Korábban összegyűjtöttük, melyek azok a leggyakoribb szabálytalanságok, amelyeket azért követnek el az autósok, mert nem tudják, adott esetben hogyan rendelkezik a KRESZ. Azzal viszont tisztában van mindenki, tilos kanyarodósávból egyenesen továbbhaladni, vészvillogóval megállni a Nagykörúton vagy bicikliúton parkolni - csak hát nem érdekel mindenkit. Következzenek a vastag arcbőrűek különös szokásai.

Forrás: [origo]

Sok szabálytalan autós a galériában. Kattintson a képre!


Jócskán érkeztek hozzászólások a tudatlanságból elkövetett szabálytalanságokról szóló cikkünkhöz. Az "arról is kéne írni, hogy" kezdetű észrevételek többsége azonban nem illik abba a felsorolásba. Aligha hihető, hogy valaki úgy gondolja, csak játékos feladatként cölöpözték végig a járda szélét, és dicséretet érdemel, ha valahogy mégis felügyeskedi autóját a gyalogjáróra -, hogy csak egy nagyon enyhe példánál maradjunk.

Sokan talán már a közlekedési morál kifejezést is túlzásnak tartják. Tény, hogy a közlekedés bizonyos résztvevőire, mintha más szabályok vonatkoznának, amelyek általános elsőbbséget adnak nekik - és most nem a kék villogósokra gondolok. Az "én mindent megtehetek" szemléletnél csak az dühítőbb, ha retorzió híján úgy tűnik: igazuk van.

Felsorolásunk saját tapasztalatainkon alapul, nyilván nem teljes. Várjuk olvasóink kiegészítéseit, hozzászólásait a témához.


Forrás: MTI

Gyorshajtás
Hiába a szigorítás, a gyorshajtás nemzeti sport. Listánkba nem az illik, aki az ötvenes tábla hatálya alatt - a forgalom ritmusában - hatvannal megy, hanem a piros lámpától piros lámpáig tartó gyorsulások önkéntes versenyzői, az "egy óra alatt kiérek Pestről Bécsbe" történetek mesélői. A sebesség iránti rajongáshoz gyakran nem társul megfelelő vezetési tudás, nem véletlenül ez a közlekedési balesetek legfőbb oka. A száguldozás mellett szólnunk kell a relatív gyorshajtásról is: 30 km/óra is sok lehet, ha öt méterre sem látni a ködben.

26. § (4) A jármű sebességét a [...] sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.



Indokolatlan lassú haladás
Bizony a lassúság is lehet zavaró. Üres autópályán harminccal menni éppúgy életveszélyes, mint kétszázzal. Noha ok nélkül lassan menni is tilos, nem hallottunk róla, hogy bárkit ezért büntettek volna meg. Ha kampány indulna, aligha maradnának talpon a városnéző buszos utakat és limuzinos kocsikázásokat szervező cégek.

26. § (5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.



Fotó: Szabó Pál

Jelzőlámpa piros jelzésének figyelmen kívül hagyása
Tudjuk, hogy a világ nem fekete-fehér, de talán nem gondolnánk, hogy a közlekedési lámpa jelzéseinek is vannak árnyalatai, bár ezt nem látja mindenki. Létezik például a sárgás piros, amikor bár meg lehetne - és kellene - még állni, de célszerűbb a gázra lépni. A mozdulatot tanácsos imádsággal is kiegészíteni, hogy a keresztező úton álló jármű ne induljon el korábban, már sárga jelzésre, mert ez is elég divatos. A pirosba csúszásnál jóval súlyosabb - és a véletlennel nehezen magyarázható-, amikor valaki látja a jelzést, lassít, körülnéz és megy tovább. És örüljünk, ha körülnéz.

9. § (4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelző készülékek fényjelzéseinek a jelentése:
d) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi.



