Maigret Citroënjétől Taki bácsi Ladájáig - kultikus autók, legendás sofőrök

2010.07.17. 8:34

Megbámult, irigyelt, vágyott és szeretett klasszikusok, sztárokkal a volán mögött. Autók, melyeket tulajdonosaik tettek híressé. Összegyűjtöttünk hét típust, melyek neve összeforrt népszerű sofőrjükkel, és a köznyelvben gyakran már csak becenevükön emlegetik őket. Filmsztárok kedvencei az elmúlt hét évtizedből.

Maigret Citroënje

Forrás: [origo]

A tapasztalt Maigret és a forradalmi Traction Avant
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

George Simenon figurája, a pipázó Maigret felügyelő a televíziós krimisorozatok egyik legelső, mára igazi klasszikussá vált alakja. A bölcs francia nyomozó karakterét már több neves színész, Rupert Davies, Jean Gabin és Bruno Cremer is magára öltötte különböző produkciókban, melyeknek közös vonása, hogy az 1940-es évek Párizsában és környékén játszódnak, a felügyelő pedig mindig a korszak legmodernebb autójával, Citroën Traction Avant-nal jár. Az 1934-ben bemutatott nagy Citroën volt az első szériában gyártott autó, melynél sikerrel alkalmazták az elsőkerék-hajtást. André Lefebvre mérnöknek sikerült a motort és a váltót helytakarékosan az első kerekekhez helyezni, így a mechanikai részegységeket döntően az orr-részbe építhették be, az autó súlypontja alacsonyabbra került, és sokkal jobb lett az úttartása. Önhordó acélkarosszériája is világújdonságot jelentett, könnyebb és tartósabb volt a favázas szerkezeteknél, ráadásul sokkal áramvonalasabb forma kialakítását tette lehetővé. A Traction Avant egyedi és modern külseje nem hasonlítható egyik korabeli típushoz sem, Flaminio Bertoni tetszetős formatervének pedig a légellenállás csökkentésében is fontos szerepe volt.

Forrás: Citroen

1934-ben világújdonság volt az elsőkerék-hajtás és az önhordó karosszéria egy szériaautóban

Az első szériát egy 32 lóerős 1,3 literes, négyhengeres motor hajtotta, melyet motortartó bakokra helyeztek, ezzel csökkentve a vibrációt és a rezgéseket. A Traction Avant hidraulikus fékeket kapott, 1936-tól fogasléces kormányművel szerelték. André Citroën tervezett hozzá egy automata váltót is, tömítési problémák miatt azonban végül hagyományos, háromfokozatú kézi váltóval gyártották egészen 1957-ig. A későbbiekben többféle motorral, hazánkban is meg lehetett vásárolni az úttörő modellt, melyből 23 év alatt összesen 759 123 darab készült. A legjobb francia nyomozó nem is vezethetett volna mást, mint a modern autók atyját, a forradalmi Citroën Traction Avant-t.


James Dean Porschéje

Forrás: Porsche

Az 550 Spyder volt az első, kifejezetten versenyautónak tervezett Porsche

A tehetséges, fiatal színész életében és tragikus halálában egy német műremek, egy 1955-ös Porsche 550 Spyder játszott fontos szerepet. Az ötvenes évek közepén felfedezett James Dean mindössze három nagy mozifilmben szerepelt, felejthetetlen játéka mégis elég volt ahhoz, hogy ünnepelt filmcsillag, igazi legenda váljon belőle. Az életvidám színész rajongott az autókért, szabadidejében versenyeken vett részt. Első sportautóját, egy MG TD-t, és mellé egy Ford Country Squire Woodie kombit autószállító utánfutóval együtt az Édentől keletre (East of Eden - 1955) bevételéből vásárolta. MG-jét nem sokkal később egy Porsche 356 Speedsterre cserélte, mellyel még abban az évben Palm Springsben másodikként, Bakersfieldben harmadikként ért célba, a Santa Monica-i versenyt azonban motorhiba miatt be kellett fejeznie. Dean megrendelt egy Lotus Mk. X-et, amit nem tudtak elég gyorsan leszállítani, ezért megvette az 1955-ben gyártott kilencven darab Porsche 550 Spyder egyikét. A kifejezetten versenyautónak tervezett, alig több mint fél tonnás Porschét 110 lóerős 1,5 literes, négyhengeres bokszermotor hajtotta, amelyet az autó hátuljába, közvetlenül a két ülés mögé építettek be. A kiemelkedő LE/kg arányú, négyfokozatú kézi váltóval szerelt kisautó 225 km/órás végsebességre volt képes. Ez a teljesítmény 55 évvel ezelőtt nyaktörő tempónak számított.

