Évtizedeken át sokkal olcsóbb volt a dízelautókba tankolni, mint a benzinesekbe, ráadásul Európa nagy részén ma is az. Vajon miért van ez most másként Magyarországon? Szakértők, piaci szereplők és a minisztérium válaszaiból kiderül, hogy a kereslettől az adókon és az időjáráson át a korszerűtlen finomítókig sok minden - olykor ellentétes - hatással lehet az árképzésre.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Budapest. Eltérő véleményen vannak a szakértők arról, mennyire befolyásolja a magyar üzemanyagárakat a hazai fogyasztás mértéke. Egy tény: egyre több a dízelautó, a benzinesek aránya csökken

Jelenleg 363,5 forint a benzin átlagára, a gázolajé 359 forint. Tehát szinte ugyanannyiba kerül, pedig évtizedeken át megszokhattuk, hogy jóval olcsóbb a dízelüzemű járművekbe tankolni. Az alacsonyabb fogyasztás mellett sokan ezért is döntöttek az amúgy drágábban kínált személyautók megvásárlása mellett.

A rendszerváltás utáni taxisblokádot még az váltotta ki, hogy 1990. október 25-én a 92-es oktánszámú benzin literjét 59 forintra emelték, az ólommentesét 61-re, a 98-asét 62-re, míg a gázolaj árát 42-45 forintra. Vagyis ekkor még körülbelül 36 százaléknyi különbség volt a két üzemanyagfajta között. Fokozatos és hullámzó szűkülés után ez a különbség ma 1,5 százalék alatti, de 2008 elején arra is volt példa rövid ideig, hogy többe került a gázolaj.

Szinte az összes környező országban olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk, de a dízelautósokat emellett az is bosszanthatja, hogy a szomszédaink többségénél (sőt Európa legtöbb országában) százalékosan jóval nagyobb a különbség a benzin és a gázolaj ára között. Horvátországban átszámítva és átlagolva 346 és 319 forint a 95-ös benzin és a gázolaj literje, Szlovákiában 380 és 347, Ausztriában 355 és 344, Ukrajnában 195 és 176 forint. A magyarhoz hasonló a differencia Romániában (317 és 310 forint), valamint Szerbiában (309 és 305).

Vajon miért alakult úgy, hogy Magyarországon gyakorlatilag azonos a két üzemanyagfajta ára? Mi befolyásolja ezek egymáshoz viszonyított árát? - ezekre a kérdésekre kértünk választ. Az egymásnak olykor ellentmondó megkérdezettek szavaiból kiderült, nagyon sok tényező mozgása befolyásolhatja - akár ellenkező irányba is - az árakat. Sorba vesszük ezeket.

Adótartalom - "Európa-bajnokok vagyunk"

Arra a kérdésre könnyű válaszolni, hogy nálunk miért drágább az üzemanyag, mint a környező országokban. Azért, mert kiugróan magas az adótartalma. "Áfában például Európa-bajnokok vagyunk" - fogalmazott az [origo]-nak Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. A hazai 25 százaléknál valóban csak kisebbek léteznek (Dániában és Svédországban még ugyanennyi, mindenhol máshol alacsonyabb).

Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergő
Szerbia. Olcsóbban kínálja termékeit ugyanaz a magyar cég, amely a hazai kutak többségéhez is szállít

Emellett a jövedékiadó-tartalom is rendkívül magas nálunk. Egy liter benzinben jelenleg 120 forint, míg a gázolajban 97,35. Tehát jóval kisebb utóbbiban, ami ránézésre nagyobb fogyasztóiár-különbséget indokolna. "Az egymáshoz viszonyított áruk alakulását - az elmúlt évek adatai alapján - elsődlegesen nem a jövedékiadó-mérték határozza meg" - állítja is a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Másként látja viszont a helyzetet Wilde György, szerinte a jövedéki adónak igenis szerepe van abban, hogy más országokban jellemzően nagyobb az árdifferencia közöttük. A főtitkár úgy véli, ezekben nagyobb különbség lehet a két termék jövedéki adója között, mégpedig a gázolaj előnyére. "Lehetséges, hogy így támogatják a fuvarozóikat, vagy a másik nagy fogyasztót, a mezőgazdaságot" - közölte Wilde.

A piacot ismerők szerint a jövedéki adó, az adott ország valutájának a dollárhoz viszonyított ára (a gyenge forint valójában együtt rontott mindkettő árán), valamint a benzin és a gázolaj világpiaci ára a fő tényező. A kőolaj világpiaci ára együtt mozgatja mindkettő árát, hiszen ez a közös alapanyaguk.

A legutóbbi adónövelések hatása

Az utóbbi években kétszer emelkedett a jövedéki adó, 2009. július 1-jén és 2010. január 1-jén. A növekedés mértéke a benzinnél mindkét emelést figyelembe véve 16,50 forint/liter, míg a dízelnél 12,35 forint/liter áfa nélkül. Mivel a benzin adója jobban nőtt a dízelnél, ez az adóváltozás növelte valamivel az árkülönbséget a benzin javára.



Világpiaci ár és kereslet - "Ha nő a fogyasztás, drágul"

"Régebben azért volt olcsóbb a gázolaj, mert az autóiparon belül lenézettebb volt a dízeltechnika, kevesebb volt az ilyen jármű az utakon, az elmúlt öt évben viszont olyan mértékig fejlődött a dízeltechnika, hogy felveszi a versenyt a benzinessel"- magyarázza Vultur Csaba, a holtankoljak.hu szerkesztője. Ennek következtében egyre több gázolajos személyautó kerül forgalomba, mert növekszik az igény rá. "Közgazdasági tétel, hogy ha megnő az igény valamire, akkor azt drágábban adják" - mondja Vultur.

