A Corvette az amerikai autógyártás provokációja Európának. Néhány megoldása kőkorszaki, de amióta vezettem, izzad a tenyerem, verejtékezik a homlokom, és megsajdul a szívem, ahányszor csak rá gondolok.

Fotó: Mudra László [origo]

Meglestük, mire képes a C6-os a modellfrissítés után
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


És akkor azt mondá egy hang, vedd el ezt a gyümölcsöt, tedd azt vele, amire való. Élvezni fogod, életed egyik legjobb élménye lesz, új dimenziók nyílnak meg, királynak érzed majd magad. Tetszik az ötlet, jó volna magamévá tenni, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is, mert érzem benne az erőt, az izgalmat, a mindent elsöprő élményt. De tudom, hogy amit harapok ennek a fának a gyümölcséből, vétek minden ellen, ami 21. század KRESZ kódnéven álcázott bibliája rögzít. Vétek az általánosan elvárt közlekedési magatartási forma ellen; az leszek, akire mindenki csak mutogat. Aztán jönnek a kéksapkások, kötegekben repkednek a zöldhasúak, és meg kivert kutyaként magyarázkodhatom.

A Corvette tehát a 21. századi bűnbeesés egyik formája. Olyan gyümölcs, amit a szabályok között élő környezettudatos énem tiltana, de ott a másik oldal, amelyik rajong minden ehhez hasonló csodáért.

Pár napos ismerkedésünk alkalmával rengeteg elcsépelt gondolat elhangzott az autóval kapcsolatban, amelyek egy része igaz, de természetesen nagyon sok a féligazság. Sokak szerint a Corvette az amerikai autógyártás csúcsa. De hogy lehet az egy olyan autó, amelyben még mindig laprugók vannak? Igaz, keresztben, és űrkorszaki üvegszálas műanyagból, amelyet biztosan a NASA adott kölcsön valamelyik holdjáróból. A motorra is rá lehetne sütni, hogy kőkorszaki lelet, a blokk bizonyos logika alapján már több mint fél évszázados. Igazi provokáció az európai csúcsfejlesztésekkel szemben: a V8-as csupán 16 szelepes, egy vezérműtengellyel és nyomórudakkal. Azért csak teljesíti az Euro 4-et, meg hát szolid 437 LE-t is kiizzad magából.

Fotó: Mudra László [origo]

A jellegzetes négy kerek lámpa és a négy kipufogóvég
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


Ez egyébként 33 lóerővel több, mint amit tavaly tudott. Nem kell nagy fejlesztésre számítani, az amerikaiak csak a saját logikájuk szerint tuningoltak - egy nagy motornál csak egy még nagyobb a jobb. A korábbi hat litert felfúrták 6,2-re. A modellfrissítés ezt hozta, meg a jobb kormányzást, igényesebb belteret, állítólag jobb váltót.

Viszontagságos történet - Kis Corvette történelem

Forrás: [origo]


Az első Corvette 1953-ból

A Corvette 55 éves múltra tekint vissza; a több mint fél évszázadban annyi minden történt vele, hogy nehéz azt röviden összefoglalni (hosszabban már megtettük). Chevrolet néven kezdte, majd önálló branddé nőtte ki magát. Fantasztikus újítás volt, majd megbukott. Hatalmas erőforrásokkal szerelték, majd az olajválság idején lefojtották őket.

Gyakorlatilag a mai napig bizonyos elemeiben őskori, de olcsó maradt (az amerikai piacon), miközben a tudása már a nagy európai gyártók modelljeivel vetekszik.

Kevesen tudják, de az első Corvette-re a GM vezetőség nagyon nehezen bólintott rá. Akkoriban ugyanis nem volt olyan egyértelmű, hogy az amerikai vásárlóközönségnek egy ilyen autóra van szüksége.

Forrás: [origo]


Szintén C1-es, de már megújult verzió

A háború utáni időkben azonban egyre kedveltebbek lettek a nyitott sportos autók, így Harley Earl az ötvenes évek elején megalkotta a C1-est, amely az akkorian divatos Motorama kiállításon mutatkozott be. A műanyag karosszériás autó nagy siker lehetett volna, de több ok miatt is igazi bukás volt, az is csoda, hogy életben maradt. Az első két év után a GM ki akarta dobni a kínálatból, de akkor jött ki a Ford Thunderbird, ami annyira felbőszítette a GM vezetőit, hogy a Corvette kapott még egy esélyt.

Zora Arkus-Duntov pedig élt a lehetőséggel, hiszen az ötvenes évek közepén ő ültette be az első V8-ast motort a Corvette-be, miközben az autó minden porcikáját átdolgozta. 1957-től a modell már igazi siker.

