Evolúció a fagyban - Első Evo Klub találkozó

2007.12.15. 2:51

Mi az: tervezésekor japán fejlesztőmérnökök időt nem sajnálva szorgoskodnak körülötte, hogy még egypár tizedet le lehessen csípni az idejéből? Turbó, összkerékhajtás, versenysportos jellemzők, tíz generáció? Segítek: klubjuk is van.

Fotó: Varga András

Nem kis feltűnést kelt egy klubtalálkozó. Az Evo hamar legendás típussá nemesedett
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


A Mitsubishi Lancer Evolution nevet legalábbis hallotta már mindenki, aki kicsit is érdeklődik az autók iránt. Az én figyelmemet akkor keltette fel, amikor egy hazai autóslap tuningszáma bemutatta a VI-ost. A fehér autó nevében és testarányaiban egy akkori Lancer örököse volt, de a számok és a fotók fényévnyi távolságot sugalltak a két autó között. Van az Evo kinézetében valami megfoghatatlan harapósság, ami annyira egyedivé teszi a megjelenését. Pedig átlagos mércével nézve nem egy formatervezési bravúr, belülről pláne nem az, de nem is ezért borzongatja meg az embert. Sokat számít az egyedi műszaki tartalom, amely minden ízében mutatja, hogy a pályán való gyorsaság a legfontosabb.


Még egy dolog, amiben a japánok előttünk járnak: ők már tesztelték a Lancer Evo X-est



Az Evót turbómotorja és fejlett összkerékhajtása tette oly sokak kedvencévé fennállásának immár tizenöt éve alatt. A másik hasonló fenevadhoz, a Subaru Impreza WRX STi-hez hasonlítva mégis ritkább jelenség, kevesebben fordulnak utána az utcán, hiszen "ez csak egy japán játékszer". Igen, de annak elég komoly. Leginkább azok az Evo-tulajdonosok és -rajongók vannak ezzel tisztában, akik nem túl régen kezdtek közösségbe kovácsolódni az Evo Klub berkein belül. Mint a márkaklubok általában, ez a társaság is bejárja fejlődésének sajátos útját, amely mostanra nevezetes pontjához érkezett: eljött az ideje az első hivatalos találkozó megrendezésének.


Bekapcsolt elektronikával vagy nélküle gyorsabb az Evo X? Kiderül



A Hősök terének szélén gyülekeztek az autók. Ember legyen a talpán, aki szemvillanásnyi idő alatt megkülönbözteti mondjuk a VII-est a VIII-astól, de valahogyan megoldottam. Tehát hatossal kezdődően felfelé, kilencessel bezárólag parkoltak be a megjelentek. A találkozó résztvevői a mínusz 4-5 fokos hideggel dacolva vagy másfél órán át beszélgettek, mustrálgatták egymás autóit. Senki nem volt leszedálva, de mégsem akadt észnélküli, virtusból a teret körülcsapató ember, és a klubelnök szavai szerint a találkozót záró felvonulás a városban szintén nyugodtan, a közlekedési szabályok betartása mellett zajlott.

Hol van itt a fejlődés?

Összefoglalom, hogy az én képzeteim között hogyan jelennek meg az Evo egyes generációi, mert valahogy rendet kellett tennem az egymástól kapásból nehezen megkülönböztethető szériák között. A szakértőktől elnézést kérek, mást sötétben a kilincsről is, az Evókat nem mindig. A legnagyobb különbségek az egyes generációk közt akkor látszottak, amikor az alap Lancer is új változattal jött elő. Ha tehát olyan Evót látunk, mint az 1992 és 1996 között gyártott Lancer, akkor az Evolúció első három lépésének valamelyikével találkoztunk. Az Evo I 1992 októberében jelent meg 2500 példányban, WRC-homologizációs céllal. A készletet három nap alatt elkapkodták, úgyhogy a gyár megduplázta a mennyiséget. A kétliteres, turbófeltöltéses 4G63 kódú benzinmotor 247 lóerős volt, a kocsi hajtásrendszere a Galant VR-4-ből jött. A GSR változat luxusa klímát, elektromos ablakokat és tükröket, színezett üveget és hathangszórós hifit tartalmazott. A vad RS-ből mindezek és az ABS hiányoztak (mínusz hetven kiló), viszont mindkettőt Recaro ülésekkel és Momo kormánnyal szállították.


Újabb kérdés: az Evo IX vagy az Evo X a gyorsabb?



Az Evo II és III 5-5 ezres darabszáma mögött műszaki fejlesztések bújnak meg, amelyek a jobb menettulajdonságokban mutatkoztak meg. A hármas sorozat elülső köténye és hátsó szárnya az elődökéhez képest nagy változáson ment keresztül. Vagy nem? Annyi biztos, hogy Jackie Chan 1995-ös, Thunderbolt című filmjében egy Evo III-asból építenek pályaversenyautót hősünk számára. Az 1996-ban érkező új Lancer némi formai megújulást jelentett az Evolution-nek is. Ráadásul ebben jelent meg az Active Yaw Control. Az AYC az autó viselkedésétől függően helyezte át a nyomatékot a jobb és a bal oldal között, a kanyarban növelve a tapadást. A teljesítmény ekkor már 280 lóerő, a nyomaték pedig 352 Nm 3000/percnél.

1998 - új platform, új Lancer, új Evo V, egy évvel később Evo VI. Előbbivel teljes egészében kihasználták az A-csoport adta lehetőségeket. Utóbbi huncutabb kiadásaiban 340 (ZeroFighter), illetve 380 (RS450) lóerő fickándozott. A következő lehetőség, hogy az egyszerű külső szemlélő támpontot nyerjen, 2001-ben következett, ekkor ugyanis új külsővel jött az Evo VII, amelynek alapja a következő két generáció alatt is szolgált. A XI-es megjelenése mégis egyedibb a közvetlen elődeihez képest, míg az Evolution X tervezése valóságos forradalomnak hat. 

Előző
  • 1
  • 2
Következő