Focivébére, Kuga helyett - Hyundai ix35 magyarországi bemutató

Hazánkban is bemutatkozott a Hyundai kompakt szabadidő-autója, az ix35. A Tucson utódjának a legnagyobb európai konkurensekkel szemben kell állnia a sarat, pontosabban a városi használatot.

Nem nagyobb a jobb oldali ix35, csak előbbre áll, mint a Santa Fe
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Nem egyszerű a kitűzött cél, épp ezért az eddigitől teljesen eltérő filozófia szerint készítették el az új modellt. A mackós kinézetű Tucsonnal szemben az ix35 már nem akar terepjáró lenni. Korábban a legtöbb konzervatív autórajongó fanyalgott az SUV kategória képviselőit említve, de mostanra széles körben elfogadott lett a nézet, miszerint praktikus családi autónak ideálisak. A legtöbb gyártó számára ezért már nem feladat mindenáron terepjárónak eladni a hasonló kocsikat, amelyek legtöbbje egyébként nem is összkerékhajtású.

Ez motiválta a Hyundait is; ha már ilyen irányba változik a piac, akkor megpróbálták a leginkább személyautós hangulatúra szabni az ix35-öt. Céljaikat a sajtóbemutatón tartott prezentációban szereplő koordináta rendszerrel szemléltették, amelyen az Európában kapható kompakt SUV-kat ábrázolták. Két szempont, a forma és a funkcionalitás adta ki az autók helyzetét, eszerint az ix35 a kevésbé szögletesek közé tartozik, és egyáltalán nem szánják offroadernek - emiatt kapott kétdobozos forma helyett az egyterűekére emlékeztető íves tetővonalat. Egyébként a listában szereplő legbrutálisabb terepjáró a Land Rover Freelander volt - ezen az ortodox alváz-laprugó fanatikusok biztos jót nevetnének.

Három keréken is boldogult a kocsi - valószínűleg egész életében nem lesz rá szüksége

Külsején nagyon sok elemet alkalmaztak a korábbi ix-onic tanulmányautó megoldásaiból. A Hyundainál "folyékony" formanyelvnek nevezett stílus központi eleme az új hűtőmaszk, amelyet a jövőbeni modellek is viselni fognak. Az autó álló helyzetben is sportos benyomást kelt; kirívó részletektől mentes, nem túl feminin karakter, ennek ellenére a hölgyeknek is tetszhet, és mivel könnyedén vezethető, még vonzóbb lehet a szebbik nem számára. Talán a legjellegzetesebb részlet az ajtók alsó részén húzódó műanyag burkolat vonala - engem leginkább a hot-rodok kétoldali többcsöves kipufogójára emlékeztet. Nem rögtön az első kerék mögül indul, hanem csak egy arasznyira az ajtó kezdetétől, ezzel feldobva az autó oldalnézetét.

Kézközelből - egy kis ajtónyitogatás, tapogatás - rögtön látszik az újabb dél-koreai autókat jellemző jó összeszerelési minőség. Az első ülések kényelmesek, bár az ülőlap és a háttámla is lehetne kicsivel nagyobb felületű. Széltében bőséges a hely - végre egy autó, amelyben a széles középkonzol ellenére is elférni. A fejünk sem ér bele a plafonba, még a nyitható panoráma üvegtetős kivitelnél sem. A forgalomba kivitt autón a kormányt csak föl-le lehetett állítani - míg a jobban felszerelteken tengelyirányban is mozgatható -, nekem sikerült kényelmes helyzetet találnom, egyedül a váltókar könyöktámaszhoz viszonyított pozícióját nem éreztem természetesnek, pedig nem vagyok orángután alkatú. Műszerfala a Style és a Premium változatnál a Genesisből lehet ismerős, és szintén a Supervisionnek nevezett vezetőközpontú technikával készült. Mióta a Volkswagen elkezdett leszokni a kék műszerfal-világításról, azóta a Hyundai bátorkodik magáénak mondani ezt a stíluselemet. Hogy szép-e, arról lehet vitatkozni, de az biztos, hogy jobban zavarja a szemet, mint a zöld vagy a fehér. A VW-tól mást is átvettek, a bemutató helyszínét: korábban a Tiguant is ide, a Citadellára hozták el, és egy hasonló pályán lehetett azzal is körözni.