Forrás: [origo]

James Dean, egy különleges autó boldog tulajdonosa. Háttérben a Ford kombi trélerestül

Az új autó híre gyorsan terjedt a kollégák között. A kis Porschét George Barris, az első Batmobile, KITT és más későbbi hollywoodi filmes autó megálmodója a 130-as rajtszámmal, a hátsó sárvédőn végigfutó piros díszcsíkokkal és skótkockás üléshuzattal díszítette fel, Bill Hickman pedig "kis dögnek" (Little Bastard) nevezte el. Egyik nap ebéd után Dean megmutatta új szerzeményét Alec Giunnessnek is, aki figyelmeztette, ha beül ebbe az autóba, egy hét múlva halott lesz. Ez pontosan hét nappal a színész halálos autóbalesete előtt történt. James ekkor kezdte forgatni harmadik filmjét, az Óriást (Giant - 1956) melynek szünetében szerelőjével együtt következő versenyére, Salinasba indult. Az eredeti tervek szerint tréleren vitték volna ki a Spydert a pályára, Dean viszont annyira szeretett volna jó helyezést elérni, hogy meggondolta magát, és addig is szokni akarta az autót, amíg a helyszínre ér. Útközben megbüntették gyorshajtásért, a tragédia végül mégis egy másik sofőr hibájából történt, aki nem vette észre a gyorsan közeledő Porschét, és kanyarodás közben frontálisan nekiütközött. James Dean a kórházba szállítás közben meghalt. Szerelője kisebb sérülésekkel megúszta a súlyos balesetet, és felidézte a 24 évesen életét vesztett színész utolsó szavait: "A pasas meg fog állni...látja, hogy jövünk."

Forrás: [origo]

Versenyre készen az egy év alatt legendává vált filmsztár

A tragédiák sora ezzel még nem ért véget. A legenda szerint Barris megvásárolta a roncsot, ami elszállítás előtt lecsúszott a trélerről, és eltörte egy szerelő lábát. Ezután a motorját eladta egy másik hobbiversenyzőnek, aki halálos balesetet szenvedett, miután az autója irányíthatatlanná vált, és egy fának ütközött. Barrisnek két épen maradt keréken is sikerült túladnia, melyek később durrdefektet kaptak, de azok közül is sokan szenvedtek sérüléseket, akik pusztán kapcsolatba kerültek az autó maradványaival. Két tolvaj megpróbálta ellopni a kormányt és az üléseket; mindketten pórul jártak, amikor felsértették a kezüket a karosszéria deformálódott éleivel. Barris érezte, hogy meg kell szabadulnia az elátkozott Spydertől, de mielőtt megtehette volna, a kaliforniai rendőrség kölcsönkérte az autót egy elrettentő balesetbiztonsági kiállításhoz. A raktár, ahol tárolták, teljesen kiégett, a sértetlenül maradt 550-es kivételével minden megsemmisült az épületben. Ezután egy középiskolába került, ahol rázuhant egy diákra, és eltörte a csípőjét. A rossz hírű roncsot ennek ellenére még több alkalommal kiállították, de a mozgatása sem volt zökkenőmentes, ugyanis rendszeresen leesett a teherautókról, melyekkel szállították. Utoljára 1959-ben használta fel a rendőrség, majd amikor 1960-ban vonaton visszaküldték Barrisnek, az autó rejtélyes módon eltűnt, és azóta sem került elő.


