Amikor jobb megszegni a KRESZ-t

2009.02.19. 17:55

A KRESZ betartása a biztonságos közlekedést szolgálja - legtöbbször. Néha viszont akkor cselekszünk logikátlanul, sőt azzal teremtünk balesetveszélyt, ha pontosan követjük az előírásokat, és éppen a szabálysértéssel érjük el azt, amire a jogalkotó is törekedett.

Elenyésző azon autósok száma, akik soha nem követtek el szándékos szabálysértést. Ez első olvasatban kissé megdöbbentőnek tűnhet, de most nem száguldozásra, piros lámpán áthajtásra, és még csak nem is menet közbeni telefonálásra vagy a megállni tilos tábla figyelmen kívül hagyására kell gondolni.

Olyan példákat gyűjtöttünk össze, amikor a gépjárművezető gyakorlatilag belekényszerül a szabályszegésbe, hogy ne hozza lehetetlen helyzetbe magát vagy közlekedőtársait. Furcsa módon éppen a KRESZ-sértéssel valósítja meg azt, amit a KRESZ-alkotó próbált elérni.


1. Inkább nem állnak meg a lehajtósávban

Amióta kész van az M0-s új szakasza, azóta jelent gondot az M3-asról felhajtani a körgyűrűre a Megyeri híd irányában. A városból kifelé, az M3-as kivezetőjének végén ugyanis a sáv úgy kanyarodik fel az M0-sra, hogy a fel- és lehajtósáv egybeesik. Ez a szakasz csupán annyira hosszú, mint az M3 felett áthaladó felüljáró, így aztán a hosszú kanyarodás után az autósoknak húsz-harminc méter alatt kellene egyet balra sorolniuk úgy, hogy közben nagy lendülettel érkeznek a lehajtók és azok, akik később Fót felé mennének. A tábla is viszonylag későn jelzi, melyik a jó sáv, így sokan még a jobb oldaliban maradnak. A szabály szerint meg kellene állniuk (ez esetben a lehajtósávban), ha elfogyott a gyorsítósávjuk, mindaddig amíg nem tudnak besorolni - nem szükséges hosszasan fejtegetni, mi történne akkor. Ezért sokan az egyébként a forgalomtól elzárt területen haladnak addig, amíg nem tudnak biztonságosan átjutni a forgalmi sávba.

37. § (4): Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. Műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is - kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást - tilos. A forgalomellenőrzés során használt járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.




2. Sem gyalog, sem autóval nem érnek át a zöldön

Az elmúlt időszak tragédiái időről időre felhívják a figyelmet a gyalogátkelőhelyekre. Bár a hatályos KRESZ sem engedi meg a gázolást, gyakran felvetődik a szigorítás gondolata, a legújabb terv szerint már akkor is meg kell állni a járművel, ha a gyalogos jelzi áthaladási szándékát - pedig a mostani, enyhébb előírás sem tartható be mindig. Nem nehéz olyan helyet találni, ahol a szabály betartása kritikus forgalmi állapotokat idézne elő. A budapesti Andrássy útról jobbra kanyarodók egyszerre kapnak zöldet a Bajcsy-Zsilinszky úton átkelő gyalogosokkal. A csúcsidőszakot sem kell megvárni ahhoz, hogy a kanyarodók és a szabálytalankodók száma közé egyenlőségjelet tegyünk. Még a tempósan lépkedő fiatalok sem érnek át a zöld jelzés ideje alatt - az idősebbek teljesen esélytelenek -, a járművezető pedig kénytelen megszegni a szabályt, ha a főútvonal forgalmának megindulása előtt be akarja fejezni a kanyarodást, és esetleg még a mögötte várakozóknak is szeretné megadni az átjutás örömét.

21. § (7): A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad.
43. § (1): Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.
(3) A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.