Irányváltoztatás jelzésének elmulasztása
Írjátok bele, hogy Magyarországon senki nem indexel - mondta egyik kollégánk, amikor megtudta, miről készítünk cikket. Noha észrevétele kissé sarkos, sajnos nem alap nélküli. Már említett írásunkban csak az szerepelt, sokan nem jelzik, ha kikanyarodnak a körforgalomból, de ezt - szerintünk - leginkább tudatlanságból nem teszik meg. Hogy sávváltásnál, bekanyarodásnál kötelező volna, többségük tudja, csak lusta az indexkar után nyúlni. A közlekedés többi résztvevőjének így nincs ideje felkészülni a lassításra, kikerülésre. A legnagyobb veszélyben a motorosok és biciklisták vannak: gyakran nem veszik észre őket, irányjelzés híján pedig csökken az esélyük a korrigálásra, a baleset elkerülésére.

29. § (2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.


 

Forrás: MTI

Követési távolság be nem tartása
A jobbra húzódás elmulasztását a tudatlanságból elkövetett szabálytalanságok tárgyalásánál már említettük. Ennek egyik önkéntes retorziója a hátul haladó autó részéről, hogy rátapad az előtte lévőre. Még erre sem hivatkozhat azonban, aki sűrű forgalomban teszi ugyanezt, tehát akkor, amikor az előtte menő sem gyorsítani, sem lehúzódni nem tud. A magatartás kiegészítő eleme lehet a folyamatos fényszóró-villogtatás.

27. § (1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.



Forrás: [origo]

Szabálytalan parkolás
Nagyvárosokban általában kevés a parkolóhely -, de aki élelmes, talál magának. Több év telt el a parkolásgátló oszlopok kihelyezése óta, hiányoznak itt-ott, meg is találják kevésbé érzékeny autósok a lehetőséget. Ha fizikai korlátok miatt nem járnak sikerrel, van még esély: a kerékpársáv vagy a buszöböl elfoglalásával megoldódhat a probléma. Ha nincs egyik sem, következhet a tuti módszer, a mindenható vészvillogó. Ezzel, mintha mentesülnének a korlátozások alól: parkolóhellyé alakul az utcasarok, a zebra, a kocsibeálló, de még a külső sáv is. Félve az akkumulátor lemerülésétől, nem maradnak sokáig - hamar megebédelnek, beszaladnak egy boltba -, aztán mennek is tovább. A közösségi érdek iránt legkevésbé fogékonyak az imént említett eljárást akár több órán keresztül is gyakorolják - persze ilyenkor nem használnak vészvillogót sem. Ne feledkezzünk meg az áruszállításról: néha úgy tűnhet, kizárólag csúcsforgalomban, a többieket akadályozva lehet feltölteni az árukészletet.


Miért parkolnak az autók a bicikliúton? Elmondják a vezetők


Néhány hely gyakrabban üres a többinél: ezek a mozgáskorlátozottak számára kijelölt parkolók. Nem számít a felfestett kerekesszék-ikon - azt úgyis eltakarja a jogtalanul odaálló autó -, a valóban rászorulók meg legfeljebb köröznek még néhányat a háztömb körül, aztán céljukhoz bicegnek vagy gurulnak, ahogy tudnak.   



Miért állnak a a mozgáskorlátozottak helyére? Egyik vezető elmondja, a másik nem


A kerékpárúton vagy a mozgáskorlátozottak helyén várakozó autókat elvileg a hatóság elszállíttathatja.

40. § (5) Tilos megállni:
a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik [...];
e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;
h) más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;
i) autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban [...]
l) kapaszkodósávon, gyorsító- és lassító sávon, valamint kerékpársávon;
(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

59. § (1) A rendőrhatóság - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely
d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik,
e) kerékpárúton várakozik.
A jármű elszállítására - a rendőrhatóság értesítése mellett - az NKH (Nemzeti Közlekedési Hatóság - a szerk.) regionális igazgatósága, illetőleg az út kezelője is jogosult.