A kerékpárosokat védi az új KRESZ

Számos újdonság bekerült a korábban véglegesnek szánt KRESZ-módosítások közé, amelyek mind a kerékpárosokat védik az autósokkal és a gyalogosokkal szemben. Az autósoknak elsőbbséget kell adniuk kanyarodáskor a bringázók részére, a járdákra festett kerékpárutakon pedig a gyalogosok nem akadályozhatják őket. A kerékpárosok érdekvédői nagyon örülnek, a volt közlekedésbiztonsági főrendőr szerint viszont több változtatás balesetveszélyt okozhat.

Fizikailag elkülönített kerékpárutak helyett az úttestre festett sávokat akar a Magyar Kerékpárosklub. Szerintük a biciklisek félelemérzete szubjektív, mert nincs ennél biztonságosabb kerékpárút

Több ponton változott a pár hete még véglegesnek gondolt KRESZ-módosításokat tartalmazó előterjesztés, amelyet a közlekedési minisztérium napokon belül letesz a kormány asztalára. Amikor augusztus legvégén írtunk a tervezetről, és megkerestük a Magyar Kerékpárosklubot (MK), annak elnöke döbbenetesnek nevezte, hogy számos olyan kérésük kimaradt, amiről hosszú időn át egyeztettek a tárcával, és amire levélben ígéretet is kaptak az államtitkártól. Megkeresésünk után a klub vezetése azonnal felvette a kapcsolatot a minisztériummal, amely pár napon belül számos újdonságot beépített az előterjesztésbe. Ezek egytől egyig a kerékpárosokat védik. Legalábbis a bringások szerint.

A kerékpárosnak nem kötelező a kerékpárút

Érdekes újdonság, hogy a jövőben nem lesz kötelező a kerékpárút használata a bringások számára a közutak mentén, ott, ahol csak az egyik oldalon van kerékpárút. Mivel a valóság az, hogy Magyarországon jellemzően csak ilyenek vannak, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két irányba közlekedő kerekezők mindig az utak egyik szélére kényszerülnek.

"Hogy képzelik azt, hogy menjek át a Bajcsy-Zsilinszky út túloldalára" - mondott egy konkrét helyet László János MK-elnök, ahol szerinte ez ma mindennapos probléma. Ő abszurdnak gondolja, hogy ha Budapesten a Deák tértől a Nyugati felé akar ma kerékpározni, akkor át kell mennie a zebrán a kétszer négysávos út túloldalára, mert csak ott, a járdára felfestett sávban közlekedhet, aztán útja végén ismét át kell mennie az úton. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis ahol van kerékpárút, a bringásoknak azt kell használniuk, máshol nem tekerhetnek.

Kísérleti sávok épülhetnek Budapesten

A fővárosi önkormányzat támogatta, hogy a nyitott kerékpársáv meghatározása bekerüljön az alkalmazható forgalomtechnikai megoldások közé - közölte érdeklődésünkre a közlekedési ügyosztály. Ez mégsem jelenti azt, hogy hamarosan tömegével átszabnák az önkormányzat szakemberei a budapesti utakat. Kérdésünkre, hogy támogatják-e a nyitott kerékpársávok elterjedését, a következő választ kaptuk: "Mivel ez a kerékpárosnak gyakorlatilag nem ad önálló felületet, mérlegelni kell, milyen helyzetekben jelent majd előnyt a jelenlegi állapothoz vagy más megoldáshoz képest. Először mindenképpen néhány kísérleti helyszínről lehet szó, azok tapasztalatai függvényében kerülhet sor további alkalmazására."

Szintén támogatta a KRESZ-módosítások előkészítése során az önkormányzat, hogy az előretolt kerékpáros felállóhelyet lényegesen szélesebb körben lehessen alkalmazni a jövőben. Ennek az a lényege, hogy a piros lámpáknál a feltorlódott kocsisor mellett a jobb oldalon a kerékpárosok előre mehetnek, és egy felfestett helyre beállhatnak a kocsisor elé. Érdeklődésünkre a közlekedési ügyosztály közölte, hogy a módosítások elfogadása után ezeket a felállóhelyeket a főutakat keresztező mellékutcák torkolatában célszerű létesíteni, ahol a mellékútról a főútra balra kanyarodó kerékpárosokat segítheti.