Egy kereskedő cég névtelenséget kérő képviselője szerint a válság előtti években szűkült a benzin-dízel árkülönbség, mivel a gázolaj piacán a kínálat nehezebben tudott lépést tartani a kereslet növekedésével. Emiatt 2008 elején egy rövid ideig még drágább is volt a gázolaj a kutaknál. Ezzel szemben a gazdasági válság keresletcsökkenése erősebben érintette a gázolajat. "Ha egy hosszabb időszakot tekintünk, relatíve jobban nőtt a dízel ára, mint a benziné, ami túlkompenzálta a hazai jövedékiadó-változások hatását" - ad magyarázatot a piaci szereplő.

Forrás: AFP
New York. Egy bróker figyeli érdeklődve a kőolaj világpiaci árának alakulását. Ezenkívül számtalan körülmény befolyásolja a fogyasztói árat

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője szerint napi szinten a benzin és a gázolaj tőzsdei ára sem feltétlenül együtt mozog. Ez lehet például a magyarázata, hogy egy-egy szerdai árváltozásnál eltérő mértékű az áremelés vagy az árcsökkenés. Múlt szerdán például öt forinttal nőtt a gázolaj, míg hárommal a benzin ára, míg ezen a héten hárommal csökkent a benziné, miközben a másik nem változott.

Hazai kereslet - "Túl kicsi a piacunk, nem befolyásol"

Fokozatosan növekszik a világban a gázolaj iránti igény, különösen a terjedő dízelüzemű személyautók gerjesztik ezt. Vultur szerint ebből akár az is következhet, hogy több pénzt lehet beszedni a gázolajból, ezért növekedhet jobban az ára.

Nem ért egyet a hazai kereslet árnövelő hatásával a névtelenséget kérő üzemanyagkereskedő. Ő úgy érvel, hogy mivel a nemzetközi jegyzésár és az adók (áfa, jövedéki adó) képviselik a fogyasztói árban a legnagyobb részt, ezért "a hazai benzin- és dízelfogyasztás alakulásának, a forgalmi adatoknak és az autók számának elhanyagolható a hatása". A nemzetközi jegyzésárakat a globális keresleti és kínálati viszonyok határozzák meg, "a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy a világpiacra hatása legyen".

Finomítói kapacitás - "Gázolajhiány van"

A gázolaj árának fokozatos, a benzinénél nagyobb mértékű növekedését befolyásolhatja a problémásabb "rendelkezésre állás" is. "Európa súlyos gondja, hogy a hetvenes évekbeli finomítókat akkoriban benzinfogyasztásra optimalizálták, hiszen akkor arra volt igény" - állítja Wilde György. A főtitkár hozzátette: jelenleg a kontinens 10 millió tonna benzint szállít az Egyesült Államokba, és 20 millió tonna gázolajat hoz be Oroszországból és a Közel-Keletről. Így tudják fenntartani az igényt, ha nem is túl könnyen". Megerősítette ezt a gazdasági minisztérium is: "Európában relatív benzintúlkínálat és gázolajhiány van".

Forrás: AFP
Franciaország. Nem képesek jelentősen modernizálni finomítóikat az európai olajcégek

A Magyarországon értékesített üzemanyagok nagyobbik része egyébként hazai előállítású, kisebbik hányada importált (a kőolaj többsége természetesen behozott). A gyártás árát a feldolgozott kőolaj minősége és az adott finomítói technológia határozza meg, "ez pedig csak nagyon szűk korlátok között változtatható" - fogalmazott a piaci szereplő.

Szezonális hatások - "A hideg is befolyásolja"

Még bonyolultabbá teszi az árképzést, hogy azt az évszakok váltakozása és még az időjárás is befolyásolja, ráadásul eltérő módon a két üzemanyagfajtánál. A benzin legnagyobb részét főleg a lakosság használja, így nyáron, a turizmus főszezonjában erősebb iránta a kereslet, a világpiaci ára is általában magasabb ilyenkor.

A dízelnek ellenben különböző felhasználási területei vannak, mint az árufuvarozás, a mezőgazdaság, de fűtésre is használják. Ennek megfelelően a szezonalitása a mezőgazdasági munkákkal is összefügg, továbbá télen növekszik iránta a kereslet, így elméletileg az ára is ennek megfelelően alakul. "Még az sem mindegy, hogy milyen a tél. Enyhe vagy hosszú időn át tartó" - teszi hozzá Hegedűs Miklós.

Együttesen magas ár - "Túl van lihegve"

A GKI Energiakutató ügyvezetője ugyanakkor azt állítja, "túl van lihegve a mostani üzemanyagár. Tudom, hogy durva a 360 forint, és mellbevágó ez az ár, de ha megnézzük a 2000-2010 közötti időszak számait, akkor érdekes adatokat látunk" - mondja Hegedűs. Szerinte ebben az időszakban a gáz fogyasztói ára 2,5-szeresére emelkedett, az áram fogyasztói ára 2,2-szeresére, az infláció pedig 1,75-szörös volt. Eközben nőtt az üzemanyagok ára másfélszeresére.