Ma ez a minimum - Suzuki Alto 1.0-teszt

Sokáig hiányzott a palettáról, pár hónapja azonban újra lehet Suzuki Altót kapni Magyarországon. Az Indiában készülő miniautó új generációja csinosabb, olcsóbb, jobban vezethető, de egy kategóriával szűkebb az Esztergomban készülő Splashnél.

Városban otthon érzi magát a fürge és apró Alto
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Európa nyugati felében már 2009 tavaszán bevezették a piacra a Suzuki Alto legújabb, hetedik generációját, hozzánk közel másfél évvel később érkezett csak meg. Elképzelhető, hogy az indiai Suzuki-Maruti-gyár kezdetben nem tudott eleget termelni belőle, ezért a késés, de olyan híreket is hallottunk, hogy a vám miatt nehezen tudtak versenyképes árat kalkulálni neki a magyar Suzukinál. Így vagy úgy, az új Alto végre megérkezett a kereskedésekbe is, igaz, csak egyféle motorral, egyféle felszereltséggel, 2,3 millió forintos áron.

A vaskos C-oszlop rontja a kilátást hátrafelé

Sok variációs lehetőség nincs, a kínált GLX AC csomag viszont meglehetősen gazdag felszereltséggel csábít, két elektromos ablakemelő, légkondicionáló, mp3-képes cédés rádió, központi zár, elektromos szervokormány, ABS és négy légzsák található benne, tehát a nélkülözhetetlen dolgok közül szinte minden. Persze azért, hogy árát a hazai gyártású Splash alatt tartsák, néhány dolgot ki kellett venni belőle: a nyugati csúcsverziókban megtalálható menetstabilizáló elektronikát, fordulatszámmérőt, osztottan dönthető hátsó ülést, és függönylégzsákokat nálunk felár ellenében sem kínálják.

Egyes országokban az Altót Nissan Pixo néven is árulják, más hűtőmaszkkal és lökhárítóval

Első pillantásra látszik, hogy ez az Alto már más szemlélet szerint készült, mint elődje. Amaz egy végtelenül egyszerű, már megjelenésekor is elavult formatervű mini volt, az új viszont már a formájával is megpróbál (elsősorban hölgy-) vásárlókat toborozni magának. Formatervét Japánban rajzolták, de kifejezetten az európai piac igényeit szem előtt tartva, ami meghozta a gyümölcsét. Persze a meglehetősen avantgárd formájú, Citroën C1/Peugeot 107/Toyota Aygo hármas ikrek és a retrós Fiat 500 ellen unalmas formatervvel nehéz is lenne boldogulni, ezt a luxust csak a Hyundai engedte meg magának, amikor a visszafogott i10-essel két éve megjelent a piacon.

Tágra nyitott szemekkel bámul a világra, a hűtőmaszk is a legújabb divat szerinti

Csepp alakú fényszóróival, divatos, mélyre húzott hűtőmaszkjával, erőteljesen emelkedő övvonalával és formás hátsójával az új Alto tökéletesen illeszkedik a mai formatervezési irányzatokba, vidám formáját remekül emeli ki a tesztautón is látható metálrózsaszín fényezés, melyet a Suzuki hivatalosan hajnalpír gyöngymetálként kínál. Valamiért nagyon büszkék a gyárnál erre az árnyalatra, az első sajtófotókon, a reklámfilmekben és az óriásplakátokon is ilyen színű Alto szerepel. Férfiembernek nem nagy öröm egy ilyen színű autóban mutatkozni, de azt elismerem, hogy a sok szürke autó között jó volt ránézni a parkolóban, egy ilyen vidám hangulatú autót tényleg vétek lenne szürkében vagy feketében venni.

Cikkajánló

Nagy szájú törpe - Peugeot 107 1.0		Merénylet a Splash ellen - Chevrolet Spark 1.2 LT		Főzzük a lekvárt - Suzuki Alto 1.1 (2004)

A korábbi Altóhoz képest a kocsi hosszúsága 10 centimétert nőtt (350-re), szélessége 13 centiméterrel lett nagyobb, magasságából viszont hét centimétert vesztett. Ennélfogva egészségesebb arányokkal rendelkezik, jobban terpeszt az úton, már álló helyzetben is látszik rajta, hogy stabilabb lesz a kanyarokban. Hátrafelé a szűkülő üvegfelületek és a vaskos C oszlop miatt nehéz kilátni, talán ezért építtetett be utólag a magyar Suzuki a tesztautóba egy mókás hangon sípoló, pirosan villogó tolatóradart, ami önmagában azért abszurd egy 3,5 méteres autócska esetében. A magasság csökkentésével persze a fejtér szűkösebb lett, főleg a hátsó sorban, aki a Wagon R+-ban cilinderben szeretett utazni, ebben nem tud majd. Arra a célra még mindig választhatja az Altónál 12 centiméterrel magasabb, doboz alakú Splasht is a gyár kínálatából, amely az egyik legtágasabb modell az A szegmensnek nevezett minik között.

Meglepően nagyok és kényelmesek az ülések. Magasságuk nem állítható

Örömteli viszont a válltér bővülése: az új Altóban akkor sem fog összeérni a válla az utasoknak, ha két testépítő ül be egymás mellé. Elöl tökéletesen elférni 190 centiméteres magasságig, a vezetési pozíció annak ellenére kifogástalan, hogy a kormányt csak tengelyirányban lehet állítani, bár az ülésmagasság állítgatása egyeseknek hiányozhat. Meglepően nagyok és kényelmesek az ülések, ilyen hosszú ülőlapot sokszor két-három kategóriával nagyobb ázsiai autókban sem találni, és ez igaz a hátsó sorra is.

A Splash, a Chevrolet Spark és a Hyundai i10 tágasabb hátul

A hátsó utasok komfortérzete tehát nem az ülésen múlik, inkább az elöl utazók magasságától függ, nagyjából addig kényelmes itt tartózkodni, amíg az egymás mögött ülők magassága összeadva 3,5 méter alatt marad. Csak a hossz nőtt a régi Altóhoz képest, a tengelytáv nem, ezért nem is csoda, hogy a hátsó lábtér sem bővült. Továbbra is négyszemélyesnek vizsgáznak az Altók, hátul ezért találunk csak két fejtámlát. Kár, hogy spórolási szándékból a hátsó ablakokat lehúzni nem, csak kibillenteni lehet, ugyanúgy, mint a Citroën C1/Peugeot 107/Toyota Aygo hármas ikreknél. Nemcsak a fejtér, a csomagtartó is kisebb lett az elődjével összehasonlítva. Mondjuk nagy gyakorlati jelentősége nincs, hogy 177 helyett már csak 129 liter áll rendelkezésre, mivel egy bevásárláshoz így is elég, ha meg nagyobb dolgokat kéne szállítani, egy darabban le lehet hajtani a hátsó üléstámlát.