Vasárnap 11 órakor életbe lépett Budapesten a szmogriadó, amely - szankció híján - egyelőre inkább elméleti korlátozás az autósokra nézve. Az egyszerű rendszámelvnél jóval összetettebb, és furcsaságoktól sem mentes a szabályzás. Egy ötliteres benzinmotorral szerelt hibrid közlekedhet, amikor egy egyliteres kisautó nem. Gázautóval is lehet menni éjjel-nappal - kár, hogy ilyen jármű nincs -, a benzin-gázos viszont gázzal használva sem kivételezett. A modern dízelek rendszáma pedig nem számít. 

Bár már napok óta hallani lehetett, nagyon szennyezett a főváros levegője, sokakat mégis meglepetésszerűen ért a vasárnap reggeli hír, hogy vasárnap páros rendszámú autójukkal nem közlekedhetnek Budapesten.

Páros napokon a páros rendszámú gépjárművek - tehát autók és motorok is -, páratlan napokon a páratlanok közlekedhetnek - szól a fővárosi rendelet. Meglehetősen egyszerű módszer a forgalom csökkentésére, de sok szempontból bele lehet kötni.

Nem a környezetvédelemre buzdítja az embereket, hanem arra, hogy két autójuk legyen. Nem számol azokkal, akiknek a munkájukhoz kell az autó, és arra sem gondoltak, hogy ehhez átgondoltabb, fejlett tömegközlekedés kellene parkolókkal, gyorsvasutakkal.

A december 10-étől hatályos rendelet szerint Budapest közigazgatási területeire terjed ki a korlátozás. Az év végén elfogadott módosítás azonban kivételként említi az M0-s körgyűrűt - amelynek közigazgatási szempontból vannak budapesti szakaszai-, hiszen az elkerülőt választó autósok éppen a várost óvják a káros anyagoktól.

A rendszámelvet sokan igazságtalannak tartják, hiszen nem tesz különbséget a régi, szennyező, és az új, kevésbé szennyező autók között, továbbá azt sem mérlegeli, ki, milyen célra használja a gépjárművét. Van azért néhány kivétel.

Az életbe lépő forgalomkorlátozások alól mentesülnek:
1. a helyi, helyközi és távolsági közúti közösségi közlekedés (BKV, MÁV, Volán) járművei; és egy új megegyezés alapján a taxik is
2. a következő környezetvédelmi osztályú járművek:
- tiszta gázüzemű, vagy elektromos meghajtású, vagy hibrid hajtású járművek, környezetvédelmi besorolási osztály: 5;
- Az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott dízelmotoros (EURO-V.);  környezetvédelmi besorolási osztály:12;
- Az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott dízelmotoros (EEV.);  környezetvédelmi besorolási osztály:13
3. a megkülönböztető fény-és hangjelzéssel felszerelt járművek;
4. a DT betűjelű rendszámmal ellátott járművek;
5. betegszállító, valamint beutalt betegeket szállító járművek;
6. orvosi ügyeletet ellátó járművek;
7. mozgáskorlátozott személyt szállító járművek (amennyiben eredeti és érvényes parkolási igazolvánnyal rendelkeznek és ez a szélvédőn keresztül jól látható);
8. szemétszállító, utak tisztítására szolgáló, víz-, gáz-, villamosenergia-, távhő- és távközlési szolgáltatást ellátó, valamint karbantartást és ellátást biztosító járművek;
9. köztisztasági és közegészségügyi feladatot ellátó járművek;
10. elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibalehárítását végző járművek
11. közszükségleti áruszállítás, polgári védelem, honvédség, rendőrség, katasztrófa elhárítás, az önkormányzatok és az ÁNTSZ járművei.



A kivételekből világosan látszik, hogy aki az utóbbi években környezettudatosan választott autót, az most is közlekedhet, hiszen a modern, Euro 5-ös dízelek és a hibridek is közlekedhetnek riadó alatt. Ahogyan a tiszta gázüzemű autók is - elvileg, ilyen ugyanis nincs, csak kettős, benzin-gáz üzemű. Azokkal viszont nem kivételeznek, hiába használják őket jellemzően gázos üzemmódban

 


Az autósok véleménye a szmogriadóról

 

Az világos, hogy autónk hibrid-e, az is biztos, hogy nem tiszta gázüzemű, de mit jelent vajon "az OBD-rendszerrel ellátott dízelmotoros" kifejezés? Az OBD (On Board Diagnosis) a gyakorlatban nem fontos kitétel, hiszen ez csak egy járműdiagnosztikai szabvány, amelyet a nyolcvanas évek végén találtak ki, hogy a motor hibás működésénél a főbb paraméterek gyorsan kiolvashatók legyenek. Ezt a kilencvenes évek közepén váltotta az OBD II, amely Európában az Otto-motoros gépjárműveknél 2001-től, a dízel üzemű autóknál 2003-tól kötelező. Az újabb autókban tehát van ilyen, de ettől még nem Euro 5-ös egy autó, és nem is EEV (Enhanced Environmentally-friendly Vehicle - kiemelten környezetkímélő jármű).

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A forgalmi második oldalán, a V.9 mögött található szám a környezetvédelmi osztály. Ha ez a szám 5, 12, vagy 13, akkor a szmogriadó nem érvényes ránk


A fő kitétel tehát az, hogy melyik környezetvédelmi osztályba tartozik az autó. Ha 5, 12, vagy 13, akkor szabadon lehet közlekedni. Az 5 annyit jelent, hogy tiszta gázüzemű, hibrid, vagy elektromos, a 12 és a 13 pedig a legmodernebb dízeleket takarja. Attól, hogy valakinek új dízel autója van, és van benne részecskeszűrő még nem feltétlenül tartozik a 12-es vagy 13-as csoportba.

