Élvezetes egyveleg születik, amikor az autóipar remekei és a filmgyári produkciók egymásra találnak, méghozzá úgy, ahogy az a Bullitt című, 1968-as krimi esetében történt. A főszereplő Steve McQueen ezzel a mozival lett igazán híres, ám van ott egy másik figura, "aki" kilenc perces jelenetéért Oscart kapna. Már ha osztanának díjat "A legjobb autó mellékszereplő" kategóriájában.

A képzeletbeli díjazott az amerikai autógyártás egyik ikonja, a Ford Mustang. A Bullittban hajtott jószág egészen pontosan egy '68-as 390 Fastback GT, melynek V8-asa 325 lóerőt teljesít. A filmtörténet legemlékezetesebb autós üldözési jelenetei közé tartozik az a kilenc perc, amely során a Steve McQueen által alakított zsaru a Mustang nyergében üldözi és teszi taccsra a gengsztereket és autójukat, egy '68-as Dodge Charger 440 R/T-t. Igen, a Mustang ellenfele a korszak nem kevésbé meggyőző izomautója, melyre most a másodhegedűs szerepét osztották.

Terence Steven McQueen 1930. március 24-én született az USA Indiana államában. Nehéz gyermekkora volt, apját nem ismerte. Elmondása szerint az a református iskola faragott belőle embert, ahová 14 évesen került. Szolgált a haditengerészet soraiban. Évekkel később színészetet tanult New Yorkban. Első főszerepét A hét mesterlövészben (The Magnificent Seven) kapta, a nagy hírnév pedig a Bullitt-tal jött meg. Ismertebb filmjei közé tartoznak még nálunk a Pillangó (Papillon) és a Pokoli torony (The Towering Inferno). Szenvedélyes autó- és motorgyűjtő volt, rendszeresen versenyzett is, ha pedig lehetősége nyílt rá, forgatáskor maga csinálta meg a kaszkadőr-jeleneteket. Barátja volt Bruce Lee-nek, akitől harcművészetet tanult. A Pokoli torony után évekig nem filmezett, önpusztító életmódja miatt 1978-as visszatérésekor sem csillogott régi fényében. Még két filmet forgatott, mielőtt 1980-ban tüdőrákban elhunyt. Betegségét azbesztmérgezés okozta, ami eredhetett a tengerészgyalogos szolgálatból, de akár autóversenyzői múltjából is.

A történetben az acélkék tekintetű Frank Bullitt (beszélő név, bullet = lövedék) hadnagy összeakad két nehézfiúval, akik a fekete Dodge Chargerben ülve erednek nyomába San Francisco meredek utcáin. Persze Bullitt egyből kiszúrja őket, és még rá sem adta a gyújtást, már tudja, hogyan fogja őket lerázni. A rosszfiúk, akiket inkább lehetne könyvelőnek nézni, mint bérgyilkosnak, kezdetben csak követősdit játszanak, semmi hajcihő, ám Bullitt egy frappáns megoldással eltűnik a szemük elől. Teszi ezt azért, hogy egy perc múlva a Dodge tükrében feltűnve átvegye a követő szerepét. Az iskolaigazgató kinézetű sofőr és a bankár külsejű lövész nem vesztik el a fejüket, hanem bekapcsolják a kétpontos övet. Ezzel mintegy sejtetik, hogy lassan kezdődik a cirkusz. Az egyik lámpánál aztán felbőgnek a motorok, a Dodge kilő balra, a Mustang kis kavarodás után követi. Parádés üldözés során a huppanókkal teli, meredek utcákon söpör a két fenevad, ugratnak a bukkanókon, hasítanak a kanyarokban. A Dodge a nagy lelkesedésben egy kamerába is beleszáll, később elveszíti néhány dísztárcsáját. A Mustang egy-egy repülése utáni nyekkenést nézőként is szinte érezni. Az üldözés közben kiérnek a városból, és kevesebbet váltogatnak, ám annál jobban srófolják felfelé a sebességet. Egy manővernél a Dodge áttér a szembejövő sávba, az érkező motorost bukásra késztetve, Bullittot pedig a padkára kényszerítve. A Mustang lemaradását alig látható mosollyal nyugtázza a Dodge sofőrje, ám Bullitt beletapos, és utoléri a rosszfiúkat. Kezdődik a lökdösődés, kasztni a kasztni ellen, mi pedig gyönyörködhetünk a V8-asok hangjában. A Mustang magasabb, ércesebb hangon üvölt, míg a Dodge hátborzongatóan mély tónusban dübörög. A fiúk nem kímélik a vasakat, odadöngetnek egymásnak, sőt, az ősz hajú lövész nem átall egy shotgunnal rontani a Mustang állapotán. A hadnagyot elkerülik a lövések, így a következő balos íven kíméletlenül kilöki a Chargert a padkára, hogy az irányíthatatlanul vágódjon az útmenti benzinkútba, ahol felrobbanva két utasának lángoló koporsójává válik. A Mustang egy munkaárokba félig belógva áll meg, Bullitt hadnagyot egy járőrkocsi viszi be az őrsre.

