Egy vegetáriánus oroszlán - Peugeot 308 BioFlex teszt

Legutóbb egy olyan Peugeot 308-as járt nálunk, amely a benzin helyett inkább a kukoricából erjesztett etanolt részesítette előnyben, olyannyira, hogy amikor végre hozzájutott, elkezdett habzsolni.

Fotó: Hajdó D. András [origo]

Megtévesztő a vicsor, ez az oroszlán növényevő
(Még több kép a galériában, kattintson a képre!)


Az üzemanyagárak szép lassú, de annál biztosabb emelkedése és az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási normák bevezetése miatt az autógyárak meglehetősen nehéz helyzetben vannak jelenleg, hiszen egy évszázados, nyakló nélküli benzinégetés után meglehetősen hirtelen kell megtalálni a kiutat az olajfüggőségből. A jelenlegi trendek alapján úgy fest, az elektromos meghajtásé a jövő, ám a belsőégésű motoros benzinfaló technika nem adja fel egykönnyen, és mindent megtesz azért, hogy elodázza a kihalását. Jelen tesztünk alanya például odáig jutott, hogy ráfanyalodott a növényekből erjesztett üzemanyagra, amelytől elvileg egy kicsit megnő az ereje, de sajnos az étvágya is.

Fotó: Hajdó D. András [origo]

Már benzinnel is jó étvágya van, az etanolt viszont valósággal falja


Január óta kapható nálunk is a Peugeot 308 BioFlex nevű modellje, amely egy etanollal, azaz etil-alkohollal és benzinnel is működő motorváltozatot jelent. Bár tartja magát az autósok között az a nézet, hogy nem károsítja a benzinmotort, ha etanolt (E85) tankolunk bele, valójában nem tesz túl jót egy benzinre optimalizált motornak, ha kizárólag etanollal próbáljuk működtetni, mivel az alkohol másképp ég el a hengerekben, mint a benzin, nem keni úgy a mozgó alkatrészeket (például a pillangószelepeket), és hajlamos kikezdeni a hagyományos gumitömítéseket, vezetékeket. A 308 BioFlex 1,6 literes benzinmotorja számos átalakításon ment keresztül, hogy képes legyen etanolt is elfüstölni: egyebek mellett új szelepeket, üzemanyag-vezetékeket, szűrőket és módosított motorvezérlést kapott, valamint egy speciális lambda-szondát is. A fenti módosításoknak köszönhetően a 308 BioFlex motorja gond nélkül elégeti a 15 százalék benzin- és 85 százalékos alkoholtartalmú E85-öst, nem kell semmit állítgatni vagy kapcsolgatni, mert a rendszer automatikusan hozzáállítja magát a tankolt üzemanyaghoz, így tetszőlegesen is keverhetjük a naftát.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]

Az utastér ergonómiájába nehéz belekötni, az öfokozatú váltóba már annál inkább


A tesztautót történetesen úgy adta vissza az előző brigád, hogy csurig töltötték benzinnel, így első körben ki kellett autózni a tankot, de legalább képet kaptunk arról, mennyit fogyaszt és hogyan viselkedik a 308-as benzinnel, és utána E85-össel. Tesztautónk 1,6 literes, 16 szelepes, 110 lóerős motorja régi, jól bevált darab a PSA konszernnél, így nem csoda, hogy ezt optimalizálták etanolra is, annál is inkább, mert nem a takarékosságáról híres. Biztos azt gondolták, ha már sokat fogyaszt, akkor legalább olcsón lehessen tankolni bele. Tisztán benzinnel 11 literre jött ki a tesztfogyasztás száz kilométerre vetítve, ami meglepően sok, hiszen a több mint ötszáz kilométer harmadát autópályán és országúton tettük meg, ez utóbbin ráadásul meglehetősen visszafogott tempóban poroszkáltunk. Sajnos a takarékos vezetést már eleve nagyban megnehezíti az amúgy igen kelletlenül működő ötfokozatú váltó, 130 km/órás tempónál valamivel négyezer felett forog a motor ötödikben, ami nem csak a fogyasztásra, de a zajszintre sincs túl jó hatással.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]

Miből is van a bioetanol?

Az etanol (etil-alkohol, borszesz, C2H5OH) színtelen, jellegzetes szagú és ízű, éghető folyadék. Az etanolt a köznapi nyelvben legtöbbször egyszerűen alkoholként emlegetjük, mivel kémiailag az alkoholok közé tartozik, mint a metanol vagy a propanol. A kutaknál is kapható E85 jelzésű üzemanyag 85 százalék etanolt és 15 százalék benzint tartalmaz, egyelőre csak a benzin részét terheli jövedéki adó. A bioetanolt Európában főleg cukorrépából, búzából vagy kukoricából, Észak-Amerikában kukoricából és búzából, Dél-Amerikában pedig a cukornádból készítik, rövidesen várhatóak viszont az úgynevezett "második generációs" megoldások is, amelyek lényege, hogy mezőgazdasági melléktermékekből (pl. kukoricaszárból vagy más, cellulóztartalmú hulladékból) nyerik az etanolt. Előállítása hasonlatos a pálinka vagy bármely lepárlással készült alkohol elkészítéséhez. Ha kukorica az alapanyag, akkor egy liter etanol előállításához nagyjából két kilogramm kukoricára van szükség, bár ez függ a gyártási folyamattól és az alapanyag keményítőtartalmától is.

Az energiaiparban egymásnak feszülő érdekek miatt az etanolt, mint közvetlen felhasználású üzemanyagot sok kritika is éri, a legtöbb eddig publikált tanulmányt azt állítja, hogy gazdaságtalan biomasszából etanolt gyártani, és sokkal hatékonyabb, ha elektromos áramot állítanak elő a növényi alapanyag elégetésével. Legutóbb Chris Field, a Stanford Egyetem biológiaprofesszora hasonlította össze az elektromos és etanolos autók hatásfokát. A Science magazinban megjelent tanulmány szerint annyi elektromosságot lehet termelni egy holdnyi erdő vagy különböző haszonnövény-termés elégetéséből, amely egy kis elektromos szabadidő-autót 22 400 kilométeren át képes hajtani. Ezzel szemben, ha ugyanebből a mennyiségű biomasszából etanolt készítenek, a számítás alapját jelentő autó már csak 14 400 kilométert lenne képes megtenni. Mindezek ellenére az igazságot elég nehéz tisztán látni abban a harcban, amelyet az elektromos és hibrid, illetve bioüzemanyagos autók támogatói folytatnak egymással. Ha egy tanulmány azt állítja, érdemesebb a villanyautókra építeni, szinte biztosan jön egy másik, amely a bioetanolos vagy biodízeles modelleket hozza ki győztesnek.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK