"Sol omnibus lucet - A nap mindenkire ragyog". Ragadjuk most ki az ókori költemény szállóigévé lett sorát eredeti jelentéskörnyezetéből, és alkalmazzuk másképp, sőt alakítsuk át: a nap mindenkire süt, az autóban ülőre pedig még inkább. Mit tehetünk azért, hogy könnyebben elviseljük a forróságot az autóban? Íme, néhány tanács.

A nagy nyári kánikula idején pár száz éve könnyebb helyzetben voltak a sofőrök: csak pattintottak egyet az ostornak hívott sebességváltóval, és a párnaciha és a buksza vastagságától függően 1-6 lóerős, nyitott tetejű járművük körül máris megnőtt a menetszél, jelentősen elősegítve ezzel az utasok hőháztartásának normalizálását.
 
Mit tehetünk ma? Induljunk ki abból, hogy az autó árnyékos hely híján a napon áll, a levegő hőmérséklete pedig 30 fok fölött van. Egy nagyon is szubjektív mérés (saját autó, átlagos hőmérő az utastér árnyékos helyén) azt mutatta, hogy az autóban déltől kb. háromig 53 fok van. Összehasonlításképp: ez nagyjából egy gőzfürdő hőmérséklete, míg a száraz szaunát 80-90 fokosra fűtik. Utóbbiakba az ember jószántából, kikapcsolódni jár, az autóba viszont be kell ülnie. Nézzük meg néhány lépésben, hogyan viselhető el a kánikula autózás közben. Olvasóink mindegyike tapasztalhatta már azt, amikor az autó ajtaját kinyitva szinte hátralöki az embert a belülről áradó hőhullám. Ezt, ha nem kell sietnünk és azonnal indulnunk, elkerülhetjük. Az utastéri hőmérsékletet igyekezzünk a kintihez csökkenteni:
 
Indulás előtt

Első lépésként nyissuk tágra az ajtókat, az ablakokat tekerjük le. A remélt légmozgás már néhány pillanat alatt átlengi az utasteret. A nagyon jó felszereltségű autókon az ablakok távirányítással kívülről leengedhetők, így még azelőtt megindul az utastér átszellőzése, hogy a kilincshez nyúlnánk. Elindulás után a menetszél tovább hűti az utasteret.
 
Klíma nélkül

Légkondival nem rendelkező autósként csak a nyitott ablak és a haladó jármű által biztosított légáramlatban bízhatunk. Az ablakokat annyira hagyjuk nyitva, hogy a levegő járjon, de ne vágjon arcunkba orkánszerű huzat. Ha érzékenyek vagyunk a huzatra, akkor legfeljebb egy ablakot (vagy egyet se) engedjünk le, a ventillátort pedig állítsuk maximumra és külső levegőre kék állás mellett. Ettől hűvösebb nem lesz, de némi levegőáramlás enyhíti majd a meleget.

Forrás: [origo]

22 foknál ne nagyon legyen hidegebb

Ugyanezt tegyük, ha nagyobb sebességgel, országúti vagy autópálya-tempóban közlekedünk, hiszen száz fölötti tempónál a nyitott ablak hatalmas zajt és huzatot kelt. A városon kívüli közlekedésben pedig gyakrabban előfordulhat, hogy a nyitott ablakon át rovar repül az utastérbe, a méh vagy darázs után csapkodó sofőrt ön- és közveszélyes ámokfutóvá változtatva. Dugóban araszolva még a nyitott ablak sem segít, ilyenkor tűrjünk. Ingujjat és kínt. Ha ugyanis nincs légáramlat, nincs hűlés.
 
Klímával

A klímás autónál ugyanúgy az előzetes átszellőztetéssel kezdjük, miközben bekapcsoljuk a légkondicionálót. Ez fél-egy perc elteltével fog hideg levegőt fújni, amikor ezt érezzük, felhúzhatjuk az összes ablakot, a benti hőmérséklet folyamatosan csökkenni fog. A klíma hőfokát a kinti hőmérséklethez igazítsuk, legalábbis az első negyedórában. A túl gyors hűtés ugyanis megfázással járhat, főleg, ha naponta többször gyakoroljuk. Ne irányítsuk a levegőt közvetlenül átizzadt ruhánkra vagy verejtékes bőrünkre, mert amilyen kellemes érzés, annyira nagy az esély a komoly meghűlésre. Automata klímával pontosan beállíthatjuk az utastér hőfokát, amely legfeljebb 8-10 fokkal legyen alacsonyabb a kinti hőmérsékletnél.

Egy kis biológia

Az egészséges ember testhőmérséklete, hőháztartásának köszönhetően, szűk határok között (36,1-37 °C) mozog, a befolyásoló tényezőktől (kinti meleg, fizikai munka stb.) függetlenül. Azért van szükség a viszonylag állandó testhőmérsékletre, mert a szervezet működési folyamatai csak így zavartalanok. Testünk hőt sugároz a környezetbe, megszabadulva a fölöslegtől. A nagy meleg és a fizikai munka nem a belső hőt, hanem a hőleadás intenzitását fokozza. A test hőjét a bőr fölötti levegő veszi át, a hőleadás növekszik, ha ez a levegőréteg eláramlik, hidegebb levegőnek vagy víznek adva át a helyét. Magyarul jobban hűlünk, ha fúj a szél, leng a szellő, húz a huzat, illetve ha a hűs vízben úszkálunk. A szervezet párologtat és verejtékezik is a hűtés érdekében, hiszen a verejték párolgása hőt von el. Az izzadás eredményességét szintén befolyásolja a légáramlás.


A manuális berendezést érzésre állítsuk, de ne ész nélkül. A 35 fokos meleghez képest a 20 fokos utastér nagyon drasztikus változás a szervezet számára. Fokozottan igaz ez kiszállás előtt, a hűs levegőhöz szokott utas el is ájulhat, ha hirtelen lép ki a majd' kétszer nagyobb hőmérsékletű levegőre. Ennek elkerülésére két dolgot tehetünk. Megérkezés előtt pár perccel kapcsoljuk ki az A/C gombot és a belső levegőkeringetést. Ha ez utóbbit nem tesszük, azonnal nyomott, párás levegőt kezdünk szívni. A szellőzőrendszer egy ideig még hűvös, de fokozatosan melegedő levegőt fog fújni, szoktatva minket a kinti meleghez. A másik megoldás a bekapcsolt klíma hőfokának közelítése a kinti hőmérséklethez. Bármit is teszünk, jobb, mint fejest ugrani a forróságba. A klíma használatánál a legfontosabb a fokozatosság.