A kétliteres benzinmotor szinte hangtalanul surrog. 144 lóerő, 188 Nm, szimpatikus számok. Nagyon szépen kizárták a rezgéseket is a belső részekből. Sőt, még kívülről is odafigyelést igényel, hogy megállapítsuk, jár-e a keresztben beszerelt négyhengeres! Barátaim, még mindig a Kia Magentisről beszélek! Van még kétliteres dízel is. Az 200 ezerrel hosszabb, mint a benzines, 140 lóerő és 305 Nm, no meg van (elméletileg) 2.7 literes, V6-os benzines. Ámerika. Nem úgy a csomagtartó kapacitása: 420 liter.

Menet közben árnyalódik a kép. Felejtsük el a japános, európaias hangolást. A nagy kasztni billeg, hullámzik, kanyarban megdől, ijesztget. De csak addig, amíg a második, harmadik napon meg nem szokjuk, hogy miképp kell vele menni. Onnan nagyon finommá válik. Elpuhítja az embert. Kérem, nincs száguldozás, sodrós kanyar, vezetési élményre hegyezett mechanika. Frászt! Kényelem, puhaság, ölelés. Szeretkezés, nem d..ás! És megszerettem.

Automatát!

A kormány libeg, a motor többnyire csendben és finoman teszi a dolgát. Erőből bár van, mégsem érződik, sem dinamikában, sem a menetteljesítményekben. Nem erre van hangolva. A váltó szépen kattan fokozatból fokozatba. Japán. Az összhatás nagyon kellemes, de hamar annyira elkényelmesít, hogy automata váltó után kiáltok! Megjegyzem: már értem, hogy a nagy vízen túl miért is szerethetik ezt az autót a 2.7 V6 automata változatban!

Fogyasztás van. Hétvégi nagymamizás közben 9,5 liter, kicsit életszerűbben 12 fölött. Komfortindex nincs. Tudod, ez az, amikor megbillented a kapcsolót, és az autó ennek hatására villant hármat a megfelelő oldalon. Tudom, európaias buzulás, de én már annyira megszoktam. Legyen! Kulcs és távirányító külön. Hehehehe! Tessék egybe rakni, aki tud ilyen autót gyártani, az tudjon hozzá normális kulcsot is adni!

Szép, kerek

Alapként a 2.0 EX kapható, ESP (és minden hárombetűs, amit összefog), első-, oldalsó- és függönylégzsákok, elektromos ablak elöl-hátul, elektromos tükör, 6 hangszórós rádiós CD, 16"-os könnyűfém kerék. Szép, kerek csomag. A tesztautó egyébként Premium Plus volt, Infinity hifivel, bőrrel és napfénytetővel, és további néhány X-szel a felszereltségi listán.

Ha már így egymás közt vagyunk, nektek elárulom, hogy ez az autó nálam cafatosra vert néhány konkurenst. Volt közöttük európai is. Gratulálok!

Több és nagyobb kép a galériában

Kedves kiások, ti, akik most olvassátok ezt a cikket, örüljetek, mert úgy gondolom, hogy jó felé megy a márka. Lehet azonosulni a modellekkel, és ez nagyon fontos, mert hát én sem tudnék jó szívvel mondjuk romlott húst árulni kisnyugdíjasoknak a Lehel piacon. A Magentis pedig szép sonka. Nem bélszín, meg nem is szűzpecsenye, de finom hús.

Mi már tudjuk

Persze van egy dolog, ami zavar. Azt írják az árlistában, hogy a 2.0 EX 5,999 millió, de most akció van, így csak 5,799 milla. Hűha! Értem én, hogy a minőséget meg kell fizetni, sőt azt is, hogy ha nem kezdik el normális áron kínálni a normális autóikat, akkor sohasem lesz meg az az evolúciós lépés, hogy úgy tekintsenek rájuk, mint egy Mazdára vagy Toyotára. De ez sok. Nem tudom, mennyivel több, mint kellene, de gyanítom, így nem lesz soha az őt megillető helyen a Magentis.

A kép jobb alsó sarkában az, ami jó lehet hozzá

Az a fránya imázs és a márkaérték. Még tíz év, vagy tizenöt? Még gombócból is sok. Pedig tényleg jó autó a Magentis - már amit egy hét alatt megismerhet belőle az ember. Szóval, mi már tudjuk, de mi van/lesz a többiekkel?

Bertalan Gábor