Vágólapra másolva!
Aki látta az 1968-ban készült Bullitt című filmet, az majdnem biztosan az autós üldözést fogja felidézni belőle. Figyeljük meg, a hajszában látott két kocsi közül melyiket emlegeti gyakrabban. Valószínűleg a Mustangot. Természetes, ha a babérokat a híres "vadló" aratja le, a filmben sincs ez másképp. Pedig kár volna legyinteni a másik izomautóra, hiszen az ínyencek is csettintenek, ha azt hallják: Dodge Charger...
Vágólapra másolva!

A film egyik jelenetében a jófiút játszó Steve McQueen egy Ford Mustang 390 GT-vel kilenc percen át üldözi a nehézfiúk Dodge Charger 440 Magnum R/T-jét. A hajsza végeztével a fekete Charger kiég, ám korántsem ébreszti a nézőben a legyőzött ellenfél képét. A Charger pusztulása inkább méltóságteljes és végzetszerű. A Mustang is megemelhette előtte képzeletbeli kalapját.

Mindkét autó '68-as évjáratú musclecar-vadállat, egymásnak méltó ellenfelei. Az ilyesfajta autók közül mindig is a Mustang kapta a közönség legnagyobb figyelmét, hiszen kategóriát teremtett, és a kor legnépszerűbb járgányai közé tartozott. Eladási darabszáma az első két évben meghaladta az egymilliót, a Charger a maga tízezres nagyságrendű eladott példányszámával nem is álmodhatott ilyen sikerről. Ám még ha üzletileg nem is zavart sok vizet, az utcán alaposan odavert bármelyik ellenfélnek, így a Mustangnak is. A vevők ennek tudatában magabiztosan legyinthettek holmi eladási számokra.

Hogyan is köpött a Ford levesébe a Dodge? A gyár egészen 1966-ig várt azzal, hogy beszálljon a fastback izomautók versenyébe. A Mustang ekkor már két év óta tarolta a piacot. Ám '66-ban a Dodge egy olyan ászt dobott az asztalra, amilyenről a többiek csak álmodhattak. Az új Charger az elegáns limuzin, a Dodge Coronet platformját és luxusfelszereltségét kapta, emellett azonban sportautóhoz méltó alapmotorja 5.2 literes V8-as volt 230 lóerővel. A legtöbb vevő a 6276 ccm-es, 335 lóerős változatra szavazott.

Aztán a Charger színre lépett a musclecar-korszak leghíresebb erőforrásával, a 426 Hemivel. Ez volt az első az '50-es években megjelent Hemi-motorok közül, amelyet hétköznapi autósok az utakon hajthattak. A 426 Hemi hét litere 425 lóerőt teljesített ötezres fordulaton, csúcsnyomatéka 664 (!) Nm volt négyezernél. Ez a brutális erő negyven évvel ezelőtt 6,4 másodperc alatt 60 mérföldes sebességre gyorsította a Chargert. Ráadásul a teljesítményt akár 500 lóerőre is feltornászhatták.

A Charger 3.122 dolláros alapárára ezret tett az, aki Hemi-motorral rendelte az autót. Az első évben eladott 37.344 Chargerből 468 volt Hemi. Szemben az alapváltozat 50.000 mérföldes vagy 5 éves garanciájával a Hemihez csupán 12.000 mérföldre vagy 1 évre adtak jótállást, ráadásul ez is ugrott, ha a kocsit extrém terhelésnek tették ki, például drag-versenyeken indították.

Mi jelent a Hemi? A szó az angol hemisphere (félgömb) szóból ered, és a félgömb alakú égéstérre utal. A Chrysler mérnökei a II. világháborús fejlesztések égisze alatt új égéstérformán kísérleteztek, hogy csökkentsék a motorban a lerakódások keltette hatásfok-csökkenést. A tesztek során a legígéretesebb eredményeket a félgömb alakú égéstér produkálta. Ennek hatására kifejlesztettek egy V12-est a harckocsik és egy V16-ost a repülőgépek számára. Az első Hemit egy P-47 Thunderbolt motorterébe építették 1943-ban. A legnagyobb és legnehezebb együléses harci gépet 2300 lóerős csillagmotorja 706 km/órás sebességre gyorsította. A V16-os Hemi ugyanezen értékei: közel 3500 LE, 810 km/h!

A Hemit később az autók számára fejlesztették tovább. Kitűntek előnyei: a csekély mértékű kopogás, a jobb volumetrikus és termikus hatásfok. 1950 őszén bemutatták a "Fire Power" névre keresztelt, 90 fokos hengerfejű V8-as Hemit, amely 5424 köbcentiből kb. 180 lóerőt hozott ki. Ezzel az erőforrással a Chrysler Saratoga Club Coupe 12 másodperc alatt gyorsult 60 mérföldes sebességre, megelőzve a vetélytárs Cadillac és Oldsmobile gépeit. Amerikában megkezdődött a nagy lóerőháború, amely húsz éven át tombolt...

Tepsikóla - Chrysler 300C 5.7 V8 Hemi > Képek a detroiti újdonságokról

A Bullittban feltűnő Charger R/T (Road and Track) a Hemi-változathoz hasonlóan nem mindennapi darab. Motorja, a 440 Magnum 7.2 literből 375 lóerőt préselt ki 4600-as fordulaton, míg nyomatéka 651 Nm volt 3200-nál. Impozáns értékek. A Magnum, mely már '67-ben megjelent a kínálatban, olcsóbb volt, mint a Hemi, és 60 mérföldes tempóig gyorsítva tartotta is vele a lépést. Könnyebb volt az utcai harcokra tuningolni, ám a komoly versenyzésre a Hemi vált be. A filmben látható Charger R/T fekete fényezésén nem érvényesül a változat egyedi jele, a faron duplán körbefutó fekete "Bumblebee" (poszméh) csíkozás, ám elővillan a dupla kipufogó.

Warner Home Video

Az R/T megerősített felfüggesztéssel és nagyobbra méretezett fékekkel rendelkezett. A '68-ban bemutatott változat biztonsági felszereltségéhez tartoztak a könnyű műanyagból készített ablaktekerők, a beltér egy részét fedő energiaelnyelő hab-borítás és az oldalsó jelzőfények a kocsi elején és hátulján. Rendelhetők voltak elülső fejtámlák, puha anyaggal borított kormánykerék, öv a középső utasnak, és hátsóablak-jégtelenítő. A '68-as változathoz hatféle belső színt és tizenhétféle fényezést lehetett választani. Négyből három Charger (a filmbeli is) vinyl tetővel gördült le a szalagról. Az ebben az évben eladott 96.100 Chargerből majd' 18.000 R/T felszereltségű volt.