Egy rúd párizsi - Renault Fluence benzines és dízel duplateszt

Vágólapra másolva!
A Renault Fluence olyan jelenség az autóiparban, mint egy szépen csillogó rúd párizsi a hentesnél: olcsó, univerzális, ár/érték arányban verhetetlen, az ízével alapvetően nincs baj - sőt egyesek imádják -, és a kért mennyiség helyett mindig egy kicsivel többet kapunk. Benzin- és dízelmotorral is kipróbáltuk a diszkont áron kínált családi szedánt.
Vágólapra másolva!

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A meredeken lejtő tető ellenére hátul is elegendő a fejtér, a lábtér viszont fenomenális
(Még több kép a galériában, kattintson a képre)

Idén januárban robbant be az olcsó családi szedánok közé a Fluence, amely - akárcsak a legtöbb vetélytársa - nem a kecses vonalaival, hanem kényelmes, tágas utasterével és remek ár/érték arányával próbál magának híveket szerezni az amúgy agonizáló újautó-piacon. Ha úgy tetszik, ennél ideálisabb családi válságautót nehéz találni, hiszen ha leülünk egy kockás füzettel számolgatni, nem sok jobb ár/érték aránnyal rendelkező autó találunk ebben a kategóriában. A diszkont ár hátterében számos dolog lapul, az olcsó gyártási helyszíntől kezdve az összelegózott alkatrészeken át a már jól bevált technikák újrahasznosításáig mindent bevetettek, ám ha igazán a dolgok mélyére ásunk, akkor egészen Dél-Koreáig jutunk. Ott látta meg ugyanis a Fluence a napvilágot, igaz akkor még Samsung SM3 volt a neve. Akit részletesebben is érdekelnek a Fluence műhelytitkai, fussa át az alábbi keretes írást, mindenki más görgessen tovább!

Igazi világautó lett a Mégane szedán utódja

Forrás: Samsung
Igazi világautó a Mégane szedán utódja - íme egy Samsung SM3, alias Fluence

Ne tévesszen meg senkit a kissé szokatlan név, valójában a Mégane szedán utódjáról van szó, amit némi orrhang kíséretében"flüansznak" kell ejteni. Francia neve és a Renault-embléma ellenére a Fluence a népek közötti nagy barátság négy keréken gördülő emlékműve, hiszen a franciák mellett japán, koreai és török mérnökök is besegítettek a fejlesztésében. A padlólemez például a Mégane III-ból származik, a hátsó futómű és számos benzinmotor Nissan-fejlesztés, míg az autókat Brusában szerelik össze szorgos török szakemberek, pont azok, akik az elődmodellt is gyártották. Ezek után nem meglepő, hogy a Fluence összesen nyolcvan országban lesz kapható, ezeken belül Törökország, Oroszország, Ausztrália, a Közel-Kelet és Kelet-Európa jelentik a legfontosabb piacokat, de nem szabad megfeledkezni Koreáról sem, ahol már tavaly november óta kapható a nem túl fantáziadús Samsung SM3 néven.



A Fluence külsejében az a legérdekesebb, hogy magának az autónak ugyan van fizikai kiterjedése és anyagi mivoltában is megcáfolhatatlanul létezik, hiszen megtapogatható, sőt bele is lehet ülni, de valójában láthatatlan, ezért csak akkor hagyjuk ott egy bevásárlóközpont parkolójában, ha gondosan leírtuk a parkolóhely számát és memorizáltuk a környéken lévő tereptárgyakat. A Fluence esetében ez a jelenség szerencsére nem túl nagy probléma, mivel bevallottan nem az Alfa Romeót akarja vele kétvállra fektetni a Renault, egyszerűen csak építettek egy jól funkcionáló használati tárgyat, amely kényelmesen elvisz egy koreai, magyar, török, cseh, vagy éppen szíriai családot A-pontból B-be.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Nem sok karakteres formai megoldást fedezhetünk fel rajta. Konkrétan egyet sem

A Fluence külsején fogást keresni éppolyan értelmetlen, mint nekiállni azon rugózni, hogy egy (Samsung) hűtőszekrény, vagy kenyérpirító mennyire áramvonalas - nem szeretni, hanem egyszerűen csak használni kell és kész. Ön sem tudja például felidézni így a monitor előtt ücsörögve otthoni porszívójának formáját, de jó eséllyel még a pontos színét sem tudja megmondani.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A Fluence egyik büszkesége a 496 literes csomagtartó

Kategóriájában kifejezetten nagynak számít a 4,61 méter hosszú Fluence, a Toyota Corollánál például mind hosszra, mind tengelytávra tíz centiméterrel hosszabb, a Volkswagen Jettánál öt centivel nyúlik túl, míg 2,7 méteres tengelytávjával gigászi 12 centit ver német vetélytársára, de minden paraméterében nagyobb a Fiat Lineánál is. Mindez a beltérben is tetten érhető, elöl-hátul bátran lehet terpeszkedni a kényelmes, ámde csekély oldaltartást adó ülésekben. Aki már megfordult egy frissebb Renault-ban, csupa-csupa ismerős dologgal találkozhat, Cliókból és Mégane-okból megismert műszerek, kapcsolók és formai megoldások köszönnek vissza mindenütt. Az utastér anyagainak minősége meggyőző, amit csak akkor fogunk még inkább értékelni, ha megtudjuk, mennyiért adják a Fluence-t, de erről egy kicsit később.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Már-már fényűzően nézhet ki a fullextrás Fluence utastere

A benzines tesztautónkat szépen felszerelték, volt benne minden, amire csak szükségünk lehetett: automata klíma, (részben) bőrhuzatos ülések, sőt még navigáció is került a műszerfal tetejére, igaz ennek használatát kissé megnehezítette, hogy kizárólag egy kis távirányítóval lehetett kezelni, amelyből sajnos a tesztút alatt kifogyott az elem. A jó fogású kormányt ugyancsak bőr borította, hasonlóan a váltógombot is. A fullextrás Fluence-ben körbenézve elégedetten dőlhet hátra a gazdája: ebben a konfigurációban ez az autó a megtestesült kispolgári jólét.

Cikkajánló

Fotó: Szabó Pál

Forrás: [origo]

Forrás: [origo]

Amikor a több kevesebb -
Suzuki SX4 Sedan-teszt

Nagy autó kis fenékkel -
Skoda Superb-teszt

Ön már másként gondol
egy Renault-ra? -
Mégane Grandtour-teszt



Papíron 81 kW, azaz 110 lóerő az 1,6 literes benzinmotor teljesítménye, ami így jól hangzik és maradéktalanul elég a mindennapi furikázásokhoz, de hiú ábrándokat ne dédelgessen senki, nem ez az autó lesz az autópályák belső sávjainak királya. Ennek több oka is van, az egyik és legfontosabb, hogy az ötfokozatú váltó kiosztása meglehetősen rövidre sikeredett. 130 km/órás tempónál már négyezres fordulat körül jár a mutató ötödikben, amit ha éppen nem vennénk észre, tudatja velünk a bömbölő motor, ami még az ugyancsak tolakodó menetszélen keresztül is jól kivehetően erőlködik.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A lágy futómű jól tolerálja a gyalázatos minőségű magyar úthálózatot

Igazi elemében akkor van a benzines Fluence, ha ráérősen cirkálunk vele a városban, vagy kisebb-nagyobb mellékutakon, ekkor nem derül ki, hogy az amúgy pontos váltó meglehetősen hangos mechanikus zajokkal, akadozva tiltakozik a kapkodás ellen. Ha már itt tartunk: a puha futómű és a túlszervózott kormány sem segíti éppen a száguldozást, áldás viszont a hétköznapokon, különösen a gyalázatos minőségű hazai úthálózat fényében. A tesztfogyasztás sajnos most is bebizonyította, hogy a gyártók által megadott adatok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal: a beígért 6,5 liter helyett közel 9 literre jött ki a tesztátlag, ami ugyan nem egetverő egy ekkora motortól és autótól, de akkor sem jó nézni a benzinkúton pörgő egyre nagyobb számokat.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Hátul fejedelmi a lábtér

A következő oldalon Vida kolléga élménybeszámolója következik egy gyengébben felszerelt, de már dízelmotoros Fluence-ről, és egy remekbeszabott kis táblázat, amelyben összegyűjtöttük a konkurenseket, hogy nagyjából képet kapjunk, mennyire drága, vagy éppen olcsó a Fluence.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel, fékek.
Hengerűrtartalom: 1598 cm3. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 81 kW (110 LE)/6000. Nyomaték: 151 Nm/4250. Sebességváltó: ötfokozatú manuális. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4618/2037/1479 mm. Tengelytáv: 2702 mm. Tömeg: 1300 kg. Terhelhetőség: 425 kg. Csomagtartó térfogata: 496 l. Üzemanyagtartály térfogata: 60 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 11,7 mp. Végsebesség: 185 km/óra. Gyári átlagfogyasztás: 6,5 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 8,7 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 155 g/km.