Simon Templar Volvója

Forrás: Volvo

A Volvo első sikeres sportmodellje két évig Nagy-Britanniában készült

1961-ben Nagy-Britanniában az Incorporated Television Company megkezdte egy új filmsorozat, Az Angyal (The Saint - 1962-1969) előkészítését. A történet főszereplője Leslie Charteris regényalakja, Simon Templar, a sármos kalandor volt, aki furfangos észjárásának és rátermettségének köszönhetően minden epizódban többnyire egy csinos hölgy segítségére sietett, és olyan bűntényeket derített fel, melyek a rendőrségnek is fejtörést okoztak. A film főszerepét Roger Moore-ra, az Ivanhoe hősére osztották. Már csak a megfelelő autót kellett megtalálni a karakter számára, aki a regényekben egy kitalált, Hirondel márkájú autót vezet. A minden ízében angol produkciónak egy hamisítatlan brit sportkocsira volt szüksége, ezért megkeresték a Jaguart, és felajánlották a szereplés lehetőségét a frissen bemutatott E-Type számára. A cég vezetősége akkor még nem tudta felmérni, mekkora piaci előnyökkel jár egy filmszerep, és azzal az indokkal utasították el a producert, hogy reklám nélkül is találnak vevőt az újdonságnak. Ezután került a figyelem középpontjába a Volvo, és a svéd márka valaha gyártott legszebb sportmodellje, a P1800. Az olasz stílusú túraautó karosszériaelemeit a svéd üzem kapacitás gondjai miatt Skóciában készítették, 100 lóerős, 1,8 literes motorja, négyfokozatú váltója és hajtáslánca a Volvótól, néhány alkatrésze azonban amerikai, angol és más európai beszállítóktól származott. Az autót két éven keresztül West Bromwich-ben, az angol Jensen Motors gyárában szerelték össze.

Forrás: ITC

Roger Moore és az 1963-as, már Svédországban gyártott Volvo

A Volvo örömmel adta sportmodelljét a filmhez, bár először még a svédek sem láttak fantáziát a termékelhelyezésben, ezért a produkciónak szánt hófehér, "71 DXC" rendszámú P1800 teljes vételárát kifizettették. A készítők mindent megtettek, hogy felkeltsék a nézők érdeklődését az autó iránt. Minden részben hosszan szerepeltették, megépítették az utastér pontos mását az akkoriban kizárólag vetített háttérrel felvett belső jelenetekhez, és az eredeti motorhangot is rögzítették. Az Angyal autójának védjegye az "ST 1" rendszám lett, mely a karakter monogramja, és az angol "saint" szó rövidítése is egyben. A sorozat hatalmas népszerűségéből végül a Volvo is kivette a részét.

1963-ban az 1800-as gyártása hazaköltözött Svédországba. Ebből az alkalomból felfrissítették az autó külsejét, és a származási országra utaló S betűt a típusnévhez illesztették. Az egyre növekvő eladásoknak köszönhetően már a Volvónak is megérte egy vadonatúj modellt biztosítani a forgatáshoz. A "77 GYL" rendszámú 1800 S-t nem pusztán Simon Templar vezette, az autót Roger Moore-nak ajándékozták saját használatra. 1965-ben újból megváltoztattak néhány részletet a sportmodellen, ezért új lökhárítókkal, hűtőráccsal és kerekekkel szerepelt tovább ugyanaz az autó, miután a történet szerint a régi felrobbant.

Forrás: ITC

1967-ben két vadonatúj autót kapott a produkció

Amikor a korábban fekete-fehérben rögzített sorozat 1967 végén színesre váltott, Svédországból két vadonatúj Volvo érkezett. A harmadik modellfrissítés során megváltozott oldalsó vonalvezetést ugyanis képtelenség lett volna néhány elem átcsavarozásával reprodukálni. Az "NUV 647E" rendszámú, piros belsőterű 1800 S Moore saját autója lett, a fekete belsejű "NUV 648E"-t pedig csak a forgatásokon vezette. A nagysikerű sorozat befejezése után több alkalommal is megpróbálták feléleszteni a figurát, de Moore személyisége nélkül egyik feldolgozás sem lett igazán sikeres. 1978-ban Az Angyal visszatér (Return of the Saint - 1978-1979) főszerepét Ian Ogilvy játszotta. Erre a rövidéletű produkcióra már lecsapott a Jaguar, így az "ST 1" rendszám egy fehér XJS-re került. A nyolcvanas évek végén Simon Dutton bújt Simon Templar bőrébe, aki egy Jensent, egy sötétkék, "1 ST" rendszámú Interceptort kapott. 1997-ben, a Val Kilmer főszereplésével forgatott Angyal mozifilmben a feje tetejére állított karakternek csupán egyetlen közös vonása maradt a klasszikus figurával: a Volvo. A C70, balkormányos kivitelben, svájci rendszámmal, fehér helyett jellegzetes téglavörös színben tűnt fel a vásznon.

Előző
  • 1
  • 2
Következő