A módosított KRESZ-ben megjelenik egy új fogalom, a nyitott kerékpársáv, amit László az egyik legnagyobb általuk elért eredménynek tart. Ez egy jellemzően szaggatott vonallal jelölt sáv lesz az úton. Lényege az, hogy nem választja el kötelezően egymástól a kerékpárosokat és az autósokat, tulajdonképpen egy egyirányú nyitott sáv, amit használhatnak a kerékpárosok, és használhatnak az autósok is. "Ez optimális megoldás a közlekedésre, nem mellékesen ez a leginkább pénztakarékos, hiszen nem kell fizikai elválasztókat építeni, elég egy szaggatott vonal az úton. Ráadásul ez a legbiztonságosabb is" - fogalmazott az elnök.

Nincs útszéle, van elsőbbség

A pár héttel ezelőtti KRESZ-változat a korábbi évek gyakorlatának megfelelően még előírta, hogy "kerékpárral a kerékpárúton (...) ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, vagy - ha a forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik és az úttest széle erre alkalmas - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni." A "szorosan" meghatározást akkor László a "világ botrányának" nevezte, amit viszont azóta kivettek az előterjesztésből az MK lobbizásának eredményeként.

Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út: a széles útfelület ellenére a járdán alakították ki a kerékpárutat. A biciklisek szerint abszurd helyzetet okoz

"Ennek ki kellett kerülnie" - közölte László, aki szerint a KRESZ eddig gyakorlatilag az út szélére, a járdapadka mellé kényszerítette őket, "ahol deklaráltan a járművek zavarása nélkül kellett közlekedni". A leendő szabálymódosítással megszűnik ez a szemlélet, és ennek következtében az MK szerint ez a gyakorlat is feledésbe merül idővel az utakon. "A minden járműre továbbra is vonatkozó jobbra tartási kötelezettség mellett persze, de mostantól ott mehet az úton a kerékpáros, ahol biztonságos számára a közlekedés" - vázolta fel a jövőt az elnök.

Változott a kerékpár fogalma

Az utolsó pillanatban megváltoztatták a kerékpár fogalmát is az előterjesztésben, holott már a néhány héttel ezelőtti változatban olvasható meghatározás is eltér a jelenlegitől. Íme a legutolsó verzió: "Olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el." Kerékpár lehet tehát a riksa is.

Szintén a kerékpárosok érdekében változnak a kanyarodásra vonatkozó elsőbbségadási szabályok is. Ahogy László fogalmazott, rendeződik jogilag, hogy a különböző kanyarodási helyzetekben a kerékpárosoknak van elsőbbsége.

Nem akadályozhat a gyalogos, nem parkolhat az autós

De nem csak a kocsik, a gyalogosok ellenében is pluszjogokat kapnak a kerékpárosok a korábbiakhoz képest. Ha elfogadja a kormány, bekerül a KRESZ-be a következő mondat: "A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja, és nem veszélyeztetheti." A nyitott kerékpársáv is bekerül abba a listába, amely felsorolja, hol nem állhatnak meg az autósok: "kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton".

Továbbra sem mehetnek szembe a forgalommal

Gyakori, de szabálytalan az egyirányú utcában szemben haladó kerékpáros. A módosított KRESZ sem tartalmaz engedményt

A Magyar Kerékpárosklub három legfontosabb kérése közül egy továbbra sem kerül be a KRESZ-be, nevezetesen az egyirányú utak ellenirányú megnyitása a kerékpárosok számára. Az MK szerint több okból is életképes ez a kérésük. Abból indulnak ki, hogy az általában belvárosi egyirányú utak azért egyirányúak, mert nem elég szélesek két autó számára, másrészt az autók forgalmát akarták csökkenteni a szűkebb áteresztőképességgel. Csakhogy plusz egy kerékpár nem olyan széles, mint plusz egy autó, másrészt ha a kerékpárokat beengedik ezekbe az utcákba ellenirányból is, az nem növeli a légszennyezettséget - hangoztatják régóta. Kérésük ezúttal sem talált meghallgatásra, de hogy miért, azt nem tudjuk.