A 2009-es Dakar-rali több szempontból is különleges volt, de a motorosok között újra egy korábbi győztes diadalmaskodott. A KTM két kiválósága, a győztes Marc Coma és a második Cyril Despres válaszolt az [origo] kérdéseire.

Marc Coma

Forrás: [origo]

Marc Coma az első dél-amerikai Dakar-ralin meggyőző fölénnyel nyert, jövőre biztosan visszatér


Marc Coma 1976-ban született Barcelonában. A spanyol motoros a tereprali megszállottja, 2002 óta indul a Dakar-ralin, de részt vett szinte minden komolyabb versenyen. Első jelentősebb sikerét 2005-ben érte el, amikor második lett a Barcelona-Dakaron, majd abban az évben megnyerte Világkupát. Nem kellett sokat várnia az első Dakar-győzelemre, hiszen 2006-ban máris felállhatott a dobogó tetejére. A következő évben kiesett a versenyből, 2008-ban pedig elmaradt, így idén januárig várnia kellett az újabb diadalra. A 2009-es Dakar-rali győztese szinte a verseny elejétől nem adott esélyt másoknak, végül tekintélyes, majdnem másfél órás előnnyel nyerte az első dél-amerikai Dakar-ralit. Coma természetesen gyári KTM-mel érte el legnagyobb sikereit, amely 2001 óta egyeduralkodó.



Melyek a legnagyobb különbségek az afrikai és a dél-amerikai "Dakar" között? Melyik a nagyobb kihívás?


Mivel az idei futamot teljesen új helyszínen rendezték meg, ez rengeteg váratlan helyzetet, ezzel együtt nehézséget, új feladatot, kihívást jelentett, amelyekre Afrikában már fel tudtunk előre készülni, de idén nem. Ugyanakkor egy ilyen hosszú verseny alatt mindig vannak jó és rossz napok; egy pillanat alatt nehéz helyzetben találhatod magad a terep és a technika miatt. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy időnként nagyon magasan zajlott a verseny, de gumikkal is rengeteg gondom volt. Szerencsére mindkét fő problémát sikerült megoldani.

Forrás: [origo]

Elégedett volt a szervezők munkájával?

A Dakar nagyon különleges verseny, rengeteg buktatóval. Hihetetlenül nehéz feladat megszervezni, de idén is kiderült, hogy az A.S.O. ezt remekül oldotta meg - minden elismerésem a szervezőké, rengeteget dolgoztak értünk. Természetesen voltak nehézségek, de ilyenkor mindig szem előtt kell tartani, hogy milyen nehéz volt a szervezők munkája, ilyen rövid idő alatt létrehozni a versenyt egy teljesen új helyszínen.

Megnyerte az első dél-amerikai Dakart. Hogyan értékeli teljesítményét?

Próbáltunk "intelligensen" versenyezni. Minden szakasz előtt szép csendben leültünk, és pontról-pontra végigvettük a lehetséges buktatókat és azt, miként lehetnék a legjobb. Hihetetlenül jó érzés volt, hogy két igen jó barátomra, Jordi Viladoms-ra és Gerard Farres-ra is számíthattam, akik gyakran önfeláldozó módon segítettek a győzelem eléréséhez. Ők és a csapatom százszázalékos munkája volt a kulcs a sikerhez.

Forrás: [origo]

Hogyan dolgozta fel a kemény pszichikai megterhelést?

Ahogy korábban említettem, az okozta a legnagyobb kihívást, hogy a futam bizonyos része nagy magasságokban zajlott. Megpróbáltam erre felkészülni és edzeni, de ennek ellenére néha szédültem és fájt a fejem, különösen akkor, amikor a tengerszint felett ötezer méteres magasságban voltunk.

Vannak különbségek az afrikai és a dél-amerikai homokdűnék között?

Mauritániában rövidebbek a dűnék és sokkal tömörebbek, "sűrűbbek", amiből már ki is derülhetett, hogy a dél-amerikai homokhegyeket bizony sokkal nehezebb volt leküzdeni.

Forrás: [origo]

Mennyire lepte meg a yamahás Fretigne kiemelkedően jó teljesítménye?

Fregtine remek versenyző, rengeteg tapasztalatot szerzett már a Dakaron. Kétség sem férhet hozzá, hogy nagyon ravasz is, és előnyt tudott kovácsolni abból, hogy a technikájának nagyon "feküdtek" a verseny speciális körülményei. Emellett pontosan, nagyobb hibák nélkül, közel tökéletesen versenyzett. Megvolt az a képessége, hogy egy 450 köbcentis motort felhozzon a pódiumra, ugyanakkor azt gondolom, ha egy erősebb KTM-mel indul, akkor az utolsó pillanatig a győzelemért harcolhatott volna.

Gondolkozott-e már azon, hogy autóval is induljon a Dakaron?

Jelenleg nem. Még pár évig biztosan motorral szeretnél versenyezni, utána ki tudja. Bármi lehet...