Rejtett erő - Renault Clio 2.0

Kis autó, nagy motor. Ez a recept főleg a GTI-készítők kedvence, de a Renault most mégis valami mással próbálkozik ebben a témakörben. Mivel sportautónak ott a vérbő RS, a kétliteres, 140 lóerős benzinmotorral szerelt Cliót inkább afféle kompakt túraautónak szánják.

A Nissan - Renault házasság első motorjával felszerelve - (Klikk a galériához!)

A Renault Clio harmadik generációját bizonyára nem kell bemutatni az olvasóknak, hiszen a 2006-os Év Autója járt már nálunk 1,2-es és 1,6-os benzinmotorral, 1,5-ös dízellel, de már a közel kétszáz lóerős RS-ről is szerezhettünk benyomásokat. Tesztünkben ezért eltekintünk az autó részletes bemutatásától, és inkább az új, kétliteres benzinmotorra koncentrálunk.

	[ORIGO] SZALON CASCO
	Casco-biztosítás havi 3000 forinttól >>>

Elég igényesen alakították ki a belső teret, a felszereltség sem rossz

De nem is a minél több lóerő volt a mérnökök célja a fejlesztésnél, hanem az, hogy már alacsony fordulatszámnál is kellő erőtartalékkal rendelkezzen, és ez úgy tűnik, sikerült nekik. Bár a 194 Nm-es nyomatékcsúcs csak 3750-es fordulatszámnál jelentkezik, semmi szükség nincs eddig elpörgetni a motort, mert a változó szelepvezérlésnek köszönhetően már 2000-es fordulatszámnál is 165 Nm-el gazdálkodhatunk.

Ez pedig bőven elegendő a kisautómércével igen súlyos, 1,2 tonnás karosszéria fürge mozgatásához, szinte dízelesen alacsony fordulaton is tarthatjuk a motort, és még úgy is könnyedén tartható a forgalom ritmusa. Ez egyrészt azért jó, mert a motor hangját alig hallani és vibráció sincs, másrészt ilyenkor a fogyasztás is elviselhető, 10 liter körüli értéken marad városi forgalomban.

Kényelmes, jól tartó ülések - gondoltak a sportos használatra is

Kellemes, nagyautós üléseivel és kifejezetten csendes utasterével azonban hosszú távú utazásokra is alkalmas a Clio, feltéve, ha a négy utasnak nincs túl sok csomagja, vagy ha sok csomaggal együtt csak ketten utaznak. A futómű talán a kategória legjobb kompromisszumát kínálja kanyarstabilitás és kényelem között, de a viszonylag nehéz motor miatt a többi Cliónál nagyobb mértékű az alulkormányozottsággal kell számolni szűk fordulókban. Pedig az új erőforrás miatt némileg áthangolták az első MacPherson rugóstagokat, és érdemes megemlíteni azt is, hogy a kétliteres Clio a többi változaténál 20 mm-rel nagyobb átmérőjű, 280 mm-es belső hűtésű féktárcsákat kapott előre. Emlékeim szerint az 1,2-es Clio fékrendszere ennek ellenére sokkal harapósabb volt, bár könnyen elképzelhető, hogy a nagyobb tárcsák egy alpesi lejtőn jóval később mutatják majd a fáradtság jeleit.