A Volvo zászlóshajója hűen tükrözi azt, amit mostanában a svédek fontosnak tartanak. Letisztult vonalak, kifinomult technika és biztonság. Kár, hogy egy-két bántó hiba lerondítja ezt az idilli képet.

 

A skandináv márkáknak valamiért elég nagy a nimbuszuk hazánkban. Sokan egy lapon emlegetik a nagy prémiumgyártókkal, sőt nem egyszer hallhatjuk, hogy egy Saab, vagy Volvo jobb, mint a német, vagy a japán konkurencia. Persze hazánk autóvásárló közönsége még mindig túlnyomó többségben német párti, de azért nem lehet figyelmem kívül hagyni a skandináv jelenséget sem.

Esetünkben tehát adott egy márka, a Volvo, amely hazájában nem igazán számít luxusautónak, sőt sok országban így vannak ezzel, de nálunk más a helyzet. A Volvo valamiért a robusztusság, a biztonság megtestesítője, és bizony rengeteg ismerősöm a megbízhatóságot is automatikusan párosítja ehhez a márkához. Pedig mi is valójában a Volvo? A kritikusai szerint egy átformált Ford, jóval drágábban. Azért ennél többet tud, főleg a tesztelt két S80-as.

A Volvo termékskáláját bizonyára sokan ismerik, de azt mindenesetre érdemes rögzíteni, hogy az S80-as a modellkínálat csúcsa. Ez sokak szemében azt jelenti, hogy akkor ezzel egyidejűleg az S80-as a csúcs Audik, BMW-k, Mercik és Lexusok konkurense, pedig ez nem igaz, hiszen az S80-as egy kategóriával kisebb terepen mozog. Ez bizony az A6-os Audi mérete, vagyis a Mercedes E-osztály és az 5-ös BMW és a Lexus GS még a nagy konkurense. Ezek között próbál kitörni, némileg a háttérbe húzódva.

Azt már eddig sem volt nehéz megfigyelni, hogy a Volvo a visszafogottságával és az egységes formavilággal próbálja megfogni a konzervatívabb vásárlókat. Amíg a konkurencia forradalmi vonalakat követ és ki akar törni, addig a Volvo egy szolidabb, kifinomultabb forma mellett tette le a voksát. Ennek az irányzatnak stílusosan a legszebb darabja a csúcsmodell, vagyis az S80. Ezzel a megközelítéssel elsősorban az idősebb rétegre lehet alapozni, míg a fiatalabb generáció valószínűleg a kitűnési lehetőséget keresi. Na, ebben nem jó az S80-as, hiszen egy gyengébb fényezéssel annyira el tud tűnni az utcaképben, hogy gyakorlatilag komoly munkába telik felismerni. Nem egy hatásvadász jelenség, de nem is ez volt a cél. Ettől még lehet egy autó fényűző, sőt a rajongók szerint ettől igazán az, hiszen a maga egyszerű stílusával a tiszta eleganciát sugározza. Sajnos, személy szerint nekem nem sikerült ezt belelátni, inkább csak egy újabb Volvót láttam benne, amely abban különbözik, hogy nagyobb, mint a többi. Igaz, a többi is tetszik, és ez sem lett csúnya.