Nagyobb, szebb, biztonságosabb. Az Alfa 156-utód 159-est a 3-as BMW-hez, Audi A4-hez meg C-Mercihez hasonlítgatták a keddi magyar premieren, pedig ennek az autónak semmi köze a német autókhoz. Ízig-vérig olasz, s aki akarja, már meg is veheti.

Kicsit elfogult vagyok az olasz autókkal szemben. Vitathatatlan, nekem aztán nincsenek ellenemre a németes vonalak, na de amikor egy Alfába ülhetek bele, mindig libabőrös lesz kezem-lábam. Az Alfa szép, az Alfának lelke van, olyan, hogy minden hibájával együtt szeretni lehet és kész. Nemrég történt, hogy életemben először vezettem 156-ost, konkrétan a Sportwagont, s máris itt(hon) az utód, a 159-es.

Ami állítólag minden szempontból jobb, mint elődje. Szubjektíve ehhez annyit rögtön hozzáteszek, hogy szerintem sokkal-sokkal szebb is (gyönyörű, Isten áldjon, Giugiaro!), egyetlen dolog nem fér csak a fejembe, hogy az első fényszórókat miért kellett "burkolatlanra" dizájnolni. Marha jól néz ki, ezt aláírom, csakhát nyáron, egy autópályás zúzás után rovarhullák százaival lesz tele a három kör alakú lámpatest és a háttérben lapuló műanyag. Gépi mosó az ilyen "biomasszát" nem vakarja ki, lehet hát nekiállni önállóan vagy elmenni drágáért kézi mosóba. Kötekedés vége.

A 159-es az Alfa belépése a prémium szegmensbe - hangzott el a fejtágítón, majd hosszú összehasonlítgatás következett, főleg a 3-as BMW-re és az Audi A4-re kihegyezve. Értem én, hogy kategóriatársak, meg elcsábítani tőlük a vevőket, na de olasz autót némettel összeméricskélni legalább olyan értelmetlen, mint differenciálegyenletekkel ismerkedni.

Lényeg ami a lényeg, marketingileg a 159-es a kategória egyik legtágasabb autója (szerintem a 3-as BMW-ben valamivel több hely van), a négy helyett öt milliméteres üvegek alkalmazásával a legcsendesebb összes versenytársa közül (szerintem semmi extrát nem nyújt, a szél susogását is hallani nagyobb tempónál), ami viszont biztos, hogy a hét szérialufinak hála überbiztonságos. Extraként kérhető nyolcadik légzsák is a térdekhez, világos, hogy az egyik Év Autója-jelölt ötcsillagos minősítést szerez majd az EuroNCAP-törésteszten.


Az Alfa 159-es alapfelszereltsége egyébként meglehetősen gazdag, amire viszont a gyár nagyon büszke, az a módosított futómű. Okkal. Elöl kettős keresztlengőkar, hátul multilink, rettentően jól fekszi az utat: hihetetlenül stabil a kanyarban, s mindezt úgy teszi, hogy közben a kátyúkat is elsőrangúan simítja. Jót tett, hogy merevítettek a kasztnin, a 159-es szilárdsági mutatója közel kétszerese elődjének. Nem semmi.

A röpke menetpróbán két dízelt próbáltam, a már általunk is sokat dicsért, 150 lovas 1,9-est, és a kétszáz lóerős 2,4-est. Utóbbiról tudni kell, hogy csak ez év végétől gyártják, a bemutatóra egy "tanulódarabot" hoztak, amit már milliószor szedtek szét darabokra, s raktak össze újra. Maradjunk annyiban, hogy ennek azért maradt is nyoma rajta rendesen, a kuplung darabosabban, teljesen más fogási ponttal működött, mint a többi modellben, s valahogy a 400 Nm-t sem tolta bele az arcomba. Külön kérték, hogy hányatott előélete miatt ne legyünk túl szigorúak vele, legyen. Ugrunk.


Az 1,9-es hozta a szokott formáját, egy újabb autó, amibe tökéletesen passzol. A 159-es másfél tonna, mégis meggyőzően mozgatja, csak alacsony fordulaton kell izomból megtaposni. Ami az apró részleteket illeti, a kormány vaskos, remekül illik a tenyérbe, s noha a középkonzol már nem annyira sofőrorientált, mint eddig, a műszereket még mindig csak a bal egyből lehet leolvasni. Nagyon tetszett, hogy a dízelekbe turbónyomás-mutatót pakoltak, jó játék menet közben nézegetni, x gázpedálálláshoz milyen bar-érték tartozik. Nekem kicsit nyomta a hátam a sofőrülés, a "csoporttárs" kollégáét is, de mások nem panaszkodtak hasonlóra, úgyhogy biztosan velünk van a bibi.


Ingyenes karbantartás
Az Alfa három évig, vagy 120 ezer km-ig ingyenes karbantartást biztosít a 159-esekre, a kopó alkatrészek kivételével. A szolgáltatás a szerződés aláírásával indul, de nem a tulajdonosra, hanem a gépkocsira vonatkozik. Azaz továbbértékesítés esetén az új "gazda" is jogosult a karbantartásra, feltéve, hogy a három éven, illetve 120 ezer km-en belül jelentkezik.
A fék brutális, a hatalmas tárcsáknak hála a 159-esnek mindössze 36 méterre van szüksége ahhoz, hogy százról nullára lassuljon. Ez újabb kategóriaelsőséget jelent, s hogy valamit most tényleg eltaláltak az Alfánál, azt jelzi, hogy a mindig "hazabeszélő" német szaksajtó menetdinamikailag a 159-est hozta ki győztesen az Audi A4, BMW3, Ford Mondeo, Honda Accord, Mercedes C, Opel Vectra, Peugeot 407, Saab 9-3, Toyota Avensis és VW Passat elleni megagigatesztből.

Az Alfa új limuzinja gyakorlatilag az első fecske, ugyanerre az alapra építkezve 2006 végéig a kereskedésekbe kerül a szintén gyönyörű Brera, a kupé nyitott változata, a Spider, valamint a Sportwagon. Magyországon jelenleg csak a legmagasabb, Distinctive felszereltségű 159-esek kaphatók (a statisztikák szerint az ügyfelek az ilyen elitautókat keresik), hasonló felszereltséget és motorteljesítményt alapul véve nem sokkal drágábban, mint az előd. Az 1,9-es dízel gyengébb, 120 lovas változatával már 7,795 milliótól elvihető az autó, az 1,9-es, 160 LE-s benzines ára 7,995 millió forint. A 2.2 JTS-t 8,750 millióért lehet megszerezni, az összkerekes, 3,2-es, Cosworth-eredetű V6-ossal szerelt változat 11,995 millió forint (év végétől rendelhető, egyébként az összes benzinmotor vadonatúj).


A 150 lóerős dízel 8,195 millióért kapható, a 2,4 JTDm 9,995 millió, opcióként ehhez is kérhető a Q4 hajtáslánc. Minden modellt hatsebességes kézi váltóval szerelnek (erről annyit, hogy az Alfa történetének legpontosabb szerkezete, végre nem kilométereket közlekedik a kar, szépen cuppan ide-oda), később jön hatsebességes automata és robotizált egység is. Ízig-vérig olasz autó, én megkedveltem.

kd