Csapvíz és akasztás - trükkök a benzinkutakon

Ahhoz képest, milyen rövid ideig tart egy autó megtankolása, jó néhány lehetőség kínálkozik arra, hogy kevesebbet kapjunk vagy többet fizessünk a szükségesnél. A kúttársaságok - a statisztikai adatok alapján - eredményesen küzdenek a csalások ellen, de nekünk sem árt figyelni.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Kiszolgálnak, de érdemes odafigyelni, mit csinál a kutas


"Egyszer télen vettem benzint meg mínusz negyven fokig fagyálló ablakmosót. Megyek be fizetni, kedves kutas megkérdi: betöltheti esetleg? Persze, köszönöm. Másnap reggelre egy jégtömbbé fagyott a drágán vett csapvíz az ablakmosó tartályban." "Ötezrest adtam át a pultban kiszolgáló hölgynek, hogy rendezzem a kb. 780 forintos számlát. Ő apróval visszaadott 800-ig, majd a kasszából elkezdett papírpénzeket kivenni. (...) A pénzjegyek szépen, zárt kötegbe rendezve kerültek elém. Még a pulton szétterítettem, anélkül, hogy felemeltem volna, s lám, mi lett az eredmény? Egy darab kétszázas, két darab ötszázas (volt egy csomó ezres a kasszában), és két darab ezres. Az ugye testvérek között is max. 3200 jó magyar pénz. Itten kérem egy ezres hibádzik!"

Az internetes blogokon és fórumokon számtalan történet olvasható a benzinkutaknál előforduló csalásokról. A kutak többségét néhány éve bekamerázták, vitás esetben a felvételek segíthetnek az ügyfélnek igaza bizonyításában, ha becsapva érzi magát, de - a beszámolók szerint legalábbis - korántsem szűntek meg az óvintézkedéssel a visszaélések.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Több trükköt lehetetlenné teszünk, ha magunk tankolunk


A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH, volt Országos Mérésügyi Hivatal) évente ellenőrzi, fémzárral és bélyegzéssel hitelesíti az üzemanyagmérőket. Kútkezelő vagy a főnöke nem tudja felnyitni, csupán az hitelesítők és a szervizelő cég, legalábbis kutas informátorunk nem tud az ellenkezőjéről. Az engedélyezett hibahatár 0,5 százalék, vagyis negyven liternél két deciliter. Az országos ellenőrzésekkor általában találnak hiányosságokat, évekkel ezelőtt például a vizsgált kutak húsz százalékánál (ez lehetett akár a gumiabroncs-nyomásmérő hibája is). A kútoszlopok öt és hét százaléka (gázolaj és benzin) csalt az ügyfél kárára a megengedettnél jobban, akár két százalékkal, bár voltak többet töltő kutak is. A hitelesítés körülményei az autósok "hatáskörén" kívül esnek, foglalkozzunk inkább a betöltéssel.

Egy korábbi és egy jelenleg dolgozó kutas mesélt nekünk az átvágásról, legalábbis annak lehetőségéről. A kilencvenes évek elején dolgozó egyik forrásunk szerint gyakori volt az "akasztás", amikor a kisebb, száz-kétszáz forintos tankolások után nem akasztották vissza rendesen a pisztolyt, így a következő kuncsaftnak eleve ezzel a többlettel indult a számolás, ami teletankoláskor nem tűnt föl. Aki otthagyta a kocsiját tankolni a kutasnak, azt nagyobb eséllyel lehetett becsapni: a kutas jelzett a pénztárosnak, a vevő a kért mennyiséget fizette, de nem biztos, hogy az összes benzin a kocsijába került. Léteztek a kutas kabátjába rejtett "infúziós tasakok", flakonok, a hiány oda vándorolt, a számlálón pedig a teljes ár szerepelt. Ma már kevésbé lehet így csalni a kamerák és az összeköttetés miatt, amely a kútoszlop és a pénztár közt hozzáférhetetlen a munkatársak számára. Arra azonban van elvi lehetőség, hogy ha nem figyelünk, esetleg kifizettetik velünk egy másik, hasonló összeget tankolt autós számláját, mert esetleg ő fizetés nélkül lelépett.

Fotó: Csanádi Márton [origo]

Előfordulhat, hogy a kutas "félreérti", mit akarunk


Arra is ügyelni kell, azt kapjuk-e, amit kérünk. Némelyik kutas hajlamos a tíz litert húsznak hallani, és a "tizenöt liter" helyett "tizenöt ezerért" tölteni. Ez lehet véletlen is, és legalább nem rövidíti meg a pénztárcánkat, bár nehéz helyzetet azért teremthet. Mint ahogy a Volkswagen-csoport autói is, amelyek tulajdonosai gyakran panaszkodnak arra, hogy becsapták őket a kúton, mivel a 45, 52 stb. literes tankba 60, 65 litert töltött a kutas. Nos, néhány liter különbség a csőrendszer és a spontán hőtágulás eredménye is lehet (nemcsak ©kodáknál és Volkswageneknél), de a 15 literes többlet annak a tágulási tartálynak köszönhető, amelyet ezekbe az autókba építenek, és a betöltőnyílás melletti gombot megnyomva nyithatnak. Hosszú utak előtt ezt teletöltve nő a hatótáv, ám kihasználatlanul nem érdemes megtölteni, mert hőre tágulva, hely hiányában az üzemanyag kipréselődik a tank nyílásán. A gyári igazolás szerint a többlet huszonöt százaléknyi is lehet, ami a benzinkutasok igazát bizonyítja.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A tankolás befejeztével érdemes újra ránézni a kijelzőre, hogy mennyit mutat


Maga a pénztár több lehetőséget ad visszaélésre - ahogyan más kereskedelmi egységeknél is. Általában a visszajáróval trükköznek; klasszikus példa a nagy címlet felezése, vagyis húszezresnél tízből, tízezresnél ötből visszaadni. Ilyenkor a visszaadást egy figyelemelterelő mozzanat is megszakíthatja (máshoz beszél a pénztáros, mutat egy kocsit odakint stb.) Ha kisebb összeget nagyobb címlettel fizetünk, akkor lehet, hogy egy ezressel kevesebbet adnak vissza: összerendezve adják át a bankjegyeket, és ha valaki megszámolja, már készenlétben van két ötszázas, mondván, az utolsó ezrest épp most rakta össze. Nehezebb észrevenni a csalást, ha nagyon apróban adnak vissza. Másik módszer, hogy a nagy összegű tankoláshoz hozzácsapnak egy cigarettát vagy csokoládét a shopból, hátha nem nézi meg senki a számlát.

A pontgyűjtő kártyák rendszere is lehet manőverek terepe, de ez legalább anyagi kárt nem okoz. Az ügyfél, akinek nincs kártyája, nem veszi észre, hogy a kutas a saját kártyái közül az egyikre íratja föl a bennhagyott pontokat. Lehet neki húsz-harminc, mert azért feltűnő lenne, ha naponta több ezer pont érkezne ugyanarra a plasztiklapra. Olyan is van, hogy egy ismerős cég kapja meg a pontokat, vagy az áfás számlát, ha ott maradt a blokk.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Mindig pontosan jegyezzük meg a kútoszlop számát, nehogy a szomszédét fizessük ki


Vigyázni kell az elektronikus "autópálya-matricákkal" is. Ha vásárláskor nem kapunk nyugtát és a vevői igazolást, lehet, hogy nem küldték be a rendszerbe a vásárlást, tehát jogosulatlan pályahasználók leszünk.

A semmit eladni

"Nyugalmazott" benzinkutasunk alaposan kivette részét a húsz évvel ezelőtti lehúzásokból. Kollektív buli volt, nem lehetett kimaradni, fogalmazott. Nagyon megérte, mert bár az akkori 8-9 ezer forintos fizetésük az átlag fele volt, ehhez képest 50-60 ezret szedtek össze havonta jattból, vagyis borravalóból, és az "okosítások" révén. A guminyomást és az olajszintet indokolatlanul is ellenőrizték, állították, utántöltötték (persze üres flakonból). A desztillált víz helyére csapvizet öntöttek. A gépkocsivezetőktől olcsóbban megvették a gázolajjegyeket, majd beváltották, a sofőr pedig hozzátekerte a kilométerórát a soha el nem fogyasztott üzemanyaghoz.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A pénztárnál nézzük meg, hogy pontosan adtak-e vissza


Informátorunk szerint ma már részben újak a módszerek. A lefóliázott olajos flakont fölbontják, beletöltenek valami olcsóbbat (az eredetit eladják), a fóliát pillanatragasztóval rögzítik, és még a kupakot is pontosan illesztik vissza, ügyelve a kis műanyagfülekre a záródásnál. Félretankoláskor (benzin helyett gázolaj és fordítva) a szerelő 20-25 ezerért dolgozik, de a felével jattol a kút vezetőjének a munkáért, és a száraz tankból kiszívott, viszonylag tiszta üzemanyagot még el is viheti. Az okosított üzemanyag és olaj jól jön a fuvarozóknak, akik így olcsóbban jutnak hozzá.

Okosba' keres az ügyfél

Nem a csaló kutasokat védi a tény, de az ügyfelek húzásairól is sokat mesélt a benzinkutas-forrásunk. Sok az "elmenő" (aki fizetés nélkül elmegy, tehát ellopja a benzint - sokszor lopott rendszámú autóba tankolva). Van autós, aki tankolás után bemegy egy kávéra, és "elfelejti" bemondani a benzinvásárlást - ha a kasszás nem vette észre, akkor ő is elmenőnek számít. És persze gyakori, hogy a céges benzinkártyáról nem csak a céges autóba jut üzemanyag.



A Mol és az OMV kommunikált velünk

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Azt sem árt megnézni, tényleg annyiba kerül-e az üzemanyag, amennyiért ki van írva


Kérdéseinket a lehetséges visszaélésekkel kapcsolatban négy nagy, hazánkban meghatározó üzemanyag-forgalmazó társaságnak tettük föl. A Mol és az OMV nagyjából hasonló válaszokat adott. Az összes ügyfélhez mérten csekély a visszaélés (OMV: 30 millió vásárlás mellett 170 panasz), legalábbis - ezt már mi tesszük hozzá - ami a központba eljut. Inkább a megelőzésre koncentrálnak, próbavásárlásokkal és nagyfokú belső ellenőrzéssel (például a már említett kamerás rendszerrel). A Molnál a blogokat is olvassák, hogy tanulhassanak az ott leírtakból.

Az Agip és a Shell csak metakommunikál

Többszöri, négy-öt megkeresésünk ellenére ettől az Agiptól és a Shelltől sem válasz, sem reagálás nem érkezett. Az Agipnál elérhető volt a marketingvezető, ám érdemben nem foglalkozott az üggyel. A Shell honlapján nem találtuk az illetékes elérhetőségét, a központos nem adja meg a számot, csak az email-címet, ahonnan viszont nem jön válasz. Próbálkozunk. Üzenetet hagyhatunk? Nem. Számot, amelyen visszahívhat a marketing-vezető? Nem, hívjuk később. Hívtuk, már nem volt ott. Továbbra is kíváncsiak vagyunk a cégek álláspontjára, ha van hozzáfűznivalójuk a témához, szívesen közöljük.


Mindkét cég partneri viszonyban, szerződött üzemeltetővel működteti kútjait, szándékuk szerint erős kontrollal. Kiépített képzési rendszerrel dolgoznak, különbség, hogy az OMV elválasztja a kútkezelői és pénztárosi munkakört, a Mol általában nem, bár egyes kutakon erre is van példa. Az alapbér a Mol válasza alapján "a kereskedelmi átlagnak felel meg", ami egy internetes fizetési felmérő oldal szerint bruttó 100-105 ezer forint. Az OMV szerződött üzemeltetői "saját hatáskörben, a törvényi háttért betartva" rendelkeznek a bérekről. Az alapbérekhez éjszakai, ünnepi, hétvégi pótlékok adódnak hozzá. Egyik kutas ismerősünk árnyalta a kérdést: minimálbére mellé korábban még egyszer annyit szedett össze a jattból és a pótlékokból (trükkök nélkül, amelyeknek egyébként nem híve és nem gyakorlója). Látlelettel ért föl az a megállapítása, hogy a kutasok jó része tisztességesen igyekszik megélni, de vannak helyek, ahol egyszerűen nem lehet becsületesen keresni.

Végül néhány tanáccsal összefoglaljuk, hogyan védekezhetünk a benzinkúti csalások ellen:

mi tankoljunk;
• ellenőrizzük, hogy nullán áll-e a számláló;
• fizetés előtt még egyszer nézzük meg a kút számlálóját;
• jegyezzük meg a kútoszlop számát, és azt mondjuk a pénztárban;
• ellenőrizzük a blokkon a tételeket, számoljuk meg a visszajárót;
• autópálya-matricánál figyeljünk a rendszámra, a dátumra és az igazolásra;
• egy műszakilag rendben levő autóba ne engedjünk olajt tölteni.