Forrás: [origo]


A C2-es 1963-ból

A C2-es már Harley Earl utóda, Bill Mitchell munkája, aki másképp közelített az autóhoz. A C2-es rövidebb, laposabb lett, kisebb tengelytávval, nagyobb motorral. Belépett a kínálatba a kupé karosszéria, miközben megjelentek a Corvette stíluselemek, amelyek a mai napig jellemzőek.

Ilyen a négy kerek hátsó lámpa, vagy ilyen volt egészen mostanáig a bukólámpa. A C2-esbe már négy tárcsafék került, hátul keresztlaprugó, de mégsem erről lett híres, hanem az ebben bemutatkozó big blockról. Érdekes módon a gyűjtők körében nagyon népszerű sorozat csak 1967-ig élt, aztán jött a modellváltás.

Forrás: [origo]


A "cápa" C3-as, ami kólásüvegként híresült el

Bár a C3-as formáját eredetileg a cápák agresszív megjelenése ihlette, a modell jellegzetes domborulatai miatt sokkal inkább a kólásüveg néven lett híres. Az 1968-tól gyártott modellben már a kupé és a kabrió mellett megjelent a Targa változat is, míg a Big-Block ebben már 7,4 literesre duzzadt.

Az olajválság és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt ez az első Corvette, ami az idő haladtával gyengült, a végén már csak 200 lóerő körüli autókat lehetett kapni. A kabrió is kikerült a kínálatból az egyre erősödő biztonsági előírások miatt, a hátsó futóműben pedig már műanyag laprugó kapott szerepet. 1983-as leköszönésekor a Corvette-gyártás is átköltözött Bowling Greenbe. Valószínűleg a C3-as marad a leghosszabb ideig gyártott Corvette, 14 év alatt több mint félmillió darab készült belőle.

Forrás: [origo]


A C4-es, ebből készült az egymilliomodik darab

A kissé jellegtelen, ék alakú C4-es egy igazi bakival indított: egy évig nem lehetett kapni. Kicsit nehézkesen indult be a gyártása, ráadásul eleinte csenevész erejű motorokkal. 1986-ban újra előkerült a kabrió változat, mint ahogy a híres ZR1-es is ebben vált ismertté.

A Lotus által felpaprikázott változat 32 szelepes hengerfejet kapott, a blokk és a hengerfej is alumíniumból készült. A motor kezdetben 380, később 405 lóerőt adott le, ráadásul a súlycsökkenés miatt extrém menetteljesítményekre volt képes. Ismét megerősödtek az alapmotorok, az autóba egyre több technikai újdonság került. Az egymilliomodik Corvette is a C4-es sorozatból került ki.

Forrás: [origo]


A C5-tel ünnepelték a gyártás 50. évfordulóját

A siker ellenére az 1997-ben bemutatott C5-ös volt az első, amelyet már minden szempontból az európai sportkocsik vetélytársának mertek nevezni. A C5-ös már formavilágával is izgalmasabb jelenség volt, és még igényesebb lett a futómű is, az LS szériás motorokra sem lehetett sok panasz. Ekkoriban kezdett a Corvette a versenypályák felé kacsintgatni: megjelent a Z változat, amelyre egyre nagyobb az igény azóta is.

A jelenleg kapható C6-os 2004-ben mutatkozott be; nem hozott hatalmas változásokat. Elmaradt a bukólámpa elölről, de az alapkoncepció maradt ugyanaz. A keresztlaprugók még mindig megvannak, mint ahogy a motorok is elég régimódiak. Ennek ellenére a kezdeti változatban az LS2-es motor hatliteres és 400 lovas, mára már az LS3-as 437 lovas. Bemutatkozott az igen komoly sportkocsinak számító Z06 is, hétliteres, több mint 500 lóerős motorral, a márka pedig kilépett a Chevrolet árnyékából, és külön branddé vált.

Idén mutatkozott be a legújabb ZR-1. Az eddig leggyorsabb Corvette szétszedte a nagy konkurenseket a Nordschleifén, ami komoly fegyvertény a jelenlegi helyzetben.

Forrás: [origo]

A legdurvább, és leggyorsabb Corvette idén mutatkozott be. A ZR1- egyből megdöntötte a Nordschleifén a rekordot



Ennek a modellnek már az a híre, hogy felveszi a versenyt a Porschéval, Ferrarival, pedig fele annyiba kerül, vagy még annyiba sem. Igazából kicsit igazságtalan ez az összehasonlítás: a Corvette bármennyire vad, minőségre még mindig nem egy Porsche. Ha ezen túltesszük magunkat, menet közben már csak a futómű képességeiben érezhetünk némi lemaradást.