Használtautó-vásárlás 5.: Motor

Vágólapra másolva!
Sorozatunkban már ellenőriztük a kocsi papírjait, a karosszériát, a futóművet, a gumikat. A próbakör ideje még mindig nem jött el: előbb meg kell vizsgálnunk a motort.
Vágólapra másolva!

Forrás: BMW

Így nem fogjuk látni, de egy összerakott motor is sok mindenről árulkodik


Az autóvásárlás legnehezebb része: a kiszemelt autó motorjának ellenőrzése. Ez, a hozzá tartozó elektronikával talán a legfontosabb tétel, az autó szíve, központja, és egyben a legdrágább része is. Csak a példa kedvéért: egy "egyszerű" motorvezérlő elektronika ára bontottan pár tízezertől akár ötszázezer forintig terjed, egy hengerfej ára a kétszázezret is elérheti, míg a common-rail dízelekhez egyetlen darab piezzo-elektromos befecskendező kilencvenezer forint körül van. És ez még csak az alkatrész ára. A motor belsejébe sajnos nem látunk bele, azonban a környezet, a csavarok állapota sok mindent elmesél nekünk. Legyünk tehát nagyon körültekintőek!

Ha pénzünk, türelmünk és az eladó engedi, vigyük be egy márkaszervizbe, és kérjünk teljes átvizsgálást. Ezt nekünk kell fizetni, ami öt, de akár ötvenezer forint is lehet, de ezzel akár milliókat spórolhatunk, meg több évet az életünkből...

A motortérből sokat megtudhatunk. Ami máris szemet szúrhat, az a túlzott tisztaság. Merüljön is fel a kérdés, miért? El akarták tüntetni az olaj vagy más folyadék szivárgását? Várjuk meg a tulajdonos magyarázatát. Előfordulnak precíz, tisztaságszerető emberek. A tiszta motortér persze sokkal jobb a vastagon sárral és kosszal borított, elhanyagoltnál. Ha ilyenre bukkanunk, képzeljük magunk elé, hogy aki ezzel egy fikarcnyit sem törődött - még a nívópálca fogóját is ezeréves, olajos mocsok borítja, az ablakmosó tartály tetejét sem érintette kéz a kocsi születése óta -, azt mennyire érdekelte az olajcsere-periódusok betartása.

Fotó: Nagy Tibor

Az elektronika a mai autók legérzékenyebb pontja. Ha piszkálták, rosszabb a helyzet


Mindenesetre, ha már nyitva a motorháztető, elsősorban a rendezettséget keressük. Ne legyenek össze-vissza lógó vezetékek, szigetelőszalaggal ide-oda ragasztott csövek, sufnituningra emlékeztető félbehagyott, elnagyolt kütyük. Nézzen ki minden gyárinak, még ha koszos is. Gyárilag minden vezeték megy valahová, és rögzítik valahogy, a levegőben nem lóghat semmi. Vannak műanyag akasztók, pattintók, azokban a helye a vezetékeknek, csöveknek. A motor, az akkumulátor, a biztosítéktábla műanyag takaróelemeinek is a helyükön kell lenniük, sértetlenül, nem repedten, nem agyonkaristoltan! Nyugodtan nézzünk rá a csavarokra a hengerfejen is - ha látjuk. Ha nem, és a motortakaró műanyagok csak pattintva vannak, nyugodtan szedessük le, mert értékes jelzéseket adhatnak. Ha sérült, kopott, esetleg a környéken minden koszos, de a csavar és környezete tiszta, esetleg elkent, akkor kérdezzünk, miért bontották meg a motort.

Ellenőrizzük az akkumulátort is. A gépkönyvben szerepel, milyen teljesítményűnek kell lennie. És legyen olyan! Ha sokkal kisebb teljesítményű van benne, gondoljunk arra, ha ezen spóroltak, akkor talán az olajon, szűrőkön is. Ugyanakkor az előírtnál jóval nagyobb teljesítményűt sem lehet úgy megmagyarázni, hogy "tudod, biztos, ami biztos". Talán nehezen indul, és azért kell a nagyobb teljesítmény? Mindenképpen nézzük meg, mikor is gyártották az akkut, mert általában 4-6 év után sajnos csereérettek. A negatív sarun a zöldes-sárga, a vízkővirághoz hasonló lerakódás több év használatot jelez. Az akkumulátor-ellenőrzés már-már kukacoskodásnak tűnik, de higgyék el, ennek a cseréje is egy többfogásos, gyertyafényes vacsora ára. Ráadásul az össze elektromos berendezést újra be kell állítani utána.