Olaszországban próbálhattuk a Mazda legújabb családi egyterűjét, az ötöst, amely tele van jobbnál jobb ötletekkel. Már csak egy jó dízel kellene bele.

Gyorsan essünk túl a kötelező körökön: a Mazda5 a sokak által kedvelt, de megöregedett Premacyt váltja fel a japán gyár palettáján, amelyből 1999-es bevezetése óta 140 ezer darab kelt el Európa- és 330 ezer világszerte. A C egyterű szegmens, amelyben az ötös hódító útjára készül, 2000 óta hatvan százalékot növekedett, elsősorban a hétüléses modelleknek köszönhetően.

Ez egyébként érdekes, a felmérések szerint ugyanis a vásárlók megveszik a hét ülést, mert az jó, miért ne és hátha jól jön később, aztán soha a büdös életben nem használják ki. Kivétel persze akad, s már csak rájuk is gondolva született meg az ötös, amely talán könnyű variálhatóságáról lesz messze földön híres. De erről majd később.

Ami a külsőt illeti, valljuk be őszintén: igen, láttunk már csúnyább családi egyterűt is. Nem könnyű szépet alkotni ebben a kategóriában, a szó klasszikus értelmében talán még nem is sikerült senkinek, pofás darabok viszont már születtek. Ilyen a Mazda5-ös is, szemrevaló, csinos darab, amely a kategóriában elsőként kínál vásárlóinak tolóajtót. Ráadásul mindjárt két darabot, amelyek igencsak leegyszerűsítik a ki és beszállást (700 milliméter széles helyet biztosítanak), meg még eleganciát és könnyedséget is sugallnak.


Egyterűt látott már mindenki, hadd ne magyarázzam, hogy néz ki, formailag nagyjából mindegyik ugyanazt tudja. Hanem az apróságok, amik minden egyes autót egyedivé tesznek, azok igazán jól sikerültek a Mazdán, a teljesen oldalra húzott szemek nekem például nagyon bejönnek. Ugyanígy tetszenek a hátsó lámpák is, amelyeket egyenként három kör ural, szerintem játékossá teszik az autót. Amelyet persze a jól bevált szlogen szerint sportosnak terveztek, szigorúan azoknak az apukáknak, akiknek nemcsak a belbecs, hanem a külcsín is számít.

A Mazda5-öt a sajtóanyag szerint belülről kifelé tervezték, hogy a teret a lehető legoptimálisabban használhassák ki. Az ülések 2+3+2-es elrendezése (az utolsó sor opciós, bár a Mazda várakozásai szerint hétülésesből fognak tudni sokat eladni) papíron tágas helyet biztosít a sorok között, valójában viszont a négy és fél méteres autóban csak elöl igazán kényelmes utazni. Ilyen kompakt méretbe eleve lehetetlen úgy bezsúfolni hét embert, hogy mindenkinek jó legyen, ez ezúttal sem sikerült; a harmadik sorban gubbasztva például nemcsak a láb, hanem a fejtér is szűkösnek tűnt, pedig nem vagyok az a kifejezett égimeszelő. Leghátra valószínűleg csak gyerekeket lesz érdemes ültetni, ők még csak-csak ellesznek valahogy. A felnőttek 50 kilométernél hosszabb út esetén elgémberedhetnek kicsit, rövidebb távok után viszont a középső sor előretologathatásának köszönhetően akár frissen is kipattanhatnak hátulról. 170-180 centi között végül is el lehet férni.

Forrás: [origo]

Ez, mármint hogy leghátul kicsit szűkös, első pillantásra ordít a Mazdáról, ahhoz viszont be kell ülnünk, hogy az ötletes és a gyakorlatban is kiválóan vizsgázott újdonságokkal megismerkedhessünk. Az ötösben nem kevesebb, mint 45 tárolórekeszt és tíz pohártartót süllyesztettek el, az igazán nagy dobás azonban az úgynevezett Karakuri ülés- és rakodóhely koncepció. Tényleg sosem gondoltam volna, hogy ilyen egyszerűen is lehet variálni az ülésekkel, valóban egy mozdulat, hogy a második sor középső üléséből tárolórekeszt (vagy fordítva) csináljunk. A kartámaszt függőleges helyzetben rögzítjük, a bal oldali ülés alól egy mozdulattal kihajtjuk a hetedik párnát, s máris kész a hétüléses Mazda5. Ha tárolórekeszre vágyunk, a jobb oldali üléshez nyúlunk, és annyi. Pofonegyszerű, csak szeretni lehet.

Egyterűhöz illően az ülésekkel persze ezerféleképpen variálhatunk, lehajt, felhajt, előredönt, kitalálhatunk bármit, valószínűleg meg is csinálhatjuk. A második üléssor természetesen előre-hátra mozgatható, a harmadik sorba való beszállást egy kar meghúzásával könnyíthetjük meg. Hét személy szállítása esetén csomagtartó lényegében nincs, egy hátizsákot, egy táskát és egy széldzsekit tudtunk belepakolni, ez állítólag 112 liternek felel meg. Ötszemélyes üzemmódban 426 liternyi cuccot tud elnyelni a Mazda5, ha lehajtjuk a második sort is, 857 literre bővül a térfogat. A rakodást megkönnyíti a csomagtérajtó kétállású nyitómechanizmusa: az első akadási pont 1812 milliméteres magasságban van, a langaléták ezen még közel tíz centit tudnak tolni. Emberközpontú ötlet, nagyon jól kitalálták a japánok.