Tizenöt év után elkészült és bemutatkozott az új Seat Alhambra. A Volkswagen konszern egyik korai sikermodellje ugyanúgy készült, ahogy 1995-ben: Seat emblémákat pattintottak a Volkswagen Sharan hűtőrácsára és kormánykerekére. A barcelonai bemutatón megpróbáltuk kideríteni, testvére helyett miért érdemes őt választani.

Fotó: Balogh Bence [origo]
Újdonság a tolóajtó, extraként távirányítóról, elektromosan is mozgatható
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Amikor megérkezett a meghívás az Alhambra bemutatójára, nem hagyhattuk ki, hogy utánajárjunk, mi a spanyol változat sikerének titka. Miben különbözik ikertestvérétől, mit tud a Seat-logós változat, amit a Volkswagen nem? A katalán főváros kiváló helyszínnek ígérkezett az oknyomozáshoz, reméltük, hazájában megérthetjük, miért nem mindegy, hogyan hívják a házunk előtt parkoló négykerekűt. Talán nem véletlen, hogy Hollósy Balázs kollégám először Bajorországban próbálhatta ki majdnem ugyanezt az autót.

A két modell műszakilag teljesen megegyezik, csupán kívül fedezhetünk fel apró különbségeket. A becsület úgy kívánta, hogy amennyire az anyagiak engedik, saját arculatot kapjon a két típus, melyek ősbemutatója óta jócskán eltelt az idő, és az önálló stílusú modellekhez szokott vevőket is úgy kellett az Exeóval rászoktatni, hogy a konszernen belül újra teljesen egyforma autók közül válogassanak. Konzervatív Volkswagen egyenarcot kapott a Sharan, a lekerekített élű lámpákat összekötő széles, krómozott hűtővel, osztott lökhárítóval és csík alakú ködfényszóróval.

Fotó: Balogh Bence [origo]
Tizenöt év után is eladható maradt az első Alhambra, sokat várnak a második generációtól is

A forróvérű latin autón mindezt átalakították, élesebb vonalú lett a fényszóró, melytől elkülönül a krómkeretes hűtőrács. Az ívesen megrajzolt levegőbeömlő már nem tagolja a lökhárítót, a ködfényszóró pedig kerek alakú. Ha az esős idő és a márkaidentitás miatt nem ragaszkodtam volna a piros tesztautóhoz, hamarabb észrevehettem volna, hogy a hátsó lámpák is különböznek. A Sharanon az alsó él azonnal emelkedni kezd, ahogy a csomagtér ajtóra ér, a ráérős spanyolon azonban sokáig egyenesen fut, majd hirtelen emelkedik.

Meglepő, hogy a Forddal való együttműködés megszakadása után is kitartottak az eredeti elképzelés mellett, és ennyivel elintézték a márkaarculat kérdését. Biztos vagyok benne, hogy ezt is csak a márkabarátok megnyugtatására találták ki, mert más modellek esetében nem jelentett gondot több, egymástól teljesen különböző autót tervezni ugyanazokra a műszaki alapokra. Valószínűleg a hagyomány és az Alhambra iránt máig fennmaradt kereslet a magyarázat arra, miért nem lehetett kihagyni, hogy elkészítsék ezeket a hasonmásokat.

Fotó: Balogh Bence [origo]
A karosszéria arányai feledtetik a hatalmas méreteket

Logikusabb lépés lett volna, ha Skoda jelvénnyel dobják piacra a második változatot, úgyis a cseheké a praktikus autók gyártásának feladata. Annak idején azért spanyol felségjel alatt született meg az olcsóbb kivitel, mert akkor a Skoda volt szocialista márkaként a Favoritot leváltó Felicia bevezetésével és az Octavia tervezésével volt elfoglalva, az Audi pedig éppen megszilárdította pozícióját a prémiumautók piacán. Valószínűleg nem gondolkoztak rajta sokáig, hogy egy bejáratott típusnév folytassa a pályafutását, vagy költségesen útjára indítsanak egy újat.

A probléma csak annyi, hogy ezektől a változtatásoktól szemernyivel sem lett vérpezsdítőbb a forma, sőt sokkal egyszerűbb, sótlanabb lett az Alhambra megjelenése. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Seat márkaértéke a dizájnos, sportos, fiatalos stílus. Ezek közül sajnos egyik sem igaz az Alhambrára. A méretes, végtelenül praktikus, családcentrikus autó szomorúan hallgatta végig a prezentációt a cég Sitgesben berendezett dizájnközpontjában, és irigykedve tekintett családtagjaira, akiknek legalább egy dynamic line-ra futotta.

Fotó: Balogh Bence [origo]
Kissé komor, de minőségi anyagokból áll a funkcionális műszerfal, sportos a Seat-kormány

Félreértés ne essék, nem hiányolom a rendkívül unalmassá vált Seat-arculatot az Alhambráról, hiszen ebben a formában is kifejezetten tetszetős, finom vonalakkal megrajzolt, elegáns egyterűt kapunk, melynek sokkal inkább jó használhatóságára érdemes koncentrálni. Különösen, miután kiderült, hogy a 35-50 éves korosztály, döntően nős férfiak vásárolták eddig az autót, akiknek legalább egy, de inkább három gyerkőc és holmijaik utaztatását kellett minél kényelmesebben megoldaniuk.

A sajtóanyag megemlíti, hogy raktérigényes sportot űző egyedülállóknak is ajánlják az autót, de én sokkal inkább egy nyüzsgő kis csapatot képzelek el az Alhambra ablakai mögött, mint egy Bon Jovit bömböltető szörfös szinglit. A tisztes családapák sokkal jobban értékelik majd az autó elképesztő méreteit, elringató kényelmét és zavarba ejtő csendességét. Ők biztosan elégedetten hasonlítják össze az új modellt a régivel, örömmel látják, hogy huszonkét centiméterrel hosszabb lett, valamint begyűjtötte a legszélesebb és legnagyobb tengelytávú egyterűnek járó elismerést.

Fotó: Balogh Bence [origo]
Kiváló zajcsillapítás és kényelmes futómű zárja ki az utastérből a külvilágot

Rekordokban erős a páros, amely hét valódi ülést kínál a családnak. Ebben a műfajban verhetetlenek, hiszen ők képviselik a műfaj csúcsát, nem csoda, hogy a legnagyobb csomagtartóval is ők büszkélkedhetnek. Teljes létszámnál a 267 literes résbe is begyömöszölhető három, akár nagyobb utazótáska, öt üléssel már szinte kihasználhatatlanul nagy, 885 liternyi tér tölthető meg bármivel, amit magunkkal kell vinnünk. Ha éppen az új konyhát kellene hazajuttatni, akkor sem kell házhoz szállítást kérni, az első ülések mögött az EasyFold rendszerrel könnyedén kialakítható 2 430 liternyi, sík padlójú raktérben elsőre eltüntethetjük az összes kartondobozt.