Nehéz lett volna bajt csinálni az ügyességi pályán, nem is sikerült senkinek

Felmerül a kérdés; minek az épített pálya, ha nem terepre szánják? Nem voltak azért igazi bakhátak, sem siratófal. Mindenesetre a mesterséges terepakadályokon jól demonstrálható, milyen stabil az elöl MacPherson, hátul többlengőkaros rendszerű futómű, és hogy az opcionális összkerékhajtás alkalmassá teszi hasonlók leküzdésére. Itt automataváltós dízel változatokkal mehettünk; az előrejutásban segítségünkre volt az emelkedőn való visszagurulást gátló rendszer, és a lejtmenetet segítő elektronika is. Ilyen kis sebességnél állandó négykerék-meghajtásra lehet kapcsolni a hátsó tengelyt csak síkos felületen meghajtó rendszert.

Jópofa ötlet, tetszett a kollégáknak is a látványos pálya, de engem sokkal jobban izgatott, hogy viselkedik közúton. Többféle acélötvözetből épült önhordó karosszériáját a legmodernebb biztonsági előírásoknak megfelelően alakították ki. Természetesen merev, ez már a három kerékkel a talajon, eggyel a levegőben végzett feladatnál kiderült. Épp ezért sokat vártam a futóműtől. A forgalomba kimenni egy szerényebb felszereltségű modellt kértem, gyengébb motorral és manuális váltóval, amely külsejét illetően a krómozatlan hűtőmaszkban tér el a gazdagabb kivitelektől, és csak elsőkerék-hajtású volt.

A sajtófotózásnál nem használtak szilikont - szerencsére

Az új, kétliteres dízelmotor már a gyengébbik változatában is érezhetően jól mozgatja a testes karosszériát. Mélyen morgó hangjából a kelleténél kicsivel több jut be az utastérbe, de magas építése ellenére oldalirányban nem dülöngél vészesen az autó, jól adagolható fékjeivel viszont bólogatásra lehet bírni. A főváros kátyúit a 17 colos kerekekkel is szépen eldolgozza, nem remeg egyáltalán, a futómű hangja azonban a nagy légtérben sajnos hallható. Karakteréből adódóan nem kanyarvadász autózásra termett, sokkal inkább egyenes vonalú haladásra. Gyorsítani még hatodikban is bőven lehet, pedig a manuális váltó nem tűnt túl rövid áttételezésűnek. Hosszú úton kényelmesen kapcsolható, de mintha a negyedik fokozata nem lett volna még összeszokva a többivel, jóval ragadósabb volt. A terepakadályokat imitáló pályán próbált automata váltóról annyit tudtam csak meg, hogy a fokozatok közötti útján nincs szépen megvezetve a kulisszában, szerintem indokolatlanul sokat kell oldalra kihúzni - talán jobban jártunk volna egy reteszelőgombos megoldással, egyenes vonalú kiosztással.

Városi forgalomban kellemesen használható az ix35, méretei ideális családi kocsivá teszik. Hossza 441, tengelytávja 264, szélessége 182 centiméter, ezzel nagyobb az előd Tucsonnál, és bár alacsonyabb két centivel, nem kisebb a fejtér. A hátsó sorban sem szűk a hely, és ha elöl átlagos méretű felnőttek ülnek, kényelmesen beférnek saját maguk mögé. Az 591 literes csomagtartó bár semmi forradalmi variálhatóságot nem tud, de negyedmagunkkal gondolkodás nélkül nekivághatunk az egyhetes nyaralásnak.

