Élő disznóért és LCD-tévéért is vásárolhatunk autót

Vágólapra másolva!
A legbevállalósabb autókereskedő marad talpon - mondta egyikük az [origo]-nak, aki új és használt járműveinek az árába süldő disznót, búzát és mézet is beszámít. Kíváncsiak voltunk, hogy a döglődő magyar autópiacon rajta kívül mit vállalnak be a kereskedők. Budai ingatlant kínáltunk új luxusautókért, raklapnyi macskaeledelt törött és hibátlan Suzukiért, menő tévét eladhatatlannak gondolt, tuningolt Golfért és rozsdás Ladáért.
Vágólapra másolva!

Forrás: tataauto.hu
A Tata honlapján hirdetett akció már lejárt, de a cég "mindent megtesz a vevőkért"

Terménybeszámítási akcióval csábítja magához a vevőket egy ideje a Tata magyar importőre. Az indiai terepjárók árába "terményt, mézet és vágóállatot" is beszámítanak - olvasható a kereskedő honlapján. Habár az akció - az oldal szerint - csak a használt autóikra érvényes, a valóságban ennél sokkal rugalmasabb a cég.

"Teljesen saját ötlet. Nézze, a legbevállalósabb kereskedő marad talpon, mindent meg kell tenni a vevőkért" - közölte az [origo]-val László Róbert, a Bács-Indicar Kft. ügyvezetője. Mint mondta, nem rohanták meg őket a vevők az akció meghirdetésekor, "de többször volt már rá példa, hogy így adtunk el autót".

Habár az akciót a használt autóikra hirdették meg, "ha valaki egy új árába számíttatna be terményt, biztos, hogy nem küldenénk el" - fogalmazott László. Cége honlapján táblázatba szedve szerepel, mennyiért számítják be a vágóállat kilogrammját, a különféle gabonák mázsáját.

Rengeteget foglalkozott az elmúlt két évben a sajtó a hazai újautó-értékesítés összeomlásával, de a használtakat is gyakran hónapokig hirdetik. Szinte áll a piac, ezért voltunk kíváncsiak, hogy a Tata-kereskedőn kívül ki mit tesz meg a járművének értékesítéséért. Különböző árú és eladhatóságú járművekért próbáltunk árucserét ajánlani.

Hívtunk elegáns szalont és városszéli kiskereskedést, vettünk volna képzeletben vadonatúj luxusautót, rommá tört vagy éppen szép állapotú népautót, de teljesen eladhatatlannak gondolt járművet is. Az általunk felkínált áruk csak - szerintünk - haszonnal, ám kis munkával értékesíthető dolgok voltak, hogy a másik oldal számára legyen értelme a cserének. Felmérésünk természetesen nem reprezentatív.

"Mi az autókhoz értünk"

Elsőként saját tulajdonú, frekventált helyen, az I. kerületben fekvő tehermentes lakást kínáltunk a három német prémiummárka csúcsmodelljéért. "Nem tudunk ilyen bartert elintézni" - utasította el ajánlatunkat az egyik fővárosi BMW-szalon munkatársa, pedig méregdrága 750-est vettünk volna, természetesen értékegyeztetéssel. A férfi azt mondta, már évek óta nincsenek ilyen üzleteik.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Prémiumautóba - tapasztalatunk szerint - kizárólag autót számítanak be

Hasonlóan udvariasak, de elutasítók voltak egy Mercedes-Benz-szalonban is, itt egy 24 millió forintról induló S osztályos hibridet vásároltunk volna. "A cégünk nem foglalkozik ilyesmivel" - felelte az értékesítő. Felajánlottunk egy képzeletbeli lakást egy alig használt csúcsmodellért is, de erre sem voltak vevők. A férfi szavaiból kiderült, nem fér bele a márkaimázsba az efféle ügyeskedés, és nincs is emberük a lakásértékesítésre. "Mi az autókhoz értünk" - mondta, majd kedvesen felajánlotta, hogy autót autóba szívesen beszámítanak.

