Kell egy sperr - Alfa Romeo GT 1,9 JTD Q2 teszt

2007.10.24. 11:26

Tavaly óta az Alfa Romeo már részlegesen önzáró, ún. sperr-differenciálművel is árulja két régebbi modelljét, a 147-est és a GT-t, de kizárólag dízelmotorral. Utánajártunk, vajon megéri-e a kétszázezres felárat az igényesebb hajtás.

Fotó: Gulyás Péter [origo]

Semmit sem kopott a retrós külsejű GT szépsége négy év alatt
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Köztudott, hogy az Alfák a nyolcvanas évek közepéig főként hátsókerék-hajtásúak voltak, ami a sportos autóknál előnyös elrendezés, hiszen az erőt csak a hátsó kerekek viszik át az aszfaltra, míg az elsők feladata kizárólag a kormányzás. Amikor a Fiat a nyolcvanas években átvette a veszteséges gyár irányítását, első körben racionalizálta a gyártást, ami annyit jelentett, hogy a sportos autóiról elhíresült Alfának ezután Fiat padlólemezekre kellett autókat készítenie, melyeket eredetileg természetesen egytől egyig elsőkerék-hajtású autókhoz fejlesztettek ki. Fanyalogtak is az Alfa-hívők a Croma alapú 164-es, és a Tipo padlóra épült 155-ös láttán, de a gyár csak ilyen költségtakarékos fejlesztésekkel tudott talpon maradni. Az összkerékhajtású modellek kivételével azóta is minden Alfa elsőkerekes, a pár száz darabban készülő 8C-t most nem számítom ide, mert az tulajdonképpen egy álruhás Maserati. Mostani tesztautónkat, a GT-t már teszteltük ugyanezzel az 1,9 literes dízelmotorral, és a sperr hiánya ellenére is kellemes emlékeket őrzünk róla. Az önzáró diffis Q2 azonban sokkal jobb.

Fotó: Gulyás Péter [origo]

A Collezione Blu limitált széria kék fényezése minden szögből más árnyalatot mutat
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Az elsőkerék-hajtás azért tudott az első Mini óta annyira (ma tíz autóból kilenc ilyen) elterjedni, mert kisebb a helyigénye és a mozgó alkatrésze, határhelyzetben pedig alulkormányozott vele az autó, vagyis az orrát tolja a kanyar külső íve felé. Ezt a szituációt a kezdő sofőrök könnyebben, ösztönösen megoldják, mert vagy még többet tekernek a kormányon, vagy elvesznek a gázból. Ez sokkal biztonságosabb a túlkormányzott, hátsókerekes autók viselkedésénél, mert ott épp a kívánt iránnyal ellentétesen, és villámgyorsan kell eltekerni a kormányt, ha kanyarban kitör az autó fara.

Fotó: Gulyás Péter [origo]

A kékség belül is visszaköszön, még a 147-esből átvett műszerfal is ilyen színű
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Igen ám, de az elsőkerék-hajtás sokat levon a sportos autók élvezeti értékéből, kétszáz feletti lóerőszámnál már igencsak problémás az erő útra vitele, hajtási befolyások jelentkezhetnek a volánon, kanyarban pedig a terhelését vesztő, ívbelső első kerék könnyen elpöröghet, ami rossz kigyorsítást és instabilitást eredményezhet. Ezek egy részére megoldást jelenthet a megfelelő kerekeket fékezgető, elektronikus differenciálzár, de ez jócskán levon a vezetés élvezetéből, amit az Alfa Romeo nem nagyon engedhet meg magának, ha a tényleg a BMW-vel akar versenyre kelni.

Fotó: Gulyás Péter [origo]

Opelekben, Saabokban és még Cadillacben is megtalálható ez a motor, de a itt a legjobb
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Pótlólagos megoldásként azt találták ki az olaszok, hogy némi felár ellenében mechanikusan önzáró (sperr) differenciálművel is elérhetővé teszik két régebbi modelljüket, a még a 156-os technikára épült 147-est és a GT-t. Az Alfánál a Q4 jelenti az összkerékhajtást, a sperres autókat pedig Q2 névvel jelölik, utalva arra, hogy ezek az autók is hasonló előnyökkel rendelkeznek, mint 4x4-es társaik. Első látásra érdekesnek tűnik, hogy kizárólag a kínálat legkevésbé sportos tagjával, az 1,9-es, 150 lóerős turbódízellel lehet megvásárolni a sperrdiffit, de erre is megvan a magyarázat: a modern turbódízelek nyomatéka nagyjából 2000-es fordulatszámnál ugrásszerűen, egyik pillanatról a másikra nő meg, ráadásul egy ekkora motornál ez az érték jellemzően 300 Nm feletti, ami nagyjából a 3-3,5 literes, feltöltés nélküli benzinmotorok szintjének felel meg. Ekkora, hirtelen jövő erő már azt eredményezheti, hogy egy benzines autóhoz szokott sofőr kipörgő kerekekkel, füstölő gumikkal lendíti mozgásba a gépsárkányt, kanyarban pedig az autó nem tudja megfelelően átvinni az aszfaltra az óriási nyomatékot . Itt jön képbe az önzáró differenciálmű, ami az Alfa esetében Torsen rendszerű. Ez az igényes szerkezetű, mechanikus differenciálzár nem engedi túlpörögni az ívbelső kerekeket, hanem a kanyarodás szempontjából jóval nagyobb szereppel bíró ívkülsőkre juttat több nyomatékot, ezzel szinte kihúzza az autót a kanyarból.

Előző
  • 1
  • 2
Következő