A második világháború alatt Porsche irodájában katonai járműveket terveztek, az első Porsche-emblémák így nem is autókon, hanem Tigris-tankokon jelentek meg. A háború vége felé a wolfsburgi gyár is bombatalálatot kapott, de a légitámadások nem semmisítették meg teljesen. A megszálló angolok hamar beindították a gyártást, s már 1945-ben 1785 népautó készült, 1946-ban tízezer.

A háború alatt Porsche tervezőirodája Stuttgartból Ausztriába, Zell am See közelébe települt. 1945-ben a franciák letartóztatták a tervezőt, Párizsba vitték és az autógyáros Louis Renault villájában helyezték el. Az ok az volt, hogy a Renault szintén farmotoros kiskocsi gyártását tervezte, s Porschét kérték meg a konstrukció javítására. Ő egy portásfülkében alkotta meg a később népszerűvé vált Dauphine-t, azaz a népszerű bogárhátú mellett ő tervezte az első francia népautót is. Porsche 1947-ben egymillió frank óvadék ellenében szabadult.

Elengedése után, a mérnök visszatért Németországba, de az autóiparnak végleg hátat fordított, 1951. január 30-án halt meg Stuttgartban. A legendás sportkocsikat már fia fejlesztette ki, ám Ferdinand Porsche konstrukciója, a "Bogár" közben meghódította a világot: 1955-ben már a milliomodik kocsi gördült le a wolfsburgi gyár futószalagjáról. A gyártás megszűnéséig, 1938 és 2003 között 21,5 millió bogárhátút adtak el a világ 180 országában.

A márkán belül azonban már nem ez az abszolút rekord: 2002 nyarán beérte, majd elhagyta a szintén legendás Golf modell. A "Bogár" mára kultuszautó lett - amellett, hogy ma is sokaknak mindennapi közlekedési eszköze, sőt még filmsztárként is láthattuk-láthatjuk. Németországban 1978-ban gördült le az utolsó a szalagokról, és egyenesen a wolfsburgi gyári múzeumba került. Alapvetően az eredeti konstrukció alapján 2003 nyaráig gyártották a mexikói Pueblában, ott, ahol utódja, a New Beetle is készül. Ez azonban már csak hangulatában idézi a Volkswagen népautóját - konstrukciója, kivitele és az ára is teljesen más.

(MTI/Panoráma - Baczonyi László)