Dízellel az igazi - Opel Meriva 1.7 CDTi

2010.12.06. 12:16

A fordítva nyíló hátsó ajtajairól elhíresült Opel Meriva eddig csak benzinmotorral járt nálunk, nemrég azonban megkaptuk dízelmotorral is. Bár a 100 lóerős CDTi-vel sem szántja föl az aszfaltot, de mégis harmonikusabb vele az egyterű, még a lassú automata váltó sem zavaró benne.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Az új Meriva már akkora, mint az első generációs Zafira. De ez csak ötüléses
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Bár nem én írtam a tesztjét, az októberben nálunk vendégeskedő, benzines Merivát alkalmam volt vezetni a fotózás alatt pár órát. Tágas karosszériája, ötletekkel telezsúfolt, minőségi anyagokból megépített utastere és stabil futóműve már akkor is tetszett, egyedül a 120 lóerős 1,4-es benzines turbómotor nem illett bele: egyszerűen túl gyenge volt az autóhoz, gázreakciói lassúak voltak, és sehogy sem lehetett tíz liter alá vinni a fogyasztását.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
A Citroën C4 Picassótól lesték el a hullámos ablakvonalat. Így a gyerekek is kilátnak hátul

Már akkor azt gondoltam, hogy a Meriva biztos a dízelmotorral csillogtatja majd meg igazi képességeit. No persze nem az 1,25 literes, 95 lóerőssel, az ugyanis anno már a jóval könnyebb Astra szedánban is igencsak szenvedett (bár a régi Merivával még jól elbírt), a turbólyuk tetejéig gyakorlatilag nem volt hajlandó megmozdulni vele az autó. Bár az új Meriva hivatalosan egy kategóriával kisebb az Astránál, valójában 4,3 méter hosszú, és motortól függően másfél tonnás is lehet, tehát gyakorlatilag ugyanakkora.

Cikkajánló

Fotó: Gulyás Péter [origo]

Forrás: [origo]

Forrás: [origo]

A siker ajtajában -
Opel Meriva-menetpróba

Családi válságautó -
Kia Venga

Dobozok harca -
C3 Picasso - Kia Soul



Egy ekkora autóhoz már kell a lökettérfogat, még a turbófeltöltővel is, érdemes legalább az 1,7-es dízelt megvenni hozzá, ami a tesztautóban is dolgozott. Ez a régi Isuzu-eredetű, de már rég közös-nyomócsövessé alakított motor háromféle teljesítménnyel, 100, 110 és 130 lóerővel választható. Előbbi csak a hatfokozatú automatikus váltóval párosítható, ez a konfiguráció volt nálam.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
A sokszor átdolgozott 1,7-es dízel ma is megállja a helyét. 130 lóerővel érdemesebb venni

Papíron a dízel 20 lóerővel gyengébb a korábban próbált benzinesnél, nyomatéka viszont 260 Nm a 175-tel szemben 1700-as fordulatszámnál, ezért nem érződik lassabbnak vele az autó, még a motorerő egy részét felemésztő automatával sem; sőt, megkockáztatom, hogy kellemesebb vezetni. Azért a korábbi Meriva OPC utódjának nehéz lenne nevezni, egyszerűen csak arról van szó, hogy a gázpedál lenyomására határozottabban, kevesebb késlekedéssel indul, és a rugalmassága is jobb, könnyebb felvenni vele a forgalom ritmusát. Papíron kikap a benzinestől, mivel a százas sprintje 11,5 helyett 13,9 másodpercig tart, de ennek gyakorlati jelentősége kevés. Valószínűleg, ha valaki sokszor autózik teljes terheléssel (ekkor két tonnánál is nehezebb a Meriva), akkor többre értékeli majd a nyomatékosabb dízelt, bár az efféle használatra inkább a még erősebb, 130 lóerős, 300 Nm-es verziót ajánlanám, amely kézi váltóval még olcsóbb is 250 ezer forinttal.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Körülöleli az utasokat a szárnyakat mintázó, insigniás műszerfal. Kiváló a minőség

A sokat gondolkozó hatfokozatú automata működését bele kell kalkulálni a vezetési stílusunkba, egy forgalmas főútra csak úgy lehet kikanyarodni vele biztonságosan, ha a szokásosnál hamarabb nyomjuk le a gázt, de ugyanez a helyzet, ha előznénk: már akkor nyomhatjuk a jobb oldali pedált, ha az utolsó szembejövő még nem ért mellénk. Miután ezt megszoktam, örömömet leltem abban, hogy a gép váltogat helyettem, mivel nagyon finom az átmenet a fokozatok között, és a kényelmes, andalgós stílus amúgy is passzol a magas egyterűhöz. Kézi módban néha hajlamos felülbírálni a parancsokat, ekkor azt írja ki a központi kijelzőn, hogy "Váltás nem engedélyezett". A motor inkább az alsó és középső fordulatszám-tartományban érzi jól magát, ekkor felismerhetően dízeles hangja is alig hallható, de kihúzatva is halkabbnak tűnt, mint az ugyanilyen motorú új Astra.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Tipikusan német: a derékbarát, kihúzható combtámaszos ülések meglehetősen kemény tömésűek

