Félelmetes, hol, hova tart a világ. Már meg sem lepődünk, amikor olyan dízeltechnikával rukkol elő valamelyik autógyár, mint mostan a Toyota az Avensis 2.2 D-4D-vel. Parádé - mintegy hiánypótlásként.

Egy kis halk Avensis-videó - 2:08 p.

A Toyotát, mint csúcstechnológiát előállító gyárat, márkát ismerjük. Etalon. Kábé egyenlő a minőséggel és megbízhatósággal. S ha középkategóriás modelljét eddig nem is tartottuk számon a legjobbak, de legalábbis a legkeresettebbek között (mert valljuk be, főképp egy olyan kultúrában, gazdasági "nívón" és piacon, mint amilyen a miénk, ott német és/vagy francia uralom honol), ezentúl nyugodt szívvel gondolhatunk az Avensisre is, ha jófajta cégautót, esetleg családi kocsit vásárolnánk, ja és meg bírjuk fizetni, amit meg kell.

Mert egyrészt a Toyota Yarisát vagy Corolláját Magyarországon is joggal vettük és vesszük nem kis számban (már D-4D-vel is), másrészt jön az Aygo, harmadrészt meg a legkorszerűbb dízelcsomaggal az Avensis van olyan kitűnő, ha nem kitűnőbb, mint egy 3-as BMW, egy A4-es Audi, egy VW Passat, egy C Merci, egy Ford Mondeo, egy Opel Vectra, egy Skoda Octavia, egy Renault Laguna, egy Peugeot 407 vagy egy Citroen C5. És akkor még ott sorakoznak a japán vetélytársak, egy Mazda6-os, egy Honda Accord, egy Mitsubishi Galant, egy Nissan Primera vagy egy Subaru Legacy. Hogy a svédekről, az angolokról, az olaszokról ne is beszéljünk, elnézést.

Egy szónak is száz a vége (meg vagy száz ellent lehetne itten az Avensishez citálni): az irdatlan éles versenyben a Toyotának lépnie kellett, és lépett. Az 1.6-tól 2.4 literig terjedő (amúgy piacvezető) benzines kínálat mellett mindössze egyetlen olajos erőforrással volt eddig rendelhető az Avensis, na de a helyzet változott. Mit változott, óriásit borult, bővült, fokozódott, ésatöbbi. Mert itt az új 2.2 D-4D motor, ráadásul kétfajta teljesítménnyel.

Na de tudjuk le hamar a száraz tényeket: a 2004 végi adatok szerint a kategória ötödik legkelendőbb modellje az Avensis (tavaly csak Európában 145 ezret gurítottak haza, a növekedés 25 %), kiváltképp ugye a benzines motoroknak hála. Ezek után bezzeg az új Clean Power erőforrásokkal még nagyobb szeletet kérnek a tortából - ezek a hajtóművek nemcsak nagyobb erejűek, de károsanyag-kibocsátásuk is csekélyebb az elődöknél. Toyota-számítások szerint a kiszélesített kinálattal az Avensis a D szegmens vevői igényeinek nem kevesebb mint 95 %-át fedi lefele...

És akkor most már még konkrétabban: a kettő darab új 2.2 D-4D motorok kisebbike 150 lóerős, a bővérűbb pedig kerek 177. Most rittyenthetnénk ide egy pazar táblázatot Avensis vs. konkurencia címmel, lényeg a lényeg, főleg ez a 177 paripa (ühüm, és mellé egy csinos kis 400 Nm-es nyomatékcsúcs) bizony az osztály krémjébe röpíti a Toyotát.

Mindkét motorra igaz, hogy abszolút alumínimumból készült, ergo ultrakönnyű, a kerámia izzítógyertyák meg új generációsak, 100 fokkal magasabb hőmérsékletet érnek el, ergo könnyebb és gyorsabb a hidegindítás, illetve csökkenti az emissziót, és hát a 2.2 D-4D mocik a világ legalacsonyabb sűrítési arányával is büszkélkedhetnek (a 177-esé 15,8:1, a 150-esé 16,8:1). Gazdaságosság, csekély zaj- és vibrációs szint.

Amit a befecskendezési és szívórendszerről alapból tudni érdemes: az AZ benzinesekből fejlesztett 2.2 D-4D dízelmotoroknál osztályelső piezoelektromos technológiát alkalmaznak. Ezek a kütyük kétszer gyorsabbak, és nagyobb mennyiségű üzemanyag befecskendezésére képesek - a Toyota piezoelektromos common-rail rendszere állítja elő a legkomolyabb befecskendezési nyomást, 1800 bart. Teljesítmény és nyomaték elsőrangú szintje, megintcsak gazdaságosság, újfent minimalizált zaj és vibráció.

Nyomaték, fodulat és lóerő. És képek!

Akad még elektromosan vezérelt, változó lapátszögű, így hatékonyabb turbófeltöltő - csökkent a lapátok száma és vastagsága, a töltő gyorsabban pörög fel, a turbinakerék tehetetlensége 30 %-kal kisebb a 2.0 D-4D motorral összevetve. Amely 116 lóerejével, 280 Nm-ével tehát a belépő olajos az Avensis-palettán.

És akkor az erőforrás tisztaságáról: a D-CAT (Diesel Clean Advanced Technology - széria a 177 lóerős verziónál) olyan integrált technológiák együttese, amelyek a modern dízelmotorok között a legkisebbre mérséklik a károsanyagok kibocsátását. Jócskán felülmúlva az EURO IV-es környezetvédelmi norma előírásait csökkentett szénhidrogénekkel, szénmonoxiddal, nitorgénoxidokkal és koromrészecskékkel. Ja, és a Toyota D-CAT fejlesztése során uszkve 1622 új Toyota-szabadalom született - így a sajtóanyag.

A motor mellett az új hatsebességes váltóról kell még parlíroznunk: a legfontosabb, hogy manuális, az elsőtől a negyedik fokozatig többszörösen szinkronizált, illetve elképesztően kompakt szerkezetű - hossza csupán 384 mm. Az eképp sima, gyors és precíz gangolást engedő és gazdaságos váltóműbe a legkisebb viszkozitású olaj való, amely már önmagában 1 %-os fogyasztásapadást garantál. Csökkent a tengelykapcsoló terhelése, kisebb a kopás, leheletnyi erő is elegendő a kuplung kinyomásához.

Forrás: [origo]

Nagyjából ennyit a technikáról. A Toyota arra számít, hogy a 150 lóerős blokk lesz a kedvenc, 2006-ban az összes európai Avensis-értékesítés 29 %-át kitéve. Ez a középpályás olajos egyébként 2000-től 3200-as fordulatig folyamatosan adja maximális, 310 Nm-es nyomatékát. A 177 lovas 400 Nm-e 2000 és 2600 között a miénk. A 2.2 D-4D motorok Lengyelországban, Jelcz-Laskowicében készülnek, ez az üzem a Toyota nyolcadik európai gyártóegysége (200 millió eurós beruházás).

Magához az Avensishez amúgy nem igen nyúltak hozzá. Van egy új fényezés, meg új a váltókar dizájnja a friss dízeleknél. Valamint a motorokhoz, a megugró teljesítményhez igazodva 20 %-kal növelték az első kanyarstabilizátorok merevségét. Feszesebbek az első lengéscsillapítók, gyorsabbak a kormánymű reakciói.