A lelkes Hyundai-klub is elhozott pár korábbi modellt

Érdekes, hogy a magyar utakon egyelőre ismeretlen modellt még egy Porsche Boxster jólöltözött vezetője is megbámulta. Felfelé nyújtózkodva, ha sikerült bepillantást nyernie az utastérbe, biztos megakadt a szeme a szépen formált középkonzolon is, amely mégis az autó egyik leggyengébb pontja lett. A szilikonnal bevont tesztautó-belsőkön még szembetűnőbb volt, hogy a felhasznált műanyagok nem érik el a konkurensek színvonalát. A VW Tiguannal összehasonlítva óriási a különbség: az ix35 plasztik burkolatai sem ránézésre, sem tapintásra nem töltik el az embert elégedettséggel. A barnás árnyalatú beltér kelthetné a felsőbb kategóriák érzetét, de így, együtt a furcsa piktogramokkal és feliratokkal ellátott bajuszkacsolókkal, egy nyolcvanas évek közepéről származó kocka Mazda 626-os képét látom magam előtt. Ne essen félreértés, ezek az anyagok egészen biztosan nem fognak elporladni, megőrzik minőségüket, csupán az európai konkurensekhez képest nem elég puhák és szépek.

Összetett tehát a kép. Kapunk egy tágas, kellemesen vezethető autót, amelynek nem túl szépek a műanyag részei. A kétliteres 163 lóerős motorral, az alapot jelentő Life felszereltséggel 5,59 millió forintért jóval a konkurensek árai alatt mégis igen jó vétel az autó. A Tiguan 1.4 TSI Trend & Fun például 7,659 millióba kerül; a nagyobb presztízs ennyit nem ér meg, hiszen a kétmilliós árkülönbözetből agyonextrázhatjuk koreai autónkat. Az aktuális árlista legdrágábba darabja a 184 lóerős, dízel, automata és összkerekes ix35 2.0 CRDI HP, amely 9,59 millió forint helyett a bevezetési akcióban csak 8,79 millióba kerül. Jár továbbá az ix35-höz ötéves, teljes körű garancia, és szerencsére az alapfelszereltségből sem a biztonsági felszereléseket hagyták ki, ráadásul a drágább változatok most akár nyolcszázezer forintos bevezető kedvezménnyel elvihetők, ingyen automata váltóval, csökkentett árú négykerék-hajtással.

Egy ilyen jellegű autóhoz jobban passzol a dízelmotor, de az ár miatt elengedhetetlen, hogy kisebb motorokkal is árusítsák. A Hyundainál is nagyon jól tudják ezt, ezért lesz belőle 1,6-os benzines és 1,7-es dízel is. Nagyon kíváncsi vagyok, mit tud majd ezekkel.

Éljen Hunyadi, éljen a freestyle rap!

Újságíróknak nehéz jó programot kitalálni. Az új autó leleplezése alatt Ferenczi György és a Rackajam zenélt nekünk, akiket amúgy szívesen hallgattunk, de itt, ebben a helyzetben - hozzájuk méltatlanul - teljesen felesleges volt a jelenlétük.

Rajtuk kívül az egyik tévés tehetségkutató műsorból ismert MC DC, alias Veres Róbert rappelte el az ix35 legfontosabb újdonságait. Nem vagyok a műfaj rajongója, de maximálisan elismerem a tehetségét, amivel rögtönözve rímet tud faragni a mondandójából. Látniuk kellett volna az idősebb kollégák arcát... Az ő jelenléte nem lett volna az igazi, ha a bemutató végén nem kértek volna meg mindenkit, hogy egy papírra írja le az első pár dolgot, ami a Hyundairól és az új ix35-ről eszébe jut. Gondolhatják, a gyár és az importőr jelenlévő képviselőinek rögtön a megbízhatóság, környezetvédelem, innováció és hasonlók ugrottak be. A mi asztalunknál, fantáziánkat szabadon eresztve a mikrosütő, focivébé, Ford Kuga, Hunyadi megoldások születtek.

Hunyadi Mátyás, az igazságos nem megy a focivébére Ford Kugával, csakis az új ix35-tel. Nem hagyja otthon Hyundai mikrohullámú sütőjét sem - és pont kijöttünk zenére is.