Egy barátom sokáig hajtott egy 1,7-es, 125 lóerős, előző generációs Astra kombit, nála az átlagfogyasztás alig lépte át hat litert, és arra is emlékszem, milyen remekül húzott a motor a kocsijában. Sajnos ezeket az emlékeket írta most bennem felül a testesebb, lomhább Meriva, amely városban bizony 8-8,4 liter között fogyasztott, de országúton sem lehetett levinni hét liter alá. Előbbi megegyezik a gyári értékkel, utóbbi viszont jóval magasabb. Ez az ára a méretnövekedésnek, több biztonsági és kényelmi extrának.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
A padló alatti rekesszel 400 literes a csomagtartó, de akár másfél köbméterre is bővíthető

Nem kevesebb, mint 30 centimétert nőtt a Meriva a modellváltással, a tömege pedig közel két mázsát, ami azonnal érezhető vezetés közben is: az előző generáció olyan agilisan és fürgén cikázott a sávok között, mint egy Corsa, csak az volt a különbség, hogy magasabban ültünk benne. Ezt a mostanit viszont olyan érzés vezetni, mint a megpakolt Astrát, vagyis sokkal nyugodtabb, kevésbé pattog el az úthibákon, viszont a mozgása is kimértebb, komótosabb, a kormány parancsaira kis késéssel reagál.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Automata váltó és elektromos rögzítőfék. Utóbbi miatt több hely jut a sínes tárolódoboznak

Maga a szervókormány egyébként nem tisztán elektromos, mint az Astrában, hanem elektro-hidraulkus. Ennek ellenére nem továbbított több mechanikus visszajelzést, mint az Astráé, a volán forgatásához viszont nagyobb erőkifejtés kellett, talán ezzel is azt akarták elérni a tervezők, hogy vezetve se higgyük kisautónak a Merivát. Magas építése ellenére kanyarban sem dől meg vészesen a karosszéria, a 225-ös, 18 colos gumikkal a tapadását sem érheti rossz szó. Persze ilyen alacsony oldalfalú gumikkal a lassú, városi tempónál már kissé rázós lesz a futómű, de később kényelmessé válik. Akit ez zavar, maradjon a 16 colos méretnél, azzal mindig kényelmes, bár az a kerék már kissé komikusan festhet a hatalmas kerékjáratokban.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Közel derékszögben nyílnak az ajtók, bentről nehéz behúzni őket. Kapaszkodó segíti a bejutást hátra

Már annyit írtunk a Meriva egyetlen igazi különlegességéről, a fordított irányban nyíló hátsó ajtóról, hogy most rövidre fogom. A szerkesztőség egybehangzó véleménye szerint ez semmivel sem jobb, mint a nagyobb egyterűeken látható tolóajtó (sőt, szűk helyen rosszabb), a hagyományos ajtóknál viszont tényleg kényelmesebb, használhatóbb, különösen, ha valaki gyerekülést is gyakran szerel be. A gyár indoklása szerint a tolóajtó elrontotta volna a Meriva formáját, hosszabb hátsó túlnyúlásra és dobozszerű kialakításra lett volna szükség. Így viszont lett egy olyan pontja az autónak, amellyel nagyon könnyű reklámozni és eladni is, lévén hogy a Meriván kívül csak a Rolls-Royce-oknak van ilyenjük - igaz, ott gombbal, motorosan lehet bezárni őket, az Opelben viszont igencsak nyújtózkodni kell, ha a közel derékszögben kinyitható ajtókat be szeretnénk húzni. Egyetlen igazi hátrányuk az, hogy ha a vezető és a mögötte lévő utas egyszerre száll ki egy szűk helyen, nagyjából ugyanoda lépnek ki, és egyik ajtót sem tudják majd becsukni.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
A széles gumikkal nem jön zavarba kanyarban sem, egyterű mivoltához képest alig dől

Az Opel alapszintű felszereltséggel (klíma nélkül) 5,1 millió forintot kér a dízel-automata Meriváért, a tesztelt, legdrágább Cosmo-szint ára viszont már 5,8 millió. Vége tehát a kisautós árképzésnek, látszik, hogy már inkább az alsó-középkategóriás egyterűket tartják a Meriva vetélytársának, ugyanis egy dízel automata Renault Scénicet és egy Citroën C4 Picassót is hasonló áron lehet beszerezni, igaz, a Volkswagen-csoport termékei (Golf Plus, Seat Altea) hasonló motorral-váltóval egymillióval többe kerülnek.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel, fékek.
Hengerűrtartalom: 1686 cm3. Furat/löket: 79/86 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 74 kW (100 LE)/4000. Nyomaték: 260 Nm/1700-2550. Sebességváltó: hatfokozatú automatikus. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4288/1912/1615 mm. Tengelytáv: 2644 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1488/1509 mm. Tömeg: 1503 kg. Terhelhetőség: 532 kg. Csomagtartó térfogata: 400/1500 l. Üzemanyagtartály térfogata: 54 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 13,9 mp. Végsebesség: 172 km/óra. Átlagfogyasztás: 6,4 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 8,1 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 168 g/km.