Jogos a taps - Mazda6 MPS

2006.07.24. 16:14

Jól megviccelte a világot a Mazda, érkező sportkocsiját anno nem győztük evózni, STi-zni. De az etalon alapra épített, már idehaza is testet öltött Mazda6 MPS nem ralilegendákkal konkurál. Csak majdnem. Sok szempontból meg több, jobb is náluk.

A Mazda6-ról már mindent tudunk. A nemrég eszközölt facelifttel csak még finomabb lett, főként reszelt turbódízelei kiválóak, s nyilván éppen olyan megbízható, példamutató, minőségi japán marad a modell, illetve hát maga a márka is, mint volt, s amiről elhíresült. És ha egyeseknek ez nem volt elég, unalmasnak, szürkének találták a Mazda6-ot, hát megérkezett az MPS, mit megérkezett, berobbant, beszáguldott, nesztek, fanyalgók. Hibái nagyítóval keresendők, de nem is hibák ezek, pusztán el vagyunk kényeztetve. Nos, e bevezető, sietős ömlengés után még jegyezzük meg, hogy sportilag olyan testvérei társaságába csekkolt be az MPS, mint a rekorder, elérhető álom MX-5, s az egyedi, még mindig pazar RX-8. S majd lesz Mazda3 MPS is, szóval ha Mazda, hát már nem csak szöveg, nem blabla a Zoom-Zoom (konkrétan bármit is jelentsen), de kőkemény élménycsomag, az autózás, a vezetés imádata uralkodik. Jogos a taps.

A röpke menetpróbán annyit kaptunk a Mazda6 MPS-ből, hogy visszafogott formavilágú, baromi erős, nagyon egyben van. Hát, a tesztnapokat követően mindez megerősítve, duplázva, triplázva, bizony. És tényleg nem egy Subaru Impreza WRX STi, nem egy Mitsubishi Lancer Evo IX, csak majdnem. De amennyivel kevesebb náluk, annyival több is. Ahogy azt anno a sajtótájékoztatón hallottuk, a gyár mondjuk egy Opel Vectra OPC vagy egy Ford Mondeo ST kihívójának szánja. S ha a szerző őket nem is vezette, szóbeszéd és olvasmányok alapján hiszi, hogy a Mazda6 MPS-é a trón. S hogy most már skatulyázzunk egy jót: ez a kocsi egy túraautó, egy középkategóriás sportlimuzin. Motorja soros, négyhengeres, 2.3 literes, benzinen él, a befecskendezés közvetlen, s a donorblokktól elsősorban jókora turbófeltöltője különbözteti meg. Az eredmény 260 lóerő és 380 Nm nyomaték, a végsebesség 240 km/h, a 0-100-as gyorsulás 6,6 mp, s ahogy kell, összkerékhajtás van naná, hogy hatsebességes manuális váltóval párosítva.

És akkor egy röpke táblázat érdekességképp. Mondjuk akad, akinek bőven van a citált modelljénél erősebbje is, az is kérdéses, hogy egyeseknél pontosan melyik típussal konkurálhat az MPS. Mindegy, végül is. Az azért szembeötlő, hogy a sornégyes motor ebben a szegmensben nem gyakori. A turbó sem alap. Az összkerékhajtás sem. A mezőnybe azért mégis bekerült a két ralibetyár, az Evo és az STi, na, nézzük. A "játékosok" után sorrendben a következő adatokat tüntettük fel: motor fajtája, max. teljesítmény (LE), max. nyomaték (Nm), végsebesség (km/h), gyorsulás 0-100 km/h (s), ár (millió Ft).

Alfa Romeo 159 3.2 JTS Q4 V6 260 322 240 7,0 11,6
Audi A4 3.2 FSI quattro V6 255 330 250 6,4 13,2
BMW 330xi S6 258 300 250 6,4 12,5
Cadillac BLS 2.8 T V6 255 360 ? ? 11,8
Ford Mondeo 3.0 ST V6 226 285 250 7,6 9,7
Jaguar X-Type 3L V6 231 279 235 7,0 12,7
Lexus GS 300 V6 249 310 240 7,2 13,7
Mazda6 MPS S4 260 380 240 6,6 9,4
Mercedes-Benz C 350 4Matic V6 272 350 250 6,9 14,7
Mitsubishi Lancer Evo IX S4 280 355 250 5,7 11
Opel Vectra OPC V6 255 355 260 6,7 8,6
Saab 9-3 2.8 TS Aero V6 250 350 250 6,7 11,7
Saab 9-5 2.3 TS Aero S4 260 350 245 7,3 12,3
Subaru Impreza WRX STi B4 280 392 255 5,4 10,5
Volvo S60 T5 S5 260 350 250 6,5 10,9

Szép, vegyesfelvágott a kép. Kiértékelés, elemzés helyett meg csak annyit, hogy főhősünknek, a Mazda6 MPS-nek semmi, de semmi szégyenkeznivalója nincs, sőt. Mielőtt azonban rátérnénk a meggyőző menettulajdonságok taglalására, fussunk át a külsőn-belsőn. Elöl módosított orrkiképzés, hogy elférjen a turbós erőforrás, powerdome motorháztető (mely a 18-as alufelnikkel "kézenfogva" kicsinyt Volvo-idéző), s mely az A oszlophoz érve érdekes völgyben randevúzik a szélvédővel. Oldalról semmi extra a hatalmas kerekeket, a szerény küszöböt és a szárnyat kivéve. Klasszikus szedán.

Forrás: [origo]

tesztképek > fotók a bemutatóról > videó

Hátulról aztán az első kritizálható valami, a dupla kipufogó mazdasága. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy egy döntéshelyzetben pöffeszkedő úriember rábólintott, elfogadta, áldását adta rá. Már elnézést, de nem bírom ki: monnyon lefele! Aha, messziről dögös a lökhárítóba integrált, kettő darab nagyobbacska karika, csak közelről egész másképp fest, elszomorítóan. És most nem állok neki hasonlatokat hozni, nyilván minden kedves olvasónak megvan a sajátja sminkkel, nővel, midkettővel, mással. Tény, hogy a bekeretezett kis csövecskék szánalmasan fityegnek ottan - akkor már inkább a GT-féle, lemezelt lefújás... Rendben, befejeztem.

Forrás: [origo]

Mégsem. Ehhez kapcsolódva még azt hangsúlyoznám, haha, hogy hangban sem ad túl sokat ez a kipufogórendszer. Még kívülről, leszabályzás közelében csak-csak, de ennyi. Nem mintha az Evo vagy az STi mérnökei gyárilag ráfeküdtek volna a dörrenőre - fogjuk fel úgy, hogy mindenféle normák kötelékében meghagyják az élvezkedést a tuningmestereknek... Egyébként meg a turbós szuszogás kárpótol. Plusz a brutális erő. Fiksz, hogy jobb egy kajak, hangilag soványabb gép, mint egy zajos, ámbátor vérszegény sufniverda. Nagyságrendekkel.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK