55 éve halt meg Ferdinand Porsche

Ötvenöt éve, 1951. január 30-án halt meg Ferdinand Porsche osztrák autótervező, a legendás Volkswagen bogárhátú megálmodója. A mérnök élete nem szűkölködött kalandokban: tervezett tankokat, sportautókat, Louis Renault fogságában pedig "összedobta" a gallok népautóját is.

Porsche 1875. szeptember 3-án született az Osztrák-Magyar Monarchiában, az akkor Csehországhoz tartozó Maffersdorf városában, szudétanémet területen. Saját magát mindig osztráknak vallotta, s amikor Hitler "germanizálni" akarta, a "megtiszteltetést" nem fogadta el, osztrák maradt német szolgálatban is. Fiatal bádogosinasként a maffersdorfi szőnyeggyárban találkozott először a modern technikával: megcsodálta a nagy gőzgépet, s az addig számára ismeretlen áramfejlesztőt. Felszabadulása után Bécsbe, Egger Béla villamos üzemébe került, a fővárosban napi munkája mellett a Császári és Királyi Ipariskola tanfolyamait is elvégezte. Nemsokára Egger gyárának próbatermében alkalmazták, ahol a konstrukciós munkákban is részt vehetett. Magyarországon is dolgozott: a Magyar Waggon- és Gépgyár autóosztályán tevékenykedett.

1897-ben Ludwig Lohner kocsigyártó cégéhez került, s nem sokkal később egy - a tulajdonos és Porsche által tervezett - elektromos autót mutattak be az 1900-as párizsi világkiállításon. Miután Lohner eladta szabadalmait az Austro-Daimlernek, Porsche követte konstrukcióit, s technikai igazgatói állást kapott a cégnél. 1905-től 1923-ig dolgozott a Daimler ausztriai gyárában, ahol Maja néven kiskocsit és kiváló versenyautókat konstruált.

1923-ban Stuttgartba utazott és Daimlerék konstrukciós irodájában számos Mercedes típusú kocsit tervezett. 1924-ben a bécsi Technikai Főiskola díszdoktori címet adományozott neki elsősorban haditechnikai alkotásaiért, Mercedes sportautóiért pedig a stuttgarti Technikai Főiskola megválasztotta tiszteletbeli professzorává.

1926-ban a Benz és a Daimler egyesült, amivel Porsche nem értett egyet, ezért visszaköltözött Ausztriába. A Steyr-cégnél megalkotta a Steyr Austria nevű kocsit, amit Párizsban is kiállítottak. 1929-ben otthagyta a gyárat, 1931-ben Stuttgartban nyitott önálló tervezőirodát, ahol számos versenyautót, majd hadijárművet szerkesztettek. Álma azonban az volt, hogy strapabíró, de igénytelen és legfőképp olcsó népautót gyártson. 1931-re a tervezőasztalon már elő is készítette - fiával, Ferryvel közösen - a konstrukciót - a dátum hangsúlyozása azért fontos, mert sokan a VW népautó gondolatát és tervét Hitlernek tulajdonították.

Hitler azonban csak 1933-ban adott megbízást Porschénak, aki addig már előbb a Zündapp-, majd az NSU-műveknél próbálkozott tervei megvalósításával, s az NSU-nál három, a későbbi "Bogár" alakját hordozó kocsi el is készült. Csak kisebb módosításokat kellett végrehajtani ahhoz, hogy az autó megfeleljen a birodalmi kancellár követelményeinek: óránként legalább 100 kilométeres utazósebesség, négy-öt férőhely, léghűtéses motor és legfeljebb ezer márkás ár.

1936-ra legyártottak három Volkswagen kocsit, majd a Daimler-Benz üzemeiben elkészült a próbaszéria is. 1938. május 26-án nemcsak egy új gyár, hanem egy új város alapjait is lerakták Wolfsburgban. Az óriási lendülettel megkezdett építkezés azonban hamarosan megtorpant: 1939-ben megkezdődött a háború, s 1941-ben leállítottak minden polgári építkezést. A haditermelésre való átállásig összesen 210 kocsit gyártottak.