Csodagyerek - Mercedes-Benz A180 CDI

2004.11.19. 10:25
Forrás: Autó-Motor
A sportos hajsza akkor igazán nagy szó, ha tudjuk, hogy autónkat dízelmotor hajtja. A kis Mercihez már bemutatásakor háromféle változatban kapható gázolajos egység, s nálunk nem is a legerősebb, hanem teljesítmény szempontjából a középső járt. A három motor között egyébként lökettérfogatban nincs különbség, csupán a turbónyomásban, a motorvezérlésben, illetve a töltőlevegő-hűtőben és a változó lapátszögű turbótöltőben különböznek egymástól.

Már a műszaki adatok és az árlista átböngészése után is arra a következtetésre jut az ember, hogy az A180 CDI jelű középső modell a legjobb vétel: az alapnak számító, és regisztrációs díjjal együtt 5,8 millióba kerülő A160 CDI 82 lóereje kicsit kevésnek tűnik egy közel másfél tonnás kocsi lendületes mozgatásához, a tesztünkben is szereplő 107 lóerős gép 350 ezer forintos felára viszont méltányos. Az A200 CDI jelű csúcsmodell ugyan 140 lóerős, ám ára is borsos, közel 1,2 millióval kérnek érte többet, mint az alapgépért. Ennyit pedig nem ér meg az a néhány perc, amit nyerhetünk vele.

Marad tehát az A180 CDI, amely valóban remek darab. A motor hidegen is könnyen indul, hangja ekkor sem fülsértő. A fordulatszámot jól tűri - sőt, az első négy sebességfokozat áttételei közötti nagy ugrás miatt igényli is a pörgetést -, nyomatéka már percenkénti 1600-as fordulatnál eléri a csúcsot, azaz nagyon rugalmas is. Ha az ember mélyre nyomja a gázpedált, elmarad ugyan a modern turbódízelekre olykor jellemző lórúgásszerű lökés, ám a kétliteres gép előbb sokat sejtetően és tettre készen felhorkan, majd lendületesen és finoman gyorsít.

Méghozzá olyan tempóig, amelyet ritkán használnak majd a kis Merci tulajdonosai, hiszen a végsebesség túl van a 180-on. Az A180 CDI autópályán sem jön zavarba, még nagy tempónál sem ordít a motor, az elölről érkező tompa búgás jöhetne akár benzines gépből is. Nagy sebességgel haladva örömmel vettük észre azt is, hogy a szélre is kevésbé érzékeny, mint amire a nagy oldalfelület és magas építésű karosszéria alapján számítottunk.

Forrás: Autó-Motor
De vissza a csendben és finoman járó motorhoz, amely az autó egyik legjobb pontja: a lendületes menetteljesítmények ellenére nem utópia az akár 1000 kilométeres hatótávolság (a tank 54, az általunk mért átlagfogyasztás 100 kilométeren 6,2 literes volt). Tény, hogy az A180 CDI-ért kért több mint hatmillió forint az alsó középkategóriában már-már szélsőségesen soknak számít.

A tartalomból:
Bemutató: az új 3-as BMW, Husaberg FE 650e
Menetpróba: Citroen C4, Maserati GranSport
Teszt: Seat Ibiza Cupra 1.9 TDI, Renault Clio RS és Mégane Sport
Poszter: Ford Focus RS WRC

Az A-osztály azonban a magyarországi gazdasági realitások és a márka megőrzendő presztízse miatt nyilván nem törhet tömegautós babérokra, s a tehetősebb és az árra kevésbé érzékeny vevőkör biztosan behódol majd a stuttgartiak újdonságának. Egyrészt azért, mert az árát szolgáltatásai, méretei, kényelme és műszaki színvonala nagyrészt igazolja, másrészt pedig azért, mert az előbb felsorolt, a tárgyilagos vásárló számára fontos erények mellett még tetszetős, csinos autó is. Azaz mindent jól csinál, mindent tud. Mint a csodagyerek az iskolában.

Palovecz Gábor, fotó: Hilbert Péter

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK