezer Ft) sem széria...![]() |
A tartalomból: Menetpróba: Peugeot 407 SW Teszt: Suzuki Liana 1.6 GS 4WD Időszerű: úthálózat-fejlesztés (M3, M6) Sporthírek - F1, rali, CART, MotoGP |
Tóth Zoltán Zsolt, fotó: Hilbert Péter