Villányban még nem halt ki a Babetta-kultusz

2009.04.14. 11:17

A fél országot átszeltem a hosszúra nyúlt húsvéti hétvége alatt és előtte azt gondoltam Babetta-felhőkön vágok majd át, de sajnos - reprezentatívnak egyáltalán nem mondható - felmérésem elkeserítő eredményt hozott. Szerencsére Villány megmentette a helyzetet, bor és Babetta-fronton egyaránt.

Néhány tucat mangalica, rackajuh, kevertvérű igásló, szamár és megszámlálhatatlan tenyészgalamb társaságában sikerült átvészelni a húsvéti ünnepeket Villány egy eldugott szegletében, amelyet langyos takaróként borított be a trágyaszag. Kipufogógázoktól elgyötört testemnek végtelen mennyiségű borral segítettem a mielőbbi akklimatizálódásban, mialatt hivatástudattól fűtve kerestem Babettára utaló nyomokat - sajnos napokig eredménytelenül. Már-már feladtam a reményt, amikor Villány egyik frekventált kereszteződésben ismerős zakatolásra kaptam fel a fejem.

Fotó: Nógrádi Attila [origo] Fotó: Nógrádi Attila [origo] Fotó: Nógrádi Attila [origo]

A képeken látható úr akár a mozgó szobra is lehetne a "Babetta életérzésnek", tökéletesen látszik a ló és lovasa közötti összhang. A sokat látott hatalmas kék bukósisak finoman reflektál a motor állapotára, ami egy meglehetősen megviselt sárga 207-es modell elmaradhatatlan kosárral a hátulján. A lefotózott bácsi nem mellesleg igazi virtuóz módon bánt a motorral, amit bizonyít, hogy fél kézzel is magabiztosan elnavigálta a Babettát, mialatt a másikban egy seprűt szorongatott.

Véleményeket, saját Babettás élményeket, fotókat, sztorikat, videókat erre a címre várjuk.