Az Audi volt az egyetlen, ahol nem utasítottak el egyből. Miután az értékesítő végighallgatta ajánlatunkat, azt mondta segítőkészen, hogy egyeztetnie kell erről a cégvezetéssel. Megbeszéltünk egy másik időpontot, majd megadta a mobilszámát. Két nap múlva hívtuk, de azzal fogadott, hogy sajnos nem tudnak segíteni. Arra már nem tudott felelni, miért megoldhatatlan az értékegyeztetéses árucsere.

"Érdekel. Mit kínál?"

Ezután sokkal olcsóbb népautókkal próbálkoztunk, először totálkáros Suzuki Swifteket kínáló kereskedőket hívtunk. Azt akartuk tesztelni, mennyire rugalmasak olyan autó értékesítésénél, amelyben - a közzétett fotók alapján - alig maradt ép alkatrész, tehát valószínűleg nehéz eladni.

Kétféle terméket is kínáltunk, a képzeletbeli raklapnyi bontatlan macskaeledel és a három darab bontatlan plazmatévé is többet ért valamivel a félmilliós roncsoknál. Az egyik értékesítésével több, a másikéval kevesebb munka lett volna, de becslésünk szerint mindkettő 10-20 százalékos profitot ígért.

Forrás: Suzuki
Suzukiból nagy a kínálat, de macskaeledelnél és plazmatévénél vonzóbb cseretárgy szükséges az üzlethez

Már ha haraptak volna az ajánlatra a kereskedők, de elutasítók voltak. Pedig a 2005-ös roncsban még a légzsák is véres volt, de a kereskedő meg sem akarta hallgatni, mit ajánlottunk volna érte. Hasonlóan rugalmatlan volt egy másik kereskedő is, pedig az általa kínált Swiftnek már csak a fémtolvajok tudtak volna igazán örülni, annyira összetörték. De őt sem érdekelte a csere.

A sérültek után az átlagos állapotú, félmilliós Swiftek között néztünk szét. Ezekkel Dunát lehetne rekeszteni, nagy a verseny a vevőkért, talán összejön a remélt üzlet. "Érdekel. Mit kínál?" - kérdezett vissza mindjárt a legelső kereskedő. Végül mind a macskaeledelre, mind a slágerterméknek számító, jó minőségű, garanciás tévékre nemet mondott.

"Ááá, annyit biztos nem ér"

Ezek után már tényleg szinte eladhatatlan járművek gazdáinak az üzleti érzékét tettük próbára, elsőként egy leültetett, összevissza szpojlerezett, ízléstelenre fényezett BMW-kombival próbálkoztunk, rossz volt ránézni. Ráadásul, mint a kereskedő elmondta, a jármű gazdája több mint egy éve adta be hozzájuk, de még mindig nem kelt el. Mégsem kötöttünk üzletet, csak autót számítottak volna be (még motorkerékpárt sem), és a kereskedő szerint a tulajdonos sem akar már újabb terhet a nyakába venni.

Forrás: [origo]
Egy ilyen állapotú Zsiguli milliós érték. Rohadót kapunk akár egy tévéért is

Felkeltette viszont az érdeklődését egy szintén bizarrá alakított Volkswagen Golf gazdájának a kocsijáért kínált egy darab tévé. A 200 ezres kocsiért 250 ezres új plazmát adtunk volna, de kis gondolkodás után inkább LCD kellett volna neki. "Nem ér annyit használtan ez a tévé." "De hiszen ez vadonatúj" - alkudoztunk. "Ááá, annyit biztosan nem ér" - hátrált ki végül a tulajdonos.

Az egyetlen, akivel valóban üzletet köthettünk volna, a legolcsóbb felhívott kocsi kereskedője volt. Egy közel harmincéves, szépnek hirdetett, de mint kiderült, rohadt sárvédős Zsigulié. Érdeklődve kérdezett a 82 centiméteres, átlagos LCD-nkről, tegeződött, és igazi kereskedő módjára egyből dicsérni kezdte a saját portékáját. "Te, ha ezt kijavítod, ez egy háromkilós kocsi" - mondta a hirdetésben harmadannyiért árult Zsigulira.