Kívülről izgalmas - Seat Ibiza 1.6 Sport teszt

Nagyobbnak és szebbnek kellene lennie, mint az előző. Kívül ez teljesül, de a belseje több kívánnivalót hagy maga után. A jelenlegi legnagyobb benzinmotorral próbáltuk.

Az új Ibiza dinamikus vonásait fehérben lehet leginkább megcsodálni, a Sport felszereltség kifejezetten jól áll neki
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Az új Ibiza a márkatársakhoz hasonlatosabbá tett külsővel lépett színre. Rafináltan futó éleket helyeztek el az oldalán, jó nagy hűtőmaszkot kapott, fényszóróit hátrafelé elnyújtották, tükreit az ajtóra rakták. A hátsó lámpája formájában az Alteáéra hasonlít, abban meg, hogy keresztülvágja a csomagtartó széle, a Leonéra. Szép autó lett, az biztos, bár az orr-rész nagy domborulata és hirtelen leejtése nem biztos, hogy mindenkinek tetszik. Többen elismerően nyilatkoztak, amikor látták, és valóban, tetszetős új szereplője lett a kisautók kategóriájának.

Látszik, hogy az új Ibiza-kép még inkább a sportos irányvonalat szeretné erősíteni. Ránézésre erőteljesebb, dinamikusabb lett elődjénél, sőt, laposabbnak is tűnik, de valójában négy milliméterrel magasabb nála, az alacsonyabb benyomást annak köszönheti, hogy megnövelték teljes hosszát, hátsó túlnyúlását és nyomtávját. A mérőszalag a beltér megítélésekor is nagy szerephez jut. Az új Ibiza elődjénél keskenyebb és alacsonyabb hátul, még jó, hogy a lábtér elegendő, de nem nagyobb, inkább az elülső ülések támláit képezték ki jobban. Tényleg, a régi hátsó ülésén ülve még ki is húzhattam magam, az újban ugyanezt nem tehettem, körülbelül 180 centis magasságig kényelmes hátraülni. Itt beszálláskor is figyelni kell, kissé keskeny és alacsony az ajtónyílás. A csomagtartó viszont bő tíz százalékkal nőtt, kívülről is látszik, hogy több hely van a hátsó tengely mögött.

Megjelenésében sportos, de a motorválasztékra még ez nem mondható el
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Az utastér anyagai kétségtelenül jobb összbenyomást keltenek, mint a korábbi szériánál, ám még mindig bántóan sok a kellemetlen műanyagok túlsúlya. Puha borítás már azelőtt is volt a pult tetején, csak kevésbé lehetett benyomni. A fényes fekete műanyag a klíma és a rádió vezérlőjén meglátszanak az ujjnyomok, és hamar karcolódik majd. A forma itt nemcsak ízlés kérdése, sajnos. Tulajdonképpen nincs egységes középkonzol, hanem részek vannak egymás alatt-fölött: rádióé, klímáé, egyéb gomboké. Ezzel sokkal szellősebbé nem tették a teret, de kigyomlálták a látvány egységét. Az is kérdés számomra, hogy a Climatronic "Black Panel"-jét utólag vették-e fel az extralistára - olyan, mintha erős ragasztóval lenne rögzítve. És ez még a drágább kivitel; az egyszerűbb szinte ugyanolyan, mint a régi Ibizában, anyagminőségét pedig Koncz kolléga eleget taglalta korábban.

Hol mentik a menthetőt? Lényeges frontokon. A sportos oldaltámasztású elülső ülések jól fognak oldalt, már csak ezért is érdemes ezzel a felszereltséggel választani, a két másik szint székei inkább csak alátámasztanak. A csőbe ültetett műszerek rajzolata a korábbinál sokkal jobban illik a sportos karakterhez. A mutatók példásan függőleges alapállásba billentek az álmos, balra lefittyedt helyett. A kormány a Sportnál kapja a legtöbb fémszínű betétet, és igazán jól fest velük. A tetőoszlopokat és a plafont világos és puha kárpit borítja, ami a világosságnak és a térérzetnek tesz jót.

Ránézésre erőteljesebb lett elődjénél, sőt, laposabbnak is tűnik, de valójában négy milliméterrel magasabb nála
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Mégsem tudom kellemes képpel zárni ezt a témát, mert a középkonzol egy ergonómiai nulla. A váltókar mögötti gombok közül - elakadásjelző, ESP off, szélvédőfűtés, ajtók zárása, új guminyomás-érték rögzítése, és még néhány vakkapcsoló - az elsőt rengetegszer, a második-harmadik-negyediket néha használjuk. A váltókar mögé viszont kényelmetlen ezekért benyúlkálni. A lehajtható könyöklő éppen a legrettenetesebb helyen van, akadályozza a váltást és a kézifék használatát.