Warner Home Video

A forgatáson két Mustangot használtak (el). Miért éppen Mustangot? Sokak szerint azért, mert Steve McQueen választása erre a típusra esett. Lehetséges. Az viszont tény, hogy a Ford Motor Company akkoriban hosszú távú kapcsolatban állt Hollywooddal, így a filmben előtérbe kerülő autók mindegyike Ford: a taxi, melynek sofőrjét Bullitt kihallgatja, az ügyész limuzinja és a rendőrautók nagy része tőlük van. A két, Highland Green színűre fényezett Mustang 390 köbinch (kb. 6391 ccm) lökettérfogatú motorját Max Balchowski versenyző-autóépítő vette kezelésbe. A 375 lóerős Dodge ugyanis könnyedén otthagyhatta volna a Mustangot. Ezért Balchowski versenyeken már bevált módosításokat hajtott végre a karburátoron és a gyújtáson, eltüntetve a két rivális teljesítménye közti különbséget. A Mustangok szerkezeti megerősítésére is szükség volt, hogy elviseljék a hatalmas ugrások utáni földetérést. A nagy terhelésre jellemző, hogy egy ugrás során a Ford olajteknője elrepedt, Balchowski azonban a szűkös határidőtől hajtva azon melegében meghegesztette a törött részt.

A jelenet kivitelezésében nagy szerep hárult az autóvezetőkre. A fáma szerint McQeen saját maga kaszkadőre volt, vagyis a Mustangot végig ő vezette. Valójában azonban, bár több mozzanatot ő csinált meg, a rázósabb képsorokat profi kaszkadőrökre bízták. A huppanós ugrásokat Bud Ekins motorversenyző kivitelezte, ő volt később a bukó motoros is. A trükkösebb megoldásokban segédkezett az autós kaszkadőr Carey Loftin. Amikor a Mustang belső tükrében Steve McQueen látszik, ő vezet. Amikor a tükör kissé elfordulva áll, és a belső kamera még a sofőr vállát és kezeit sem mutatja, más ül a volánnál.

Warner Home Video

A két Mustang azóta eltűnt. A filmkészítők szerint az egyiket rögtön a forgatás után bezúzták. Azt is mesélik, hogy csak az egyik maradt fenn, mégpedig - Bullitt-rajongók szerint - egy csűrben Kentucky-ban arra várva, hogy évtizedek után értő kezek helyrepofozzák. Ki tudja? Lehet, hogy azóta a rajongók replikái között az igazi Bullitt-Mustang is újra az úton száguld...

A Ford talán legnagyobb sikere volt a '60-as évek Mustangja. A Bullitt szívdobogtató emlékét felidézendő a gyár 2000-ben bemutatta a Mustang Bullittot, amely az akkori modell alapjaira épített, de a filmbeli autót idéző, 5000 példányban készülő egyedi széria volt. A 270 lóerős V8-as körül Highland Green színre fényezték a karosszériát, de szintén a nagy elődöt idézték a felnik, a polírozott alumínium tanksapka és a műszerfali órák. A futóművet sportosabbá tették, a váltókart és a pedálokat aluval dobták föl.

Az igazi tisztelgés azonban mégis az első Mustang negyvenedik születésnapjára, 2004-ben bemutatott új Ford Mustang lett. Hogy miért ez? A külső és belső formai elemek egyértelmű visszatérést mutatnak a '60-as évek végi Mustangokhoz, vagy akár az 1970-es Boss 302-eshez. A 2004-es modellnél újra elővették azokat az egyedi vonásokat, amelyek a sajátos Mustang-jelleget adják: elég ránézni, az autóból árad a fékevesztett erő, ami éppen elő akar törni, harapósan és vadul. Detroitban nemrég mutatták be az új Mustang Shelby GT-t 500 lóerővel. Ha a Bullitt remake-jét mostanában el akarnák készíteni, autót már nem kell hozzá keresni...

Varga András