Nagyon menő - Audi A3 Sportback 2.0 TDI

Vágólapra másolva!
Noha a Sportbacknek csupán bő nyolc centi a hosszelőnye a háromajtós A3-assal szemben, mégis teljesen más a karaktere. Már-már kombi, azonban a rövid túlnyúlásoknak és a márka legújabb arculatelemeinek köszönhetően dögös a kinézete, míg az erős dízelmotor révén sportos a viselkedése.
Vágólapra másolva!

Első ránézésre egy laikus valószínűleg ezt gondolja róla: "Hű, de jól néz ki. Na persze, hiszen Audi." S eljátszik a gondolattal, hogy az övé. Bizony, nem járna vele rosszul, hiszen komfortja, minősége, alapáras és választható felszerelései, s végül, de nem utolsósorban presztízse közel azonos szintű az egy számmal nagyobb, ám ezzel a műszaki tartalommal majdnem másfélmillióval drágább A4-esnél. Bővebben kifejtve az A3 Sportback sportosan elegáns kompakt jármű, amely a rövid és hosszú távú közlekedési igényeknek kiválóan megfelel. Azon ritka alkalmak során, amikor a vezetőn és a szomszédján túl további két utas ül benne, ugyancsak elfogadható a kényelme. Családi kirándulásokra is használható, igaz, olyankor az úti kellékek térfogata könnyen meghaladhatja az alsó-középkategóriás ötajtósok poggyászterénél alig nagyobb csomagtartó befogadóképességét.

Ínyencfalat

Bár a Sportback padlólemeze megegyezik a kevésbé luxuskivitelű VW Golféval, a formabontó Seat Altea és Toledó pároséval, sőt, még az egyszerűen nagyszerű Octaviáéval is, menet közben mind közül az Audi érződik a legmasszívabbnak. Ez bizonyára nem kis részben a pszichológia számlájára írható többlet, ám akkor is... A McPherson rendszerű, hátul négylengőkaros futómű, a kétliteres, 16 szelepes, közös nyomócsöves dízel, a sebességváltó, a fék és az elektrohidraulikus szervokormány összehangolására az audisan precíz jellemzés illik.

Forrás: Autó-Motor
Forrás: Autó-Motor
Forrás: Autó-Motor
Forrás: Autó-Motor


Meggyőző

A műszaki egységek együttese is első osztályú, kezdve a hatfokozatú, kézi váltóval, amely kiválóan passzol a nyomatékos és erős dízelmotorhoz. Kapcsolási útjai rövidek, megvezetése pontos, áttételezése révén városban és autópályán egyformán gond nélkül be lehet állni a 2000-2500-as, üzemanyag-takarékos, ugyanakkor egy laza gázmozdulatra kilövésre kész fordulatszám-tartományra. Az élményt némileg lerontja az 1500 alatt erőtlen, turbólyukba "esett" motor, no és hogy 3000 felett egy Audihoz mérten morgós a 2.0 TDI. A futómű, a fékrendszer és a kormányszerkezet ellenben hibátlan. Egyenesben, kanyarban, terhelésváltáskor, határhelyzetben és rossz minőségű úton egyaránt igen meggyőző e hármas. Hajtási befolyásnak még padlógázos induláskor sincs nyoma, holott az izmosabb elsőkerék-hajtásos konstrukciók többségének orra ilyenkor zabolázatlanul húz össze-vissza, a kanyarvételi tulajdonságok nagy sebességnél is semlegesek, az iránytartás példás. Ez utóbbi a volán sebességfüggő rásegítésének is köszönhető, nagy tempónál kemény, de nem érzéketlen, míg parkoláskor leheletkönnyű.

Harmónia

A tartalomból:
Bemutató: VW Passat, Mercedes-Benz M, B és R
Menetpróba: Nissan Murano, Ford Fiesta ST és TDCi
Extra: Toyota LC kalandtúra
Teszt: Citroen C4, Honda FR-V, Subaru Forester, Scania R580, stb.

Jóllehet, az iméntieket alapvetően az A3-assal egyivású konszerntestvérek is képesek hozni, a négykarikás kivitel kifinomultságával azonban egyikük sem tud versenyezni. Ebből kiindulva még az idén egészen sok, szám szerint 105 Sportback értékesítését tervezi az ingolstadti márka vezérképviselete Magyarországon, s a 2.0 TDI e kontingensből előreláthatólag 30 százalékos részesedést szerez. Az importőr úgy kalkulál, a legnagyobb darabszámot a tesztautónknál mintegy 20 százalékkal alacsonyabb vételárért megkapható 1,6-os benzines éri majd el. Csak a számok alapján valóban ésszerű döntés az alap Sportback, ám aki a harmóniát is nagyra becsüli, inkább ne spóroljon.

BOD, fotó: Hilbert Péter