3. Útban parkol, aki szabályos

A parkolás visszatérő probléma, ám ezúttal nem a zsúfolt belvárosban, hanem a XII. kerületi Roskovics utcában figyeltünk fel egy érdekes helyzetre. Gyalogosközlekedés gyakorlatilag nincs, autóforgalom viszont van, de a kétirányú haladást nem akadályozza semmi - amíg nem parkol valaki szabályosan, a felfestéseknek megfelelően. Mellette már csak egy autó fér el, így csúcsidőben hosszabb várakozásra is kényszerülhet az, akinek kerülnie kell . Mindkét oldalon van járda - ha legalább az egyikre félig felállhatnának az autósok, megszűnne a KRESZ alakította blokád.

41. § (1): A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad várakozni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.





Nézze meg az értelmes KRESZ-sértésekről készült videónkat!


4. A busznak is jó lehet, ha a buszsávban autók mennek

Ritka nagy szemtelenség a buszsávban megelőzni az álló kocsisort és aztán elöl bekéredzkedni. Más a helyzet azonban, ha valaki a jobbra kanyarodáshoz veszi igénybe a védett sávot, ám azt csak a "bekanyarodásra felkészüléskor" teheti meg, és bár a KRESZ ezt nem határozza meg méterben, a záróvonal melletti szaggatott felfestés jelzi, általában a kereszteződés előtti húsz-harminc méteres szakaszt jelöli ki erre a célra az útfenntartó. Aki az Örs vezér tere felől a Kerepesi út külső sávjában halad a Hungária körút irányában, hirtelen a buszsávban találja magát. Ha szabályos, megpróbál besorolni egy sávval beljebb, hogy aztán - dugóban számolva - tíz perc múlva visszatérhessen a buszsávba és rákanyarodhasson a körútra. Amíg a buszsávban arra vár, hogy beengedje valaki, mindenkit feltart maga mögött - többek között a tömegközlekedési járműveket is.

36. § (8): Az autóbusz-forgalmi sávban:
a) a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű; b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül ba) ha az autóbusz-forgalmi sávot az úttest menetirány szerinti jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetén a kerékpáros, bb) külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt bba) sürgősségi betegellátásra rendszeresített gépjármű, bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság és a tűzoltó egyesületek közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített gépjárműve, bbc) a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjárműve, bc) betegszállító gépjármű, bd) személytaxi közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá.




5. Inkább a leállósáv, mint az autópálya forgalmi sávja

Az M7-es autópálya érdi lehajtójával már foglalkoztunk a gyakori szabálytalanságokat soroló cikkünkben. A kihajtósávot túl rövidre méretezték, emiatt csúcsidőben egész egyszerűen kilóg belőle a kocsisor. A járművezetők két lehetőség választhatnak: az egyik, hogy az úttesten, vagyis gyakorlatilag az autópályán állnak meg, haladásra alkalmatlanná teszik az egyik sávot és komoly balesetveszélyt okoznak, vagy a szabályt megszegve a leállósávon állnak sorban.

37. § (4): Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. Műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is - kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást - tilos. A forgalomellenőrzés során használt járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.




6. Az életükért gyorshajtanak

A nagyvárosi forgalomban mindenki rohan, a járművezetők tekintélyes része az 50-es sebességhatárt csak bizonyos ráhagyással tartja be. Ilyen környezetben a segédmotoros kerékpárt vezetők kockázatot vállalnak azzal, ha betartják a rájuk érvényes szabályt, miszerint nem haladhatnak gyorsabban 40 kilométer/óránál. Ha járművük képességei engedik, nem tartják be a korlátozást.

26. § (1) d) Teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral 40 km/óra [sebességgel szabad közlekedni].




7. Biztonságosabb buszsávban motorozni, mint mellette

Talán még nagyobb veszélynek vannak kitéve a két keréken közlekedők akkor, ha a buszsáv mellett haladnak a külső forgalmi sávban. Próbáltunk ilyet is mutatni a videón - többórás időráfordítással sem sikerült. A városi bicikliseknek, motorosoknak erős az életösztönük. Elvileg létezik olyan KRESZ-tábla, amely kerékpárosoknak engedélyezi, hogy a buszsávban haladjanak, de ilyet még nem láttunk utcán.

36. § (8): lásd a 4-es pontnál.
25. § (2): (...) Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.
(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, illetőleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK