Elvileg börtönbe csukhatók az agresszív autósok

2010.06.03. 18:36

Letolja az útról az autóját egy másik sofőr? Előzés közben ráhúzza a járművét a kocsijára, majd előzés után hirtelen a fékre lép? A rendőrség szerint az agresszív sofőrök okozta balesetveszélyes szituációk ellen nem sok mindent tudnak tenni, és az ügyvéd is állítja, nehéz a büntetés, pedig mindez súlyos bűncselekmény. Mit tehetünk, hogy megbüntessék a balesetveszélyes autósokat, és hogyan ússzuk meg sérülés nélkül ezeket a szituációkat?

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Egyméteres követési távolság, fényszóró-villogás - a közúti agresszió egy tipikus esete


"Az ilyen típusú agresszióban nincs változás az utakon. Ezt egyértelműen problémának tartjuk" - mondja Jámbor István, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedési osztályának vezetője. Az alezredes arra utal, hogy az objektív felelősség bevezetése határozottan csökkentette a közúti balesetekben meghaltak számát, de a többi autóssal kakaskodó, alkalmanként balesetet okozó agresszióról nem tudják leszoktatni azokat, akik hajlamosak erre. De mégis miért nem?

Több okot sorol a kérdésre az alezredes, amelyekből a nem lehet büntetni, mert nehéz bizonyítani, hiszen nem jellemző a tettenérés - láncolat rajzolódik ki. Az alapvető probléma, hogy a szükségesnél jóval kevesebb rendőr figyeli-vigyázza a közlekedést - Jámbor szerint nagyságrendileg a fele annak, mint a hetvenes években. Az alezredes azt állítja, hogy az eleve létszámhiánnyal küzdő rendőrségnél a közterületre vezénylés gyakorlatilag a maradékelv alapján zajlik: "a jogszabály szerint a fogdát őrizni kell, ki kell vonulni a balesetekhez helyszínelni, biztosítani kell a rendezvényeket, s ha mindezek után marad ember, akkor az mehet az utcára" - fogalmaz.

Rendkívül ritka, hogy tetten érjenek valakit a másik leszorítása közben, vagy amikor ráfékezget autóstársára. De ha van az utcán rendőr, és még lát is valami ilyesmit, az sem feltétlenül bizonyító erejű Jámbor szerint, hiszen feltételezhetően egy - több utas esetén akár több - ellenállítás állhat majd szemben az egyenruhás nyilatkozatával. Az utcán posztoló, utakon közlekedő rendőrök felszereltségével is gond van: az autósok közötti konfliktusos helyzetek utólagos megítéléséhez ilyenkor nagyon jól jönne egy-egy videófelvétel, csakhogy ehhez kamerák kellenének a járőrautókba, erre viszont nincs pénz. Tehát általában nincs bizonyító erejű felvétel.

Mit tehet a vétlen sofőr?

Ha rendőr híján magára marad a veszélyhelyzetbe került autós, akkor nincs könnyű dolga Kovács Kázmér ügyvéd szerint. "Az agresszív vezetők (akik ráhúzzák a kormányt a másikra, rájuk fékeznek, letolják az útról a többieket, vagyis veszélyeztetik őket) nem is tudják, hogy tettük bűncselekmény, amit a btk. közúti veszélyeztetésnek nevez, és több évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető" - fogalmaz Kovács, aki több hasonló ügyben képviselte már a feleket. Mint mondja, ha valaki visszaeső elkövető, akkor szinte biztos, hogy letöltendő szabadságvesztést kap a bírótól, de első alkalommal sem kizárt, hogy becsukják, habár ekkor valószínűbb a felfüggesztett. Könnyű sérülést okozó baleset esetén maximálisan három év, míg súlyos testi sérülésnél öt év börtön lehet az agresszív, másokat veszélyeztető sofőr büntetése.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Rossz esetben nem marad a mutogatás és kiabálás szintjén a méltatlankodás


Kovács szerint is nagyon nehéz az ilyen ügyek bizonyítása, de nem lehetetlen. Amennyiben egyedül autózott a sértett, akkor elég kiszolgáltatott helyzetben van, ha viszont többen ültek a kocsiban, és egybehangzóan mind ugyanazt állítják, az segíthet. Ha ezzel szemben szintén több ellentétes tanúvallomás lesz, akkor az ügyvéd szerint az eljárás során még mindig sok lehetősége van a hatóságnak, például a szembesítés és a szakértői vizsgálat.

Hogyan lehet segíteni a hatóságot abban, hogy büntetéssel záruljanak az ilyen ügyek? Nagyon fontos, hogy meg kell jegyezni az agresszív sofőr rendszámát, és ha volt az eset közelében olyan autós, aki szerintünk látta az akciót, akkor az ő rendszámát is, hiszen be lehet idézni később tanúkihallgatásra. Természetesen érdemes fotózni is, de Kovács és Jámbor szerint is a legfontosabb a megelőzés. Lassítsunk, húzódjunk félre, távolabb a kötözködő sofőrtől. Semmiképpen ne reagáljunk hasonló magatartással.

Mi állhat az agresszió mögött?

Számos különféle kisebb-nagyobb csoportra lehet osztani az autójukkal mások épségét veszélyeztetőket Irk Ferenc, a Rendőrtiszti Főiskola oktatója szerint, akinek egyik kutatási területe a közlekedési balesetokozás. Az agresszív vezetés mögött állhat például az, hogy a kocsiba szállás előtt a sofőr sérelmére elkövetett valaki valamit. Lehet, hogy a főnöke húzta fel, lehet, hogy egy családtagja, de a kocsiban erősebbnek érzi magát, mint azon kívül, és itt törleszt. Másokon.

Ezek az emberek alkalmi elkövetők, mint azok is, akik "nincsenek ott". Irk így nevezi azokat a sofőröket, akik az egyik pillanatban villogás közepette tolják le az útról az előttük haladókat, majd a piros lámpánál még a zöld jelzés alatt is csak bambulnak. Ők, ott valamiért nem képesek a szabályszerű, kiegyensúlyozott közlekedésre.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Bevágás, majd szándékos fékezés - ez közúti veszélyeztetésnek számít, ami bűncselekménynek minősül, és szabadságvesztéssel is sújtható


Irk szerint a hétvégi apukák egy részére is jellemző, hogy akkor majd ő megmutatja a gyereknek, meg a feleségnek, hogy gyorsabb mindenkinél. "Példát akar mutatni, de nagyon rossz példát mutat" - magyarázza az egyetemi tanár. Állítja, hogy egyes sértettekből is könnyen elkövetők lehetnek, akivel ugyanis háromszor-négyszer megcsinálják ezt az úton, legközelebb maga törleszthet egy másik vétlen autóson.

Nem hagyja ki a felsorolásból Irk azokat sem, akikre talán első blikkre a legtöbben gondolnak az agresszív autós kifejezés említésekor. Minél keletebbre megyünk Európában, annál jellemzőbb egyes újgazdagokra - mondja az oktató -, hogy a nagyméretű autóikkal többnek gondolják magukat az úton azoknál, akik kiskocsikkal közlekednek, és ezt így-úgy érzékeltetik is velük. Ki dudálással, ki ennél durvább módszerrel. Emellett megemlíti Irk azokat a 99,9 százalékban felelősségteljesen közlekedő autósokat is, akiknél egyszer valamiért elszakadt a cérna, és olyat tesznek, amit pár perccel később már gyöngyöző homlokkal megbánnak.

Hogyan lehet leszoktatni az agresszióról?

Rendkívül fontosnak tartja az oktatást Irk, mégpedig a sofőrök jogosítvány utáni továbbképzését. (Ennek esetleges bevezetéséről ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben.) "Az emberek általában 60 és 100 ezer levezetett kilométer között tanulnak meg igazából vezetni, addig az őrangyaluk tartja őket az úton" - állítja. Szerinte időnként vissza kellene rendelni a még viszonylag rutintalanokat egy tanpályára, hogy szélsőséges körülmények között megtanulják, miként reagál kocsijuk a különféle hirtelen manőverekre. Így éreznék, hogy veszélyes lehet minden szokatlan, pláne durva mozdulat.

A rendőrség vezetőihez hasonlóan Kovács Kázmér is több tettenérést szeretne az ilyen esetekkel kapcsolatban. "Ha elkapnak minél több ilyen agresszív vezetőt, akkor nő a felelősségre vonás esélye, nagyobb számban lesznek büntetéssel lezárt esetek, és a sajtó több ilyen ügyről számol majd be. Akkor lesz ennek hatása a sofőrökre" - fogalmaz az ügyvéd.

Megelőzte, ezért nekiment

Mindössze évi 850-900 darab büntetőeljárás indul az autósok egymás elleni kakaskodásából, ami elenyésző szám ahhoz képest, amennyi szándékos közúti veszélyeztetés valójában lehet a hazai utakon. Polgár István, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közlekedésibaleset-osztályának vezetője röviden összefoglalt pár történetet az [origo]-nak az eljárások jegyzőkönyveiből.

A Nagy Lajos király útján közlekedett egy autós, amikor elé vágott egy másik jármű úgy, hogy ennek fékeznie kellett. Erre a megelőzött kocsi sofőrje rávillantott, jelezve, hogy balesetveszélyes volt a manőver, mire az elöl haladó kocsi kétszer, háromszor indokolatlanul ráfékezett. Az így lassításra kényszerített autós eközben közeledett ahhoz a kereszteződéshez, ahol jobbra el kellett fordulnia, ezért jobbról előzésbe kezdett, mire a másik kocsi vezetője ezt nem tűrte, és nekihajtott oldalról.

Egy másik ügyben a járművezető úgy ítélte meg, hogy szerinte túl lassan ment előtte a belső sávban egy autós, aki valamiért nem akart lehúzódni a külső sávba. Erre az volt a reakciója a feltartott kocsi vezetőjének, hogy nekiment hátulról a lassabbnak. Volt olyan is, hogy az előzést befejező autós hirtelen, erőteljesen, és ami a lényeg, indokolatlanul ráfékezett a megelőzött kocsira, amely el akarta kerülni az összeütközést, és elkapta a kormányt, de balszerencséjére nekiment a szalagkorlátnak.

Polgár István szerint az ügyek gyakorlatilag mind ezen a néhány forgatókönyvön alapulnak, és a feljelentések után indított vizsgálatok rendszerint azt is kimutatják, hogy valamiféle szóváltás, vagy mutogatás előzte meg a durvább összetűzést. A feljelentést követően kihallgatják a sértettet és a gyanúsítottat is, szakértőket rendelnek ki, aki megvizsgálják, hogy az esetleges járműsérülések úgy keletkezhettek-e, ahogyan azt állítják, valamint megpróbálnak szemtanúkat felkutatni. Fontos tudni, hogy akit szándékos közúti veszélyeztetéssel kapcsolatban gyanúsítottként kihallgatnak, annak automatikusan bevonják a jogosítványát.


(Cikkünk következő részében a szemtelenül szabálytalankodó kerékpárosokkal és motorosokkal, valamint az autók között közlekedő gyalogosokkal foglalkozunk.)