Gyorsan kideríthető, melyik osztályba tartozik egy autó: a forgalmi engedélyben szerepel, a rendőr is innen tudja eldönteni, szabályosak vagyunk-e. A forgalmi engedély második lapján a V.9 jelzi a környezetvédelmi osztályt. Aki tehát itt 5, 12, vagy 13-at olvas, az bármikor közlekedhet az autójával.

Sajnos a rendszer így sem tökéletes, hiszen előfordulhat, hogy valaki az új Euro 4-es autójából ül át a saját tulajdonú, régebbi, sokkal környezetszennyezőbb autójába csupán azért, mert annak jó a rendszáma aznapra. A hibrid esetén is felmerül a kérdés, hogy abszolút értékben mennyire környezetbarát egy ötliteres V8-assal felszerelt hibrid.

A rendelet szinte semmi időt nem hagyott a megfelelő, átgondolt bevezetésére, ezért rengeteg kérdés, aggály merült már fel a két nap alatt.

Az alkotmányjogász a bevezetést kritizálta

Alkotmányosan aggályos lehet egy rendelkezés bevezetése, ha az embereknek nincs módjuk megismerni azt, illetve felkészülni annak betartására - mondta Kolláth György alkotmányjogász az MTI érdeklődésére vasárnap. Az emberek nem a hírműsorokból szoktak értesülni alapvető jogaikról és kötelezettségeikről, és többnyire nem várható el tőlük, hogy órákon belül átalakítsák életviszonyaikat - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy egyelőre úgy tudni, nincs szankciója a rendelkezés be nem tartásának, Kolláth György annyit mondott: ez is jogállami képtelenség, hisz az egyes rendőr intézkedése során dönthet úgy, hogy szóbeli figyelmeztetést alkalmaz, de ha egy rendelkezésnek általában nem alkalmazzák a szankcióját, akkor nem is nagyon várható el annak betartása.



Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke az [origo]-nak azt mondta: mivel szmoggal kapcsolatos korlátozást korábban még soha nem vezettek be a fővárosban, így a rendőrség nem büntet, csupán figyelmezteti a lakosságot, hogy tartsák be a rendeletet. A sajtófőnök szerint a jelenlegi tapasztalatok alapján módosítják majd a szabályozást, hogy az azt figyelmen kívül hagyókat milyen formában szankcionálják. Demszky Gábor főpolgármester felkérte az érintett minisztériumokat, hogy a meglévő joghézag megszüntetésére - egy rendelet be nem tartását nem követi szankció - nyolc napon belül tegyenek javaslatot.

Fotó: Füzesi Ferenc (MTI)

A szmogriadó második napján már nem ellenőríznek a rendőrök a forgalmasabb helyszíneken és bevezető utakon. A járőrők figyelmeztethetnek, ha akarnak


A rendőrség már egy nap alatt is változtatott a hozzáállásán, hiszen vasárnap még ellenőrizték a korlátozás betartását a rendőrök néhány forgalmasabb fővárosi helyszínen, hétfőn azonban erre már nem fordítanak külön energiát. Hétfőn az éppen szolgálatban lévő kollégák végzik az ellenőrzést a napi munkájuk mellett, azaz, ha látnak egy páratlan rendszámú autót, akkor belátásukra van bízva, hogy megállítják-e figyelmeztetni az autóst, szankcionálni ugyanis továbbra sem tudnak - tájékoztatott Tafferner Éva, a BRFK kommunikációs osztályának vezetője .

Levegő Munkacsoport: kiszabható a pénzbüntetés

A Levegő Munkacsoport megtalálta azt a jogi lehetőséget, hogy miként lehetne pénzbüntetéssel szankcionálni a szmogriadó korlátozást figyelmen kívül hagyó autósokat és erről levélben tájékoztatták Demszky Gábor főpolgármestert és Tóth Gábort, Budapest rendőr-főkapitányát. A szervezet honlapján is olvasható levélből az derül ki, hogy a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) kormányrendeletet szerint az önkormányzat jegyzője köteles megbírságolni azt, aki megszegi a szmogriadó-rendelet előírásait. A kormányrendelet 8. számú melléklete kimondja, hogy 25 000 és 100 000 forint közötti bírságot köteles fizetni az, aki a szmogriadó elrendelése esetén nem (esetleg késve vagy részben) hajtja végre a szmogriadó intézkedési tervben előírt intézkedéseket. Tehát amennyiben a rendőrség azt észleli, hogy valaki megszegi a szmogriadó-rendelet előírásait, akkor erről köteles értesíteni az önkormányzat jegyzőjét, aki majd kiszabja a bírságot.



A főváros nem igazán akart ezzel a helyzettel mit kezdeni, az önkormányzat az első perctől próbált kibújni a rendelet alól, abban bízva, mégsem lép életbe. A BKV egyébként csúcsidőn túli járatsűrítéssel segíti az emberek közlekedését, ez tíz százalékkal növelt járatkapacitást jelent a földfelszínen, a metrók húsz, a HÉV-ek ötven százalékkal nagyobb sűrűséggel közlekednek.

Az első két nap korlátozása máris javulást hozott, igaz nem az elvárt mértékben. A vasárnapi adatok alapján a szennyezettség mértéke még az egészségügyi határérték háromszorosa volt, mára a megengedett érték kétszeresére csökkent. Ez még mindig nem elég, ezért a szmogriadó továbbra is érvényben marad egészen addig, míg a főváros valamennyi mérőállomásán mért határértékek 24 órás átlaga nem lépi túl a riasztási határértéket. Az időjárási előrejelzések szerint szerdától várható új szél és csapadék, amely változást hozhat a levegő minőségében.