Jól keresnek a taxisok a koccanó autósokon

Maguknak okoznak problémát azok a karambolozó autósok, akiknél nincs baleseti bejelentő nyomtatvány, amit sok esetben - több ezer forintért - a taxisok szállítanak nekik. Lehet persze rendőrt is hívni az egyébként ingyenes kék-sárga papírért, csakhogy abból garantáltan feljelentés lesz. A másnap kitöltött betétlapnál viszont az is jobb, ha egy üres papírra írják fel adataikat a baleset résztvevői.

A koccanás egyik résztvevőjénél sem volt betétlap, ezért kellett rendőrt hívni, amikor a Honda Accord tesztautónk állította meg a mögötte jövőket

"A taxis kollégák rendszeresen kapnak olyan hívást balesetes emberektől, hogy vigyenek már nekik betétlapot" - mondta az [origo]-nak egy budapesti taxis, aki hozzátette: "szép pénzeket" keresnek ezeken a hívásokon. Nincs fix ára a nyomtatványnak, "hasra ütés alapján" döntik el, mennyit kérnek érte. "Általában az van, hogy visszakérdeznek, kétezerért, háromezerért jó-e, és persze elfogadják" - fogalmazott a férfi.

Minden baleset eleve rendkívül stresszes helyzetet eredményez még akkor is, ha nem sérült meg senki, de tovább tetézi a bajt, ha nincs nyomtatvány az érintetteknél. A probléma gyökere onnan ered, hogy miközben a rendszerváltás előtt még kötelező volt az akkori parányi, népköztársaság címeres betétlapból hármat is a Zsigulikban és Wartburgokban tartani (lásd erről keretes írásunkat), a ma érvényes uniós, kék-sárgának becézett dokumentumot nem kell kötelezően a kocsikban tárolni. Hogy miért, arra nem kaptunk választ az illetékes Pénzügyminisztériumtól (mivel biztosítási kérdésről van szó, ez hozzájuk tartozik).

"Állandóan a vezetői igazolványban kell tartani"

1993 júliusáig volt használatos Magyarországon a négyoldalas, körülbelül ötször tíz centiméteres betétlap, amelynek minden oldalán az előző rendszer kalászos-vöröscsillagos (majd egy rövid ideig az új) államcímer virított. A parányi dokumentumba be kellett írni baleset esetén a munkahelyet, a havi jövedelmet, de még az esetleges gyermekek számát is. A nyomtatványt "állandóan a vezetői igazolványban kellett tartani", ráadásul három példányban. Az Állami Biztosító utolsó oldalas kitöltési útmutatója szerint a káreseményt "legfeljebb 48 órán belül" kellett bejelenteni. (A régi betétlapot itt töltheti le pdf-ben.)

Három és fél évvel a rendszerváltás után jött a kétpéldányos, A4-es méretű bejelentő, amelyet minden autós ma ismer. Trunkó Barnabás MABISZ-főtitkár szerint ez pontosan ugyanúgy néz ki az EU minden országában, amelynek egyértelmű oka van: ha például ütközünk egy spanyollal, és nem beszélünk egy közös nyelvet sem, akkor is könnyű lesz a kitöltése a két nyomtatványnak, mert hiába két különböző nyelvű dokumentumok vannak előttünk, mégis tükörképeik egymásnak. (Az új betétlapot itt nézheti meg pdf-en.)

Mit ne tegyünk?

"Ilyen nem fordulhatna elő" - reagált Ruszó László, az ORFK Közlekedésrendészeti Osztályának munkatársa arra, hogy sok autósnál nincs bejelentő. Az őrnagy szerint minden gondos autósnál ennek a papírnak is ott kellene lennie a jármű egyéb tartozékai mellett, hiszen saját magának okoz problémát az a sofőr, aki ezt nem tartja a kocsijában.

Ruszó szerint semmiképpen nem jó megoldás, ha nyomtatvány hiányában az érintett sofőrök egy másnapi papírkitöltésben egyeznek meg. A sérült járművek elmozdításával egyrészt megváltoztatják, majd el is hagyják a baleset helyszínét, másrészt meg is gondolhatják magukat. Az őrnagy szerint aki ma elismeri a felelősségét, az holnap már nem biztos, hogy ismét így tesz.

Az autósokra bízzák a holland rendőrök

A sokak szerint közlekedési kultúrájával az európai átlag előtt járó Hollandiában éppen most változtattak azon a jogalkotók, hogy mikor kell és mikor nem kell kimenniük a rendőröknek egy-egy baleset helyszínére. Az új szabály szerint csak anyagi kárral járó karamboloknál nem helyszínelnek a rendőrök, ugyanis az illetékes minisztérium szerint a legtöbb esetben az ütköző autósok képesek megegyezni a felelősség kérdésében. Abban a - feltételezésük szerint rendkívül ritka - helyzetben pedig, amikor mégsem, akkor a biztosító dönt, nem pedig a rendőrség indít eljárást. Az egyenruhások kizárólag személyi sérüléses balesetnél kapcsolódnak be az eseményekbe.

Mit tegyünk?

Pedig az Európai Unió szabványainak megfelelő kék-sárga nyomtatvány ingyenes, ráadásul könnyen beszerezhető. Próbaképpen felhívtuk három nagy biztosító (Allianz, Aegon, Generali) több fiókját az ország minden pontján, és kivétel nélkül mindenhol azt felelték érdeklődésünkre, hogy tudnak adni. Az egyik helyen csak a kötelező és casco-előfizetések csomagjában tartottak nyomtatvány, de azt mondták, hogy szívesen kiszedik belőle, és ideadják nekünk.

Személyi sérüléssel járó balesetnél kötelező rendőrt hívni. Ha senki nem sérült meg, de az egyik fél ragaszkodik a rendőri intézkedéshez, a másik félnek meg kell várnia azt

Az egyik biztosító telefonos ügyfélszolgálatán ugyanakkor azt mondták, ha nincs formanyomtatvány, elfogadják azt is, ha a történteket az érintettek egy üres papírra felírják és felrajzolják. Ruszó szerint is sokkal jobb megoldás ez a helyszín elhagyásánál, és annyival egészítette ki ezt az őrnagy, hogy írják rá a papírra a történtek helyét és idejét, az irataik számát (a jogosítványét is), és azt, hogy ki vállalja a felelősséget, ha pedig vannak tanúk a helyszínen, szignózzák ők is a papírt.

Hívhatjuk a rendőrt is, de...

Amennyiben megsérült valaki a balesetben (elég hámsérülés, orrvérzés), akkor kötelezően ki kell hívni a rendőrséget, akiknek ebben az esetben kötelező helyszínelni. Lehet hívni ugyanakkor a rendőröket abban az esetben is, ha nincs betétlap az autósoknál, csakhogy Ruszó szerint ekkor már szabálysértési eljárást indítanak a rendőrök. Azzal ugyanis, hogy megjelennek a baleset helyén "szabálysértés jut a tudomásukra", hiszen ha mindenki betartott volna minden szabályt, nem ütköztek volna össze. Vagyis fel kell jelenteniük valakit.

Mit mond a KRESZ?

58. § (1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.

(2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.